Nika: Nagyon drukkolok Nektek!
Nita: Szuperek az új vonalzóid!
Csajok, jelentem, egyre több mindent meg tudok csinálni. Tényleg csak idő kérdése volt. Ma elmentünk ebédelni Anyuékhoz. Most pár napig itt vannak a húgomék is. Jó volt találkozni velük, mert már húsvét óta nem láttuk egymást. Nekik 2 kislányuk van, a nagyobbik 5 éves (most ünnepeltük a szülinapját), a kicsi pedig pont Bencével egyidős, (3 héttel született később).
Ebéd után egyedül jöttem haza Bencével, mert a férjemnek dolgoznia kellett menni a színházba. ma dupla előadást játszanak, ami azt jelenti, hogy az első 3-kor kezdődik, a második pedig 7-kor.
Délután kimentünk a kertbe játszani, végre jó idő volt! Csak akkorára nőtt a fű a sok eső miatt, hogy nem látszott ki a bokánk. Na, de majd holnap Apa lenyírja.
A fürdetéstől kicsit tartottam, mert mióta feküdnöm kellett, mindig volt velem valaki, aki be-és kiemelte Bencét a kiskádból. A fürdőszobánkban nincs kád, csak zuhanyzó, amitől irtózik Bencus, ezért fürdünk még mindig kiskádban. Állványos, 1 m hosszú és elég mély ez a kád, így ülve nagyon kényelmesen elfér még benne.
Na de meg kellett oldanom, hogy egyedül belemásszon. (egyszer próbáltam, hogy a földre teszem, de folyton ki-be mászkált, megcsúszott a lába, így ez szóba se jöhetett ....) Na erre odatettem a mosdófellépőt a WC kagylóhoz, emellé a szennyestartót és lám, kész volt az ideiglenes lépcső. Pont be tudott mászni!!! Olyan büszke volt magára a kis Drágám, hogy azonnal fel kellett hívni a Mamát és elmesélni neki.
Bocs, hogy ilyen semmiséggel traktállak Benneteket, de egy hónap fekvés után VÉGRE nem éreztem tehetetlennek magam!