Sziasztok!
Végre itthon vagyunk, és idejutottam a géphez is...
Az első hetünk elég húzós volt....de csodálatos
Gyors jelentés, aztán megpróbálok visszaolvasni
Mírus születése
Április 25-én hajnalban 3 óra 10 perckor felébredtem egy pukkanás szerű hangra. Azt hittem a Mírus rúgott egy ekkorát...nagyon kellett pisilnem, így kimentem a WC-re...mire kiértem folyott a lábamon a magzatvíz....
Totál betojtam
)) Elérkezett a mi időnk??? Visszamentem apához, aki éjfél után jött haza a nagy szülinapi buliból..., és csak annyit mondtam neki, hogy azt hiszem menni kell....
Elmondtam mi történt, és elmentem zuhanyozni. Apa tudta a dolgát, olyan volt mint egy kisangyal, csak kicsit parázós kisangyal...
Bementünk a kórházba. Ott felvették az adataimat, megvizsgált a doki, akkor ment el igazán a magzatvizem, ami tiszta volt, méhszáj 1111.
Felöltöztem a kórházi a hálóingbe és rátettek ctg-re, a Mírus egyáltalán nem mozgott, előre pihent a nagy útra, a szívhangja tökéletes volt. Nekem elkezdtek jönni az 5 perces fájások, de nem voltak erősek...akkor még...
Kiküldtek apához, hogy egy darabig még nem lesz baba, beszéljük meg, hogy menjen haza, és majd hívom telefonon, ha jöhet... Így hazament, engem pedig befektettek a vajúdóba, ahol szerencsére egyedül voltam. Legközelebb 7.15-kor vizsgált meg a doki, akkor azt mondta, hogy ha így haladunkakkor délelőtt, de kora délután biztos hogy baba lesz... Így kérte nekem az előkészítést.
Nem sokkal később apa is megérkezett, így kimentem hozzá, és a váróban számoltuk a fájásokat, mikor már 2 percesek voltak, szóltam a szülésznőnek, aki befektetett a szülőszobára, ismét rám rakták a CTG-t, és apának szóltak, hogy öltözzön be...
És akkor megkezdődött, amit 9 hónapig vártunk....
Szépen fokozatosan tágultam, a doki óránként ellenőrizte a méhszájamat, labdán vajúdtam, apával a hátam mögött, nagyon jó érzés volt, hogy ott van velem. A szülésznő félóránként 5 golyó adott, de nem tudom milyen homeo bogyó lehetett, azt mondta segíti a tágulást.
Aztán lassan elérkezett az idő, mikor már azt érzetem, hogy mindjárt bek@kilok..ekkor kellett szólni a dokinak.
Jött, megvizsgált, ezek már tolófájások voltak...Azt mondta, ha így folytatom 3-4 fájásra kint van a baba...
Elég hosszú fájásaim voltak, így egy fájásra majdnem minden alkalommal 3x tudtam nyomni, és egyszer csak vágott a doki és következő nyomásra kint volt a Mírus feje, és aztán 12.43-kor az egész baba...hihetetlen érzés volt, leírhatatlan...
Megtörölték, rám fektették...gyönyörű volt...az én kisbabám
)))
Aztán elvitték megvizsgálni, persze apával a nyomukban.
Engem közben összevarrtak...
az nem volt kellemes...
És utána megkaptam a Mírát...
2 óra megfigyelés, és két infúzió után (sokat véreztem) kitoltak minket a szobába
)
Jelenleg a tejcsivel küzdünk, mert elég nehezen indult be, de remélem már lesz valami...
Bízom benne, hogy mostantól már gyakrabban tudok majd jönni!
Sok pussz mindenkinek!