Sziasztok!
Öröm volt nézni a képeket
Részünkről semmi különösebbb oka nem volt a távolmaradásnak (nem vagyunk betegek) mindössze annyi, hogy anyukám már második hete van itt.
Annyira összejött minden, hogy nem tudjuk megoldani Laura felügyeletét.
Férjem ezen a féten reggel 8-tól 2-ig a főnökénél robotol onnan pedig megy dolgozni este 10-ig.
Én dolgozom bent, déltől megpróbáltam tanulni minden nap. Szombaton iskola van.
Az a nap volt az egyetlen amikor együtt volt a család. Egész hétre be kellett vásárolnunk, mert anyukám nem tud lemenni Laurával.
Délután 4-kor ébredt Laura akkor pedig már nem akartunk elindulni.
Tudom ez nem mentség de olyan jó volt kicsit családi körben.
Persze ha minitalik lesznek akkor mi Laurával könnyebben mozdulunk, de összehangolni, hogy apa is ottlegyen szinte lehetetlen.
Más hír, hogy kaptam gépet itthonra és újra van Chellos net. Persze kizárólag a tanulmányaim megkönnyítéséhez kaptam
No nem is babanetezésre...
Sajna még mindig van Laurának pelenkája és ez,
hogy most nem én vagyok vele, kicsit vissza is vágta ezen a téren. Viszont beszéd terén elégedett vagyok vele, sőt néha kicsit sok is belőle
Elkezdett félni a sötéttől így már hetek óta minden éjszaka amikor felébred jön át hozzánk. Szóval hetek óta nem pihentünk tőle rendesen.
Ha van valakinek erre a félelemre ötlete megköszönöm.
Éva