Sziasztok!
Beu,
ezt a meglepetést!!! És milyen szép voltál! Ezért érdemes volt lefogyni, nagyon jól állt a ruha!!!
Ilyenkor mindig elkap a láz, hogy énisénis, holnaptól csak salátán és ásványvizen, de a konyhában tanyázó muffinok láttára elgyengülök
.
Lőrinc már remélem teljesen jól van!
Momo,
nem lehetne, hogy befeküdj a kiíráskor, hogy ne kelljen se bejárni, se indítani? Nem tudna valaki vigyázni addig a gyerkőcökre? Az indításból annyi rossz kisülhet, féltelek Titeket!
Myssnia,
érdekes, amit írsz, hogy nem tudtad, miért lett benned érzelmi űr. De az jó, hogy magától elmúlt
. Én értem és ismerem a mi bajunkat az elejétől a végéig, még a megoldást is talán, csak nincs erőm egyedül kivitelezni.
Évi,
jó lehet az új ház+kert rendezgetése!
Sok örömöt kívánok hozzá!
Sofka,
mielőtt elmentetek a "gyereknapról", említetted a túrórudit. Beki, a szegény éhező, egész hazaúton nyafogta félig sírva, hogy tudi-tudi, mintha nem azelőtt evett volna meg másfél Balatonszeletet
.
Sikerült lefényképezni a lányokat?
Elli,
teljesen átérzem, hogy mit élhettél át Kevin elesése miatt
. Talán emlékszel, Beki meg agyrázkódás gyanújával volt 3 napot kórházban. És még mennyi baj fogja érni őket, és mi csak annyit tehetünk, hogy utána ápoljuk, szeretgetjük őket... Ez az anyasors
. De remélem azóta Te is rájöttél, hogy nem Te tehetsz róla! Kevinnek jobbulást, amúgy tényleg olyan csibészesen néz így ki ;).
Kiköltözés: kocsival szerintem nem olyan vészes a helyzet és Neked ugye van? Így nem leszel annyira helyhez, buszokhoz kötve.
Zsuzso,
mi a helyzet? Remélem van javulás szopi téren!
Maci,
sajnos nem ismerem azt a nyelvmicsodát, amit keresel.
Roni-manó aranyos lehet
. Ja, és még-még szép nőcis fényképeket kérünk!
Nálunk is van néha olyan, hogy Beki fél napig hajtogat valamit, mire rájövök, hogy mit jelent
. Mostani slágerek: tudi (túrórudi), óóóta (oda). Egyik hajnalban nem akart aludni, átmegyek, kérdezem, hogy mit szeretne, erre ő: főőőő-zi
. Úgyhogy mehettünk le enni...
Andy78,
remélem nektek is simán zajlik a beszoktatás a bölcsibe!
Dé,
nekünk a szárazságra a Heim Pálban írtak fel egy csodakenőcsöt, ami egykettőre rendbehozta Beki bőrét, bár neki mindenhol nagyon száraz volt. Mondjuk ha nem olyan durva a helyzet, akkor lehet, hogy nem éri meg a gyereket odacipelni és várni órákat.
Zulu,
nagy drukk, hogy erős legyél holnap!!!
Bízz benne, hogy Malac jobban el lesz nélküled, mint Te nélküle! Ha nagyon nem tudsz meglenni csak egy gyerkőccel, bármikor szívesen átmegyünk Bekivel szórakoztatni Titeket!
És Ti mikor költöztök?
Orsoly,
megy a drukk az időben kibújáshoz!!!
Nehéz úgy leírni, hogy mi zajlik épp körülöttem, hogy lényegében semmi konkrétumot nem írhatok... Ugyanis mások is olvassák a fórumot, akiket esetleg nem akarnék beavatni, meg ez egyáltalán csak rátok tartozik, nem az egész világra. Sajnos jó megoldást nem tudok, hogy hogyan mondhatnám el a bánatom, de már ez is megnyugtat, hogy gondoltok rám.
Kösziköszi!!! Tényleg sokat jelent. Szóval a baj sokkal nagyobb annál, mint hogy épp langyi érzelmeket táplálunk egymás iránt. Elli, igazad van, nem egyik napról a másikra múlt el részéről a dolog, hanem másfél-két év alatt. És itt nem az érzelmek megszelídüléséről, megerősödéséről volt szó (ha eljutnánk odáig, hogy csak ennyi lenne, én már örömömben körbetáncolnám a háztömböt
), hanem ellaposodásról, megszűnésről. Persze, hogy én sem várom el a tündérmesét (mindamellett, hogy jól esne... ugye, Tündér ;) ), csak egy normális életet szeretnék, amiben szerepel 1 anya és feleség, 1 apa és férj, és a gyerek(ek). És ők szeretik egymást. És nincs helye másnak. Valszeg járni fogunk valami házasságterápiára, az esélyt ugye meg kell adni. Zulu: a férjem valóban kiállt értem és úgy éreztem, hogy mi ketten összetartozunk, ásó, kapa, nagyharang, kedvesség, szeretet, tisztelet, türelem, stb. Manapság számomra ez a tündérmese. És valóban ott volt a buktató, hogy nem nagyon sikerült párból családdá válni. Na majd meglátjuk, hogy második nekifutásra sikerül-e.
Pusz
Miszike