Bri, tudom, hogy kételkedtél. Éreztem. Az lh topic miatt, nem? mert amikor odakerültem, akkor volt ott vmi félreértés... nem nagyon értettem ki, hogy, merre, mit csinál... Én nem kételkedtem benned, jó sokat olvastam Rólad, túlnyomórészt egyet is értettem Veled, szóval tudtam, hogy nekem inkább ilyen topic társak kellenek, mint amilyenek Ti vagytok. Akik építő szándékkal segítenek, mert nem vagyok én sem az a homokba dugom a fejemet típus. És tudtam azt is, hogy majd ha megismertek, akkor befogadtok!
És most meg már annyira jó, hogy itt vagyok veletek és nagyon jó, ahogy buzdítjuk és segítjük egymást...
Már meg sem próbálom a hús-vér barátnőimmel megosztani ezt a jellegű problémámat, mert úgy sem értik meg... akinek hamar összejött, azok nem is értik mit érzek. Aki meg még nem jár itt az életében, azt meg egyszerűen nem érdekli...
De én úgy vagyok vele, Bri, hogy szívből örülök, hogy már eddig eljutottam, ami nélkületek biztosan nem ment volna, és örülök, hogy érett tüszőm volt. jó úton vagyok és ez a lényeg. Komolyan mondom: tök nyugodt vagyok.
Ez meg részemről annyira természetes, hogy buzdítalak benneteket, de hiszen most van rá szükségetek! Meg hát próbálok visszaadni valamit abból, amit kaptam már tőletek..
És nem mellékesen nagyon csodálom az erőtöket, ahogy mentek előre és teszitek a dolgotokat.
Ezt a szülinapos beszélgetést totál elfelejtettem. Még most sem emlékszem, de biztos úgy van, ahogy mondod!
Na növeszd a tüszőket, ezzel a vallomásommal meg ne zavarjalak!