Sziasztok!
Dido!
Úgy döntöttem, hogy sehogy se döntök...
Csak begyűjtöm az infokat és majd ha lesz elegendő, akkor...úgyis eldől magától. Na nem, azért ennyire nem. Bízoma dokimban (nála születtem), csak sajnos ő Siófokon van, én pécsi vagyok és a műtétet se tudta ő csinálni, mert azonnal mennem kellett a pécsi kórházba.
Tehát a háéten talán eljutok az orvoshoz és döntsön ő.
A kórházban azt mondta egy öregúr (a 10 közül az egyik, aki kapcsolatba lépett velem - iszonyú, ha az embernek nincs saját orvosa a közelben), mármint egy szimpatikus idős orvos, hogy 2 mensit kell megvárni, az én dokim telefonba azt mondta, hármat.
Majd ha megvizsgál, meglátja, milyen szépen meggyógyult a méhem és elfelejti szépen ezt a 3 mensit. Ha meg nem, akkor hiszek neki.
Addig is, hogy lefoglaljam magam, ovu-teszteket fogok csináklni, méregetem az ébredési hőmet és grafikonokat gyártok, hogy megismerjem saját testem folyamatait - amikre eddig nem figyeltem. Mert mindennél jobban szeretnék már egy babát és úgy örültünk neki...
Szerintetek az pozitív jel, ha a műtét után halál-pontosan 1 hónapra megjött a mensim? Remélem az, mert nagyon örültem neki!
Jah, a dokikban való csalódásról tudnék mesélni - vagyis az egészségügyben való csalódásról...engem kismama létemre elzavartak a kórházi ambulanciáról, hogy minek oda mentem, ahol azt se tudják, ki vagyok... nem voltam soha életemben táppénzen, 16 évig dolgoztam akár betegen is. Azt se tudtam, hova menjek, mert Siófok messze volt - éppen havazott és nem tudott senki elvinni. Ez a műtét előtt 2 nappal volt...
Szép napot mindenkinek!