Sziasztok!
Ezt a házat elátkozták... Képzeljétek, ha valaki a lépcsőházban felkapcsolja a villanyt, az levág valami biztosítékot, és akkor nuku net, nuku kábel tv... Ez volt tegnap este is. Múltkor egyszerűen csak azt hittük, hogy a szolgáltató ilyen balfék, hogy már nem tudom hanyadszorra nem képes a hibát orvosolni, de nem... És tavaly ugye volt beázásunk (-> penészedés), a kárbecslő szerint még lesz is, elektromos kapu beépítése (amit a lakóközösség egyébként leszavazott...), áramlopás... folytassam még?!
Jó hely, mi?!
No, de nem is panaszkodni jöttem ám!
Reggel beugrottam a munkahelyemre, hogy aláírjam a szerződés-hosszabbítást, meg beszélgettem pár volt kollégámmal (bár nem sokáig, mert ugye első munkanap volt a téli szünet után). Olyan aranyosak voltak, mindenki megdicsérte a pocakomat, de egy valaki azért hozzátette, hogy már kezd lefelé menni. Mondtam, az lehet. De már a védőnőm is megjegyezte, hogy milyen lent van, és ez meg jóval hetekkel ezelőtt volt, meg hozzátette, hogy szerinte amúgy nekem mindig is inkább lent volt. Na jó, hol máshol lett volna a kezdtek-kezdetén, de tényleg nem érzem úgy, hogy nagyon feljött volna. Viszont Boti lábikóit itt érzem sokszor a gyomrom körül.
Ja, egyvalami azért kiborított a suliban: a gazdasági irodában közölték, hogy nekem még jár ugye szabadság, azt kiadják, de nem most januártól, hanem én tulajdonképpen már december eleje óta szabin vagyok.
Csak néztem nagy kerek szemekkel a nőcire, hogy én erről semmit sem tudtam... Hívogattam a háziorvost, hogy megyünk a papírosért, szorgosan adtuk le kéthetente decemberben is a suliban a táppénzes papírokat, akkor miért nem szólt senki nekem, hogy nem kell, te idióta!!! No, mindegy, nem hergeltem fel magam ezen, végül is így jan. 27-ig leszek még szabin, aztán újra táppénzen, ha ez megoldható. Remélem! De előtte még beszélek a bérszámfejtővel. Így talán anyagilag is jobban járok, ugye?
Lányok, nekem is magas a pulzusom. Említettem én már a belgyógyásznak is az EKG után, de csak nézett rám nagy üveges szemekkel, mint aki nem érti... És ezzel el is volt intézve a dolog. A nődokim szerint ez normális, nem kell vele túlzottan foglalkozni. Csak a terhestanácsadóban akadt ki a védőnő, hogy erre azért figyelni kell, mondjam mindig, ha folyamatosan magasnak érzem. Mondtam/mondom is mindig, de soha nem történik semmi...
Éjjel telihold lehetett vagy valami hasonló, mert se én se apa nem tudtunk rendesen elaludni. A végén már elkezdtünk barkochbázni.
Na, ezen rendesen lefáradtam, mert ilyeneket talált ki, hogy pestis, Morte (egy számítógépes játékból egy koponya
, amivel én játszottam ugyan évekkel ezelőtt, de kaotikus gonosszá lettem, és mérgemben nem folytattam a játékot) Hubble űrteleszkóp
. Na ezekből azért kitaláltam a pestist és a Hubble-t!
Ehhez képest az én feladványaim Chuck Norris és pelenka szinten mozogtak.
Szerintem kezdek én is átállni éjjelibagoly-üzemmódra...
Fülfájáskor mi is a kövirózsa leveléből préselünk a fülünkbe.
Fúú, a régi nődokim már engem is hormonvizsgálatra/hormonkezelésre akart küldeni, mert hogy szerinte kevés az érett tüszőm meg a tesztoszteron szintem is magasabb egy picit (még tavaly márciusban), aztán kb. úgy jártunk a teherbeeséssel, mint Zarjáék.
Megint egy kényes kérdés: ha valaki aranyeres, akkor nem veszélyes a gátmetszés? Vagy, ha reped, akkor is ugyanott vagyunk?!