Jó reggelt!
Repedés: hát igen, abban biztos vagyok, hogyha az uramnak problémái lesznek velem, akkor azok nem a csíkos hasam miatt lesznek. Inkább engem fognak zavarni, szóval remélem, hogy nem fognak nagyon durván kinézni a terhesség végére. Merthogy Kristófnál alig lett csíkom, viszont a bőröm úúúúúúúúúúúúggggggggyyyyyyy lógott egy darabig a hasamon, hogy rossz volt nézni. OK, ez természetes. Ettől függetlenül engem zavart, mert nem volt szép, miután távoztak a plusz kilók még kevésbé volt szép, azután végül visszafeszült, de persze nem lett a régi. Strandon apró bikiniben nem keresgetnék a táskában lehajolva, ha sokan látnak...
Nah, most ehhez a lógáshoz még hozzáképzelem a repedéseket is: nem fog szépen kinézni.
Nóri: igen, én csak köldök alatt csíkosodom, a hasam alján. Kicsit oldalt is a derekamnál. Egyenlőre vörösek nincsenek, csak fehérek.
Viszont, ami érdekes: felfedeztem két, eddig számomra ismeretlen apró anyajegyet a hasam oldalán. Aggódva szólítottam magamhoz Ferit, aki nyugodt hangon közölte, hogy ezek eddig is megvoltak, csak hátul. Mondom MI VAN????? Szerinte nem-terhesen hátul voltak a derekamon, nem hátközépen persze, de azért hátrébb. Csak a pocakom előre húzta őket. Hát ez remek.
Még szerencse, hogy a fenekem nem a derekamon van eredetileg, hanem alatta, mert akkor az is cici alá kerülne???????????
Gátvédelem és lazább szövetek: nah, ez a téma engem is érdekelne, bár már szültem védelemmel, szóval elvileg tapasztalt vagyok.
Szülés után közvetlenül nekem is gyengébbnek tűnt az alsó fertályam, tágabbnak a hüvelyem, a záróizmaimat nem tudtam használni. Nem kell rémüldözni, mert ez az állapot nem sokáig tartott, igaz, hogy szülés másnapján már a midwife hozta hozzám házhoz az intim-torna tájékoztatót, szóval akkor el is kezdtem.
Mindenesetre a záróizmok igen hamar tökéletesen kezdtek működni és mire az első szexre került a sor (négy hetet vártunk), addigra Feri nem érzett lényegi különbséget, csak én. Azután idővel már én sem, Feri meg esküdözik, hogy ugyanakkora vagyok ott lent, mint voltam korábban.
Ez tök jó.
Aham, csak a múltkor, amikor hazaköltöztünk és az első vizsgálaton voltam a Margitban, akkor a doki (miután közöltem vele, hogy az első, közel négy kilós gyerekem gátvédelemmel született) hozzámvágta, hogy hát igen, jó tág maradtam odalent. Meghogy betegek az angolok, hogy ennyire gátvédelemmel akarnak szüleszteni elsőre, merthogy ennek ez a következménye.
Én elég értetlenül pislogtam és szarul is esett. Merthogy szerintem én nem lettem tágabb! Én is úgy érzem, Feri is (márpedig mi ketten aztán tudunk viszonyítani a leginkább), de szülés óta vizsgált már néhány doki és egyik sem említette, sőt, ez a doki is vizsgált és ő sem mondta, csak most.
Én már arra is gondoltam, hogy csak az angol rendszer fikázása miatt mondta, mert tudom, hogy attól herótja van.
De akkor is mélyen és rosszul érintett a dolog...
Záróizmok: már szült csajok! Meséljétek már el nekem, hogy szülés után közvetlenül, tehát az első 1-2 napban hogyan volt nálatok a kis- és nagywc-zés! Mertogy nekem futtában, szó szerint. Tehát ha menni kellett, akkor azonnal menni kellett, szinte egy percre sem tudtam visszatartani semmit. Feszítgettem volna én az izmokat, de egyszerűen nem működtek. Emlékszem, még bőgtem is miatta, mert azt hittem, hogy elromlott ott valami és ezután én már örökké pelenkás leszek. Persze nem így történt, legalábbis napról-napra egyre jobb lett a helyzet, két héttel szülés után meg már minden tökéletes volt.
De akkor ez most normális és minden szülésnél van, vagy amiatt volt, mert a gátvédelemnél erősebben és többször kellett tolni és esetleg jobban sérültek az izmok?
Szülés időpontja: hát, nekem néha olyan fájdalmaim vannak az alhasamban és a hüvelyemben, hogy azért imádkozok, hogy februárig ne szüljek. Meg lehetőség szerint február közepéig sem, mert még nem lesz rá időm.
Nagyon nem értem, hogy miért olyan más a mostani pocakom, mint a tavalyi. Másképp is áll, másképp is feszül, máshogyan mozog a gyerek.
Kristóffal alig-alig volt fájdalmas magzatmozgás, Erik viszont a nap 24 órájából 20-ban mozog, ráadásul nem gyengén. Nagyon-nagyon durván, állandóan deformált a hasam, jár jobbról balra és szó szerint negyed óránként fájdalmat okoz ez. Mintha késsel szúrogatna bentről. Érzem, hogy már nem forog, csak a keze, lába és a feje jár, néha a háta mozdul kicsit. De ez így épp elég.
Olyan fílingje van, mintha egy vad macskát bezárnál egy szűk gumizsákban és pánikrohamot kapna.
Mindenesetre remélem, hogy ez normális és nem azért mozog ennyit és így szegény gyerek, mert baja van. Bár hetek óta ezt csinálja, szóval csak nincs semmi baja.
Már arra is gondoltam, hogy azért érzem ilyen durván a mozgást, mert kicsi a hasam. Ugyanis az tény, hogy most sokkal jobban tele vagyok a gyerekkel, mint tavaly, mindenhol át érzem, mindenhol nyomódik, szúródik, kemény.
Jah, belső elrendezés: tegnap előtt csikart a hasam, mozogtak a beleim. Tudjátok hol éreztem a bélmozgást? Az oldalamban, enyhén a hátamnál. Mindkét oldalt. Ott lennének a beleim???
Nah, befogtam.