Hahó!
Itt is esik a hó, és én most is bent kuksolok... Gyűjtöm az energiát jövőhétre: hétfőn be kell mennem a suliba (képzeljétek, február végéig meghosszabbítják a szerződésemet!), szerdán szeretnék elmenni az ÁNTSZ-hez vérvételre a köldökzsinórvér-szerződés miatt, pénteken terhestanácsadás, szombaton meg nődoki.
No, nem panaszkodom, mert Botondom nyomja ezerrel, csak ugye tavaly, mikor szánkózni akartunk menni, persze, hogy nem esett ennyi hó... most bezzeg!
A benti nagy mozgolódásnak már nálam is vannak külső jelei: a köldököm fölött kissé balra van egy repedés (jaj, meg itt van nekem ugye a vakbélműtét helye is..., ami elég rendesen megnyúlt), máshol eddig még nem vettem észre. (kopp-kopp)
A gátmasszázst én nem merem bevállalni, valamiért tartok tőle.
Tejcsi viszont belőlem is szivárog szinte minden nap. Mondjuk én itthon cicifix nélkül vagyok, mert terhesmelltartót és nagyobb melltartót még nem sikerült beszereznem, meg olyan nagyon nem is nőttek meg a cickóim, bár a régi darabokban már elég kényelmetlen. És tudom, a védőnőm is mondta, hogy itthon is legyen rajtam, mert aztán úgy megnyúlnak, hogy csak na!, de nekem baromi kényelmetlen itthon is összepréselve lenni...
Lányok, múltkor, mikor a házidokinál várakoztam, beszélgettem egy anyukával, aki elmesélte, hogy neki olyan érzése is volt már a terhessége vége felé, mintha kaparászta volna ott lent a gyermek...
Basszus, tegnap, hogy sokat álltam, én is tapasztaltam valami hasonlót, lépni sem mertem, meg olyan erős nyomást éreztem, hogy azonnal le kellett feküdnöm. Akkor visszaállt a rend, és azóta sem éreztem, de ez kicsit ijesztő volt... Nálatok hasonló?
Tényleg olyan hihetetlen, hogy már alig van vissza pár hét!
Ja, még egy probléma: eszembe jutott, hogy 2005-ben csináltak nekem egy MRI vizsgálatot, ami kimutatott két gerincsérvkezdeményt... No, ezek azóta fogalmam sincs, miként változtak, csak ugye felmerült bennem a kérdés, hogy így kaphatok-e érzéstelenítést a gerincembe vagy mellé... Mindenesetre szombaton elviszem a leleteimet a dokihoz. Mondjuk, az is megfordult a fejemben, hogy hányan nem is tudnak róla, hogy ilyenjük van, mert nálam sem okoz különösebb panaszokat, csak hamar elfárad a hátam.
No, majd megírom, mit reagált rá a doki.