Etnám Drága!
Annyira örülök, hogy végre nyugodt éjszakátok volt. Ha valaki, én aztán igazán tudom milyen éjjeleken keresztül nem aludni, volt benne részünk bőven. Remélem így is marad. Lehet mégis a tápi tette meg hatását, pár nap kellett, hogy átálljon a szervezete. Drukkolok, hogy ilyen szuper alvó legyen
Próbálom közben nézni a képeket is, de annyira lassú, itt anyunál a gép már nem túl szuper, majd otthon. Párat látok, pl. az elsőt, el vagyok ájulva Boti milyen jó húsban van. Sokkal vékonyabbnak gondoltam, szerintem tök normális testalkata van. Helyes nagyon. Na és még egyet: amin a képeslapom is látszik
A többi még csak most tölt... nem baj, türelmes vagyok. Puszi Nektek!
Kiru!
A Te képeid gyorsabban bejönnek. Nagyon helyes Ákos. Ragadni fognak rá a csajok ugyanúgy, ahogy a Botira és Tamásomra is
Timi!
Én is üdvözöllek a csapatban, biztosan jól fogod érezni itt magad. Csatlakozom Etnához: mesélhetnél magadról valamit! TE is babát szeretnél? VAgy már van? Puszi és írj sokat-sokat!
Gyorsan pár sor rólunk is, míg Tamás alszik: a szilveszterünk tök jól telt. 5-re mentünk át unokatesómékhoz, TAmás előtte jól kialudta magát, három órát szundizott. Az egész este jól telt, Activity-ztünk a gyerekekkel, jó sokat röhögtünk. Tamásom 10-kor dőlt ki, lefektettem, simán elaludt, pedig itt még nem aludt soha. Végülis kettőig maradtunk, mikor vittük haza felébredt, aztán fél 4-ig nem akart aludni. A helyén meg pláne nem, így áttettem magunk mellé, kb. fél óra múlva szunyáltunk egészen 10:10-ig! Hát még ilyen sem volt soha! Tegnap is 10-kor keltünk, ma már előbb, mert ha ilyen későn kelünk, tök hamar elmegy a nap. De jó volt lazítani, pláne apának, szegényem Ő végig melózott, csak ez a kétszer négy nap volt neki itthon. - na felébredt... - és holnaptól újra megy. Azért majd januárban vesz ki szabit. Viszont karácsonyra kaptak üdülési csekket, úgy örültem neki el sem hiszitek. Majd kell megint néznem valami jó kis helyet, aztán márc. környékén elmegyünk. Tamásom kapott karira egy édes fürdőköpenyt, alig várom, hogy menjünk fürdőbe vele.
Képeket majd otthon tudok feltenni, mert itt nincsenek meg az enyémek, csak tesóméké, azon meg alig-alig vagyunk rajta.
Most megyek is, mert Tamás hiányol. Puszi Nektek és vigyázzatok magatokra, meg a gyerkőcökre!