Sziasztok lányok!
Sikerült még az idén végigolvasni a majdnem 26 oldal termést. Jó látni, hogy e pár hét alatt ilyen kis összeszokott csapat jött össze, nagyon aranyosak vagytok egymáshoz, öröm olvasni.
Gondoltam én is beköltözök ide Zsófi és Mazska példáját követve, akik hozzám hasonló módon 2008. augusztusi topik "szökevényei".
Maccsra gyerekszámra én azért rendesen ráverek, megduplázom a tétet, rendben? Nekem ez a baba lesz az 5., ha minden terv szerint megy - és miért is ne menne, hiszen eddig minden célirányos hancúrozásból gyerek lett végül, veszteségmentesen. A mostaniban nem voltam biztos, hogy összejön, mert csak egy petefészekkel állok starthoz, a legutóbbi babánál elfogyott egy egész petefészek.
De nem baj, megérte. Aztán meg talán ezzel az eggyel is lesz még elég babám, mert én függö vagyok. Más bélyeget gyüjt, én gyereket! A párom szokta is mondani, hogy nincs a világon ennél drágább hobbi.
Maccs neked tényleg félelmetes a szöveged, nagyon közelállsz az én stílusomhoz. Visszaolvasva a termést több helyen is röhögögörcsben törtem ki olvasva a soraid.
Nálunk nincsen segítség, noha mindenki él és virul és részben igen közel lakik hozzánk. Sajnos engem gyülölnek az anyósomék, a gyerekek egy részét nem is ismerik személyesen és nem is szándékoznak a jövöben sem megtenni. Sebaj. Eddig is remekül elvoltunk nélkülük is.
Ha meg senki se segít gyereket örizni, viszem az összeset a szülöszobára.
A nemek aránya nálunk 2:2, két lány elöre, két fiú hátra. Kétévente szoktam szülni, mindig egy hónap elörecsúszással. Az utolsó babám kicsit borított a rendszeren, mert 33. hétre született, júniusi baba lett, de csak augusztusinak készült. Na de majd most tényleg lesz augusztusi babánk is és akkor már csak júliusra kéne még egy.
Igazság szerint én mondtam a páromnak, hogy most már csak kétpetéjü ikrekre vállalkozom, hogy a nemek arányát ne toljuk el, majd aztán kiderül, hogy mi lesz tényleg. Én még nem voltam dokinál és jan. 18-ig nem is leszek, söt tesztet is csak egyet csináltam nagyon a mensihez közel, de nagyon csíkos is lett, így nem csináltam többet. Vicces, mert a fiúknál kettöt kellett csinálnom, az elsö nagyon gyenge volt. A lányoknál volt csak hányingerem, most is van, tehát csaj akkor, de viszont csak a fiúknál voltam apával összebújós hangulatban, de nagyon és olyanom is van. Hátha akkor bejött a vágyam, vagy csak egy nimfomán kiscsaj lesz!?
Nálunk még nem tudja senki, de nem is nagyon értenék meg a döntésünket. Ez csak nagyon vallásos családokhoz dukál, normál halandónak két gyereket enged meg a társadalom, a többi elött értetlenül áll. Itt már 3 gyerekkel nem vagy a társadalom része...
Maccshoz hasonlóan mi sem nagy lakásban nyomulunk, acélos két szobánk van, de az egyik tényleg nagy, az a gyerekraktárunk.
Költöznénk, de kinek kell egy ekkora család!? Már egy gyerekkel is egy évig kerestünk lakást, nemhogy öttel. Aztán csak a házon belül váltottunk lakást, messzebbre nem jutottunk.
Ami a h1n1-et illeti. Itt nincs pánik, szépen átesik a nép rajta, a krónikus betegek közül fogy egy-néhány, de korántsem annyi, mint amennyit a normál szezonális influenza elvisz. Az oltás is vagy segít, vagy nem, mert kb. 50, max. 70%-os védettséget ad, tehát vagy megkapod, vagy nem, akkor meg minek ez a cirkusz?
A mi baráti körünk komplett átesett rajta, de minket eddig elkerült, de lekopogom. A nagylányom padtársai kidöltek bele, a barátnömék, akikkel összejárunk, a kórházban is 4 órát álltunk a hányó, köhögö és lázas gyerekek között és nem kaptuk meg, így egy kicsit optimista vagyok eddig, a többit meg majd meglátjuk, a vak is azt mondta.
Oltóanyag amúgy is hiánycikk, tehát még ha akrnám is az oltást, gond lenne megszerezni. Már jó ideje nem is nagyon cikkeznek róla, mintha nem is lenne. Otthon meg hogy verik a dobot! Kinek az érdekében?
Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de én imádok terhesnek lenni minden nyügjével együtt. Minden terhességem más volt, de én mindig nagyon szerettem ezt az állapotot. Mondom, rendesen függö vagyok.
A többi terhes a környezetemben meg csak nyög és a háta közepére kívánja az egészet, pedig nem erröl szól a dolog.
Ami a súlyt illeti: szerettem volna én is lefogyni, járok is egy éve tornázni, minden nap biciklivel viszem a gyerekeket az oviba, ami olyan 2,5 km-re van, minden nap lesétálom ezt a távot még egyszer oda-vissza, mert vagy vásárolni megyek, vagy játszócsoportba, vagy a gyerekeket tornára vinni, stb. Mindig van valami. Én alapvetöen nagyon szeretek mozogni, ha most nem is vagyok éppen fitt.
Én is szeretek sütni, látom nem vagyok egyedül ezzel, mert nagyon isteni alkotásokat láttam a kezetekböl.
Én azt se értem, hogy otthon miért kell állandóan orvosért, védönöért, laborért és ki tudja mimindenért rohangálnotok. Nálunk elmész a nögyógyászodhoz 4 hetente, a végén meg 2 hetente, ö megcsinál mindent, néha többet is, mint kéne, ha fizetsz pluszba, pl. terheléses cukor nem ingyenes, a 3d ill. a 4d se, és még sorolhatnám, de én nem csinálok semmi extrát, amíg nincs olyan tünetem, ami gondolkodásra késztet. A vérnyomásom 4 terhesség alatt is végig 120/70 volt, a vasam akkor is a béka popsija alatt marad, ha vasat szedek, csak akkor a székrekedéssel is meggyülik a bajom, nem vizesedek, stb.
Ha az embernek szerencséje van, olyan a nögyógyásza, amelyik valamelyik kórházban szüléslevezetést is vállal, akkor megcsinálja ö és nem kerül semmibe. Még jó hogy!
Nekem az elsö háromnál erdélyi származású magyar dokim volt, ö levezette volna a szüléseket is, de nekem messze volt az ö kórháza, így maradt az ügyeletes és azzal se jártam rosszul. A vajúdás során rámnézö bába is többször ugyanaz volt, mindig úgy váltunk el, hogy akkor két év múlva ugyanitt.
A szülöszobában az ember lánya egyedül kínlódik, nem kell a többi sorstársnö szenvedését is végighallgatni. Isteni a hangszigetelés. Én sose üvöltöttem, egész csendben letudtam a dolgot, pedig fájt az rendesen és rövid se volt éppen. Ilyenkor kicsit azért büszke vagyok magamra.
Hát ennyi így hirtelen elsö szófosásra. Megyek vissza törpéket ápolni, mert kettö ki van ütve hányás-hasmenés figurával. Kaptunk egy kis jóindulatú figyelmességet a barátnömtöl, aki nem szólt, hogy betegek a gyerekei... Betegre röhögte a gondolattól is magát, hogy nálunk 6 embert üt ki az ö kórjuk. Telibe trafált!
Jövöre azért - ha bevesztek - én is szeretnék szerves részévé válni a topikotoknak. Csak optimistán, babásan...
Én egyébként 33 éves vagyok, 5. baba, eredetileg pesti, de kivándoroltam 10 éve. Idöpont aug. 17, utolsó mensi nov. 10, termelés beindítása november 18.
Semmit nem szedtem soha, se vitamint, se mást és most se tervezem.
Erröl jut eszembe egy Ircsinek szánt kérdés, amire soha senki se tud vagy akar válaszolni. Az egész két sejt fúziójával kezdödik, melyek elkezdenek osztódni, azaz ismétlik önmagukat. No de most már miért kezdödik el a sejtek specializálódása, mi váltja ezt ki és honnan tudják hirtelen a sejtek, hogy na én most szemlencse leszek, de te mondjuk bél, a komám meg szív? Érted, hogy mire akarok kilukadni? Ezt nekem szaporodásbiológián se magyarázta el senki.
Elöre is köszi a választ!
B.Ú.É.K.!
Barbi