2004.09.13 17:28
Szerző: vacak
Sziasztok Fórumozók!
10 napja szültem a Péterfyben, és gondoltam, megosztom veletek a tapasztalataimat, lévén nagyon frissek, talán hasznosak lesznek a még szülés előtt állóknak, a bizonytalanoknak.
El kell rögtön mondanom, hogy nagyon elégedett vagyok a Péterfy szülészetével, és nagyon pozitív élmény volt mind a szülésem, mind a kórházban töltött 4 nap.
Valamint beállok az Abkarovics doki rajongók közé, mivel én is nála szültem, és kizárólag jót tudok róla mondani.
Egy komplikációktól nem mentes (terhességi cukorbetegség, 9. heti fenyegető vetélés, hamar megrövidült méhnyak, a végén pedig eléggé nyitott méhszáj)terhesség végén, bár már hónapok óta fejem fölött lebegett a koraszülés rémisztő lidérce, elmúlt a kiírt nap is, aztán még 2, és a dokival úgy döntöttünk, burokrepesztéseel megindítjuk a szülést. Nem volt már kívánatos a túlhordás nyitott méhszájjal, ami fertőzésveszélyes.
Reggel 9h-re mentünk be, de nagyon sokan szültek aznap, mindenhonnan jajveszékelés hallatszott, sürögtek-forogtak a szülésznők, orvosok. Csak 10-re sikerült egy szülőszobába bejutnunk, akkor is csak a burokrepeszttés idejére, amit a doki nagy óvatossággal hajtott végre, és egyáltalán nem is éreztem. Adrienn volt a választott szülésznőm, végig nagyon figyelmes és kedves volt, a burokrepesztés előtt beöntést adott, amit én kértem kifejezetten (első szülésemkor nem kaptam, és rosszabb volt úgy...), és csak egy picit volt kellemetlen.
Ezután elfoglalhattam az ágyamat egy alapítványi szobában, ahol ketten feküdtünk. Nyugodtan el tudtunk mindent rendezni a férjemmel, eközben szépen lassan beindultak a fájások.
Sétálgattunk a folyosón, így aztán elég gyorsan sűrűsödtek és erősödtek, közben Adrienn nnéha ellenőrizte a szívhangot, szerencsére minden rendben volt. A doki többször ajánlotta az EDA-t, de én jobban ódzkodtam az altestem elérzéstelenítésétől, mint a fájdalomtól, és első szülésem tapasztalatára alapozva, amit szintén fájdalomcsillapítás nélkül csináltam végig (nem mazochizmusból!), nem kértem az EDA-ból. Emellett a doki jóslatában is bíztam, aki gyors lefolyású szülést "ígért". Úgy is lett. A fájások elég gyorsan 4-5 percesről 2 percesre mentek le, a vajúdásnak ezt a részét már végre egy külön szülőszobában töltöttük, én egy vajúdólabdán, a férjem mögöttem egy széken, a hátamat masszírozva a fájások alatt. Mire jött a doki, hogy újból megvizsgáljon, 13h-kor, már nem tudtam felkászálódni az ágyra, annyira fájt, aztán közölte, hogy ebből baba lesz egy órán belül, de akkor én már tolófájásokat éreztem. Erre már nagyon gyorsan szétkapták az ágyat - az egyetlen negatívum tényleg csak ez az ágyon, vízszintes helyzetben való szülés volt, borzasztóan természetellenes! - , aztán még 2 nyomás, és 13.22h-kor kint volt a 2. kislányom. A doki nem szándékozott vágni, de sajna egy picit kellett a végén, mert a baba a feje mellé tette a kezecskéjét; de a vágás olyan pici volt, hogy azt másnapra már kihevertem, és le is tudtam rendesen ülni. A szülés utáni törlésről, meg varrásokról inkább nem számolok be, nekem talán az volt a legkellemetlenebb rész az egészben, de Abkarovics doki még ezt is "megédesítette" szó szerint, csokoládét tömködött a számba, hogy valami jó is történjen. Eközben a férjem babusgatta a kislányunkat, majd aztán én is megkaptam őt, hogy elkezdjük a szopizást.
Amikor visszakerültem a szobába, sajnos estig nem láttam a kicsit, akkor is én reklamáltam már, hogy hozzák végre, de ezen kívül nem volt panaszom a csecsemősökre, sőt. Nagyon kedvesen bántak a babámmal, és engem is tájékoztattak mindenről vele kapcsolatban, arról is, hogy azért kapott egy kis cukros vizet, mert egy picit leesett a vércukra. Ezután azonban már csak tőlem kapott cicit.
Sajnos ugyanezt az osztályos nővérekről nem tudom elmondani, egyik undokabb volt mint a másik, különösen egy Márti nevű. Első délután már "vérben fürödtem", mire végre este hozzámvágtak (szó szerint) egy másik betétet a 3. csöngetésemre, de már nem is segítettek.
De egyébként még az ételosztó nénik és a takarítónők is udvariasak és kedvesek az emberrel, és a takarításról annyit, hogy 2x jönnek egy nap, és mindig tisztaság van. Persze a jó közérzethez hozzájárul a fizetős szoba kényelme is: saját fürdő, hűtő, mikro, TV, helyes kis függöny az ablakon. Belestem a sima kórtermekbe is, azok azért közel sem ennyire kellemesek.
A doki minden nap bejött hozzám, érdeklődött hogy vagyok, nem voltam elfelejtve szülés után sem. Egyébként is jellemző rá a figyelmesség, a terhességem alatt egyszer sem éreztem, hogy le akart volna rázni, mindig szánt rám és a kérdéseimre időt, mind a rendelésen, mind telefonon.
Egy vizsgálat során sem éreztem fájdalmat, kellemetlenséget, mindig nagyon óvatos, és vigyáz. A magánrendelésén csak néha-néha kellett várnom, akkor sem többet fél óránál, és ezért elnézést is kért az asszisztensnő, Györgyi, aki szintén nagyon kedves, szimpatikus.
Egyelőre ennyit, így is túl hosszan írtam már, bocsánatot is kérek; legyen mentségemre mondva, hogy annyira jó volt ez a második szülésem, hogy még mindig "be vagyok zsongva", bár azért az éjszakai szopik miatt eléggé ki is fáradtam már.
Ha valakinek tudok segíteni, szívesen teszem.
Ja! És a fórumban fentebb olvasottak alapján javaslom egy Abkarovics doki rajongói klub megalakítását... :-))
Vacak