Sziasztok!
Csak elmesélném, az én álláspontom a Napirend témában, hátha van akinek segít, bár azt hiszem a legtöbb anyukánál én leszek a gonosz szívtelen
Az én alap meglátásom, hogy nem a családnak kell egy gyereknek igazodni, hanem a gyereknek kell beleszokni a család életébe.
Nálunk a napirend az első pillanattól szigorú volt. Be tartottam, hogy nem veszem fel délelőtt...nem éhes nem szomjas, csak azért, mert hiszti van épp, nem veszem fel, mert nem leszek kész a munkámmal, ha hagyom, hogy Ő irányítson, azon túl nagyon okosak a csecsemők...egy 3 hetes baba simán tud hisztiből és "vegyél fel"-ből sírni. Erik augusztusi, nálunk novemberre már olyan kialakult napirend volt, hogy a gyerekem délelőtt meg sem nyikkant (ha igen, valóban baja volt) és tudta, hogy délután alvás után az ő ideje van és esti fürcsiig csak vele megy a játék. Ebben az időben volt a masszírozástól az összes úgymond képesség fejlesztő jáccika. Az evés átállásokkal sem volt semmi bajunk. Persze amíg az elején ezt kialakítottuk addig volt nálunk is házzengés...ő a járókában sírt és meg a sarokban guggolva.
Ezt azért ne úgy képzeljétek, hogy a gyerek egész nap le volt "szarva". Nálunk a konyha nappali egyben van, mindig úgy húztam, hogy lásson és ha "mondott" valamit, egyből reagáltam rá és egész nap beszéltem hozzá, hogy épp mit csinálok, de nem vettem ki. Megtanult egyedül játszani. Azon túl pedig, nagyon sokszor azért nyűgös a baba is, mert ahogy a felnőttnek szüksége van "elvonulásra" úgy a babának is, de ő nem tudja azt mondani, hogy hagyatok már a fenébe és most a falon táncoló fényekre vagyok kíváncsi nem rátok...
Erik a mai napig tudja, hiába vagyunk itthon hétvégén, hogy délelőtt Apa-Anya, takarít, mos, főz...ő játszik szépen a szobájában, ha az ő szobája jön, akkor segít, délutáni alvás után pedig vele megy a móka.
Ami nálunk nagyon fontos volt még attól kezdve, hogy kúszott a gyerek, hogy amivel játszott azt mindig az ő kezecskéjével tettem vissza a helyére. Mára Erik egyedül levetkőzik, kiviszi a ruháját a szennyesbe, leveszi a pelust, kiviszi a kukába és ha az van, hogy játék vége, rendrakás, akkor mindent pakol a helyére.
Szóval, lehetek szívtelen, de nem vagyok gép, hogy egész nap utána pakoljak, neki ugráljak, főleg, hogy 4 gyermeket szeretnénk. Ha vmi megengedek fél évesen, azt utána honnan lesz jogom nem megengedni másfél évesen. Ők okosak, pontosan tudják, ogy de ezt eddig "szabadott". Azon kívül pedig, a gyereknek a legfontosabb a napirend, a következetesség és a szabályok, mert ettől érzi biztonságban magát. Neki sokkal rosszabb ha nem tudja egy napban, hogy éppen mi lesz a következő "lépés".
Én a konzervatív, "Anyáink" stílusú nevelési elvek követője vagyok:) De azért hogy lássátok nem csak a levegőbe beszélek, tanultam pszichológiát, gyermeklélektant. Óvodapedagógusnak tanultam a főiskolán, emelett tanultam csecsemő ápolás és gondozást, igaz ezt csak egy két éves tanfolyam keretein belül. No mindegy, lényeg a lényeg, óvonő is azért nem vagyok, mert a mai pedagógia rendszer szerint a gyereknek már mindent lehet...mindenhez joga van és 3 három éves úgy küldi el az óvónénit melegebb égtájakra, hogy csak zeng a csoportszoba...az óvónéni meg csak hallgathatja és tűrheti...
Szóval, hangsúlyoznám mégegyszer, ez csak az én felfogásom, nem osztok észt senkinek, nem ilyen szándékkal írtam le, csak azért, hogy nálunk megérte hosszútávon az első pár hétben együtt sírni a gyerekkel...hogy de én mindjárt kiveszen és megállni, hogy mégsem.
Még egy utolsó megjegyzés képpen, a Sógornőm, aki szintén 3 diplomás óvodapedagógus, végig szívtelen dögnek tartott h ezt meg tudom tenni... Az ő kicsi fiacskája 5 éves, elkényeztetett kis dög, szokás-szabályrendszer semmi, az anyját simán megrúgdossa, ordít vele, szófogadásnak halovány szikrája sincs...de hát fő a demokratikus gyereknevelés:D (Nem lenne egy szavam se, ha engem nem bacogatott volna, hogy hogyan csinálom és ha szemlátomást az lett volna a jobb ahogy ő csinálja)
Hangsúlyozom, nem ítélkezem, nem is lenne hozzá jogom, mindenki saját sorsának kovácsa és mindenki saját maga tudja, neki és az ő családjának, hogyan lesz megfelelő hosszútávon!
(Mondjátok csak meg ha hess innen Panka, te szívtelen...
![Smile :)](./images/smilies/icon_smile.gif)
)