Hahó!
Megérkeztem, aztán éjfélkor ma is alszom. Punktum.
Teszek én is ide 1 képet, mert nem ér, hogy már ilyen nagyon a gyerekek!!! És igen, mi is szeretnénk még.
Nagyon édesek a képek, Gyöngyi, ezennel kérünk szépen (és mindenkit, aki az elején csak kukkolt, hogy tegyetek fel korai képeket!!! Legalább mindig lesz egész picibaba kép, amit lehet nézegetni.
Netti, juj, ez milyen!!! Nem is tudom, mit tettem volna a helyedben... Grrrrrrrrr!
Lázasan lehet szoptatni, de csak 38,5ig, én úgy tudom. Annyira le kell vinni a hőmérsékletet. Ha másképp nem megy, hideg fürdővel.
Én is drukkolok az almához, Szofi!
Emese, csatlakozom a jókívángággal Annushoz szomszédnyanyának!
Utunk ma: szokás szerint késve indultunk, férjem 4re ment ifit tartani a Városligeti fasorba, én pedig a Budai Gyerekkórházba mentem Samuval fél 5re. 4 előtt vmivel indultunk 3/4 körül. De így Apa szinte csak egyenesen a városba tudott menni, így is késett, szóval bennünket kirakott a Szentlálek térnél, felszállni a HÉVre. Persze bérletem-jegyem nincs, de nem is tudtam volna venni, mert nem volt nálam pénz. Reméltem, azért nem botlunk ellenőrzésbe. Pont ezért leszálltunk 2 megálló múlva, hogy ne a legfontosabb megállóban szálljunk le. Innen próbáltunk volna buszozni, ha tudtam volna, honnan megy az a busz, amivel mennünk kellene. De nem találtam meg. Egy életem, egy halálom módon 1 választási lehetőségem volt: a sarkon a pirosban megálló autók közül az 1.höz odamentem, lehúzattam a sofőrrel az ablakot, és megkérdeztem, hogy el tud-e vinni a kb. fél km-re levő Császár Uszodáig. Merthogy Öcsém ott parkolta az autóját, amivel mehettünk volna tovább, mert kölcsönkértem. Na, rövid gondolkozás után beszálltunk, teljesen teli volt az autó kacattal, alig fértünk bele, az anyósülésre ültem én, Samu a lábamnál kuporgott, és az ölemben volt az autósülés. Ahol kirakott a pasi, pont ott volt az autó. beszálltunk, én csak az anyósülés oldaláról tudtam, mert akkor tócsa volt a túloldalon, hogy juj. Mentünk a kocsival, ahogy emlékeztem az útra, jó is volt, de jött egy y-torkolat, amire emlékeztem, csak arra nem, hogy merre tovább. A térkép alapján jófelé mentem be, de azért tűnt így, mert ott a környéken minden utcát Vérmező utcának hívnak, pedig a térképen csak 1 van... Szóval rosszfelé mentem, pedig az y másik szára az az utca volt, amit kerestem... Kicsit kanyarogtunk, keresgéltünk, de végülis kb 7 perc késéssel megérkeztünk.
Ez volt az út a kardiológiára.
Na, megyek, leragad a szemem.