Napi pótlás:
Bea: lehet, hogy én vagyok túl pokróc, de amikor az állapotomról érdeklődnek, meg magyarázni akarnak, akkor rövidre szoktam zárni a témát. Ha elég akkor finoman, ha kell, akkor közlöm hogy erre most nincs időm, kedvem, energiám, fordítsuk a figyelmet a munkára. Mikor milyen hangulatban vagyok. Így anyukámon kívül (akit azért nem merek így leszerelni) más nem is traktál, hogy mekkora a pocim, mit és hogyan csinálok, csináljak és a többi. Bár a múltkor a barátnőm kedvesen megjegyezte, hogy amikor buliban voltunk akkor nem is tűnt a ruciban olyan nagynak a pocim, bezzeg másnap reggel melegítőben pólóban megmutatta igazi méretét. Ok, de tőle elnézem
őt szeretem.
Hát most vessetek meg, de minden holminál először néztem a praktikumát másodszor hogy milyen édi-bédi. Hiába tündéri, ha használhatatlan. Tehát Pammut, Vicky nekem is minta nélküli kifogóim vannak. Lehet, hogy tényleg jó, hogy fiam lesz? Kizárt hogy a lánykára tüncike ruhácskákat adnék harisnyával, mert szerintem az nem praktikus. Emlékszem, én is mennyire utáltam, mert harisnya ide, harisnya oda fázott a lábam és még ráadásul kényelmetlen is.
Edit: vizesedésre krumpli és minden nap egy pohár zsurló-csalántea. Nem hülyeségből írtam már. Én mindennap megiszok egy nagy bögrével: a vasam is rendbe jött, és egyáltalán nem vizesedem. Ha kihagyok véletlenül egy két napot, akkor egyből érzem, hogy szűk a jegygyűrű, azonnal csinálom és iszom. Egy kanál zsurló és két kanál csalán, hogy normális íze is legyen tegyél mellé egy kanál mentát citromfüvet vagy mindkettőt.
Uh, ne paráztassatok, még még két és fél hónap van szülésig. Engem is érdekelne, mikor fordul, holnap megyek dokihoz meglássuk mit tett eddig az ügy érdekében a babó.
Bea: én nem látok eltérést. Előttem egy hatalmas lufi van, egységes szerkezetben, csak ha rugdos a Bulcsi, akkor tudom, hogy meddig vagyok én, és mettől ő.
Sütőtök: uh, én is állandóan azt ennék. A Zsolti meg fújol. Így alig várom, hogy délutános vagy éjszakás legyen, és bedobjam csak úgy natúrban a tököt a sütőbe, és egész este azt nassolom. Izé, néha nekem is szabad, neeem??
Viszont mostanában nagyon mélyen és nagyon jól alszom. És sokat. Persze éjjelente egyszer felébredek, kitámolygok a wc-re utána pótolni kell a vízhiányt, tehát iszom egy pohárral és újra összeölelgetjük egymást a párnámmal. Régen aludtam ilyen jól.
Én a házidokimmal nem is találkoztam azóta, hogy bejelentkeztem hozzá, és megbeszéltük, hogy 4 hónap laza táppénzre vesz. Azóta csak az asszisztenssel csacsogom, most írjon ki, most vissza, most ki most vissza, mikor menjek érte?
Minden ember és hozzáállásfüggő, mégha ugyanazt tanulták is, másképp csapódott le. Viszont az tényleg megfontolandó, hogy ennyire szögesen eltérőek a dokik véleménye az oltásról.
stephie: üdv köztünk!
Tegnap úgy gondoltam fitt kismama vagyok, sportos és természetes. Így délben elindultam gyalog a városba – olyan szép az ősz. Fél óra be a városba, ott jártam a bankokat, intéztem ügyeimet, aztán irány haza 4 körül lógott a nyelvem, utáltam magam, mint fitt kismama és még piszok messze volt az otthon. Na még bevonszoltam magam a postára. No levegő csak sok-sok ember, majd elájultam, szomjas voltam, fáradt és piszok nyügös. Kivártam a sorom – kb 10 ember- előttem az öreg nénik sajnáltatták magukat, én meg a hátuk mögött támasztottam az asztalt, nehogy elájuljak, erre benyögi nekem a postás, hogy a kettes ablakhoz fáradjak. Grrrr. Kifordultam az ajtón és otthagytam az egész bagázst (kicsit mást akartam írni erre a szóra). Hazafele persze még ismerősökbe botlottam kedvesen elbájologtunk, otthon meg beájultam az ágyba. Ne, fitt kismama, ne.