2009.11.09 13:12
Szerző: bodza2005
szilárd táplálék bevezetése
vissza
Kizárólagos anyatejes táplálás az elsõ félévben
A kisbabának élete elsõ hat hónapjában kizárólag anyatejre van szüksége. A gyakori, igény szerinti szoptatás megalapozza a tejtermelést, a könnyen és gyorsan emészthetõ anyatej nem terheli meg a kisbaba gyomrát még akkor sem, ha a csecsemõ 8-16 alkalommal szopik naponta. Az anyatej összetevõi mindenkor alkalmazkodnak a gyermek igényeihez, életkorához, az elsõ napokban termelõdõ elõtej, a kolosztrum pedig immunanyagokban olyan gazdag, hogy a kisbaba elsõ oltásának is szokták nevezni. A gyakori szoptatás során bõségesen jut az újszülött kolosztrumhoz, amely elõsegíti a meconium (magzatszurok) távozását, ezzel a felesleges billirubin kiürülését a szervezetbõl. Így az élettani sárgaság általában enyhébb és gyorsabb lefolyású lesz. Mivel a billirubin 98 százaléka széklettel ürül, helytelen kórházi gyakorlat a teáztatás, a cukros víz itatása.
A kolosztrumban és az anyatejben található sIgA nevû immunanyag védõréteget képez a bélfalon, amely megóvja a kisbaba még éretlen bélrendszerét a fertõzésektõl, így a kizárólag szoptatott csecsemõknél ritkábban fordul elõ hasmenéssel járó megbetegedés.
Miért káros a korai hozzátáplálás?
A szoptatott és a tápszeres csecsemõk bélflórája eltérõ. A kizárólag anyatejjel táplált babák belének PH-értéke alacsonyabb, s ez a savas környezet kedvez a hasznos baktériumok (Lactobacillus bifidus) jelenlétének. Már egyetlen üveg tápszer elfogyasztása is megváltoztatja a bélflórát, amely a felnõttéhez válik hasonlóvá, s az új környezetben hamarosan megjelennek a vegyes étrendet fogyasztókra jellemzõ baktériumok. A szilárd ételek bevezetése is zavart okoz a bélflórában, az enterococcusok és az enterobaktériumok száma jelentõsen emelkedni kezd.
Hat hónapos kor elõtt a csecsemõ emésztõrendszere még éretlen az anyatejen kívül egyéb táplálék feldolgozására. A tápszeres kiegészítés, a mesterséges táplálásra való átállás és a szilárd táplálék korai bevezetése következtében gyakrabban alakulnak ki felsõlégúti megbetegedések, középfülgyulladás, hasmenés, húgyúti fertõzések, ekcéma, asztma, allergia. Az allergiára hajlamos családokban az anyatejes baba érzékennyé válhat a tehéntejfehérjére, ha az újszülöttosztályon az elsõ három nap során akár egyetlen üveg tápszert is kapott (véletlen, szükségtelen vagy szándékos kiegészítés során).
Sokan gondolják, hogy a tápszerrel táplált babáknál már 4 hónaposan el kell kezdeni a szilárd táplálék bevezetését. Ez egy óriási tévhit! A tápszeres babák emésztõrendszere semmivel sem érettebb anyatejes társaiénál, ráadásul a tápszer nem tartalmazza azokat az emésztõenzimeket, amelyek az anyatejben megvannak és segítik a szoptatott babát abban, hogy könnyebben megbirkózzon az elsõ falatok feldolgozásával. A tápszeres babák szervezete amúgy is ki van téve a fajidegen fehérje bélrendszerre gyakorolt negatív hatásainak, így különösen fontos, hogy megvárjuk a féléves kort, mielõtt újabb ételekkel ismertetnénk meg.
Milyen jelei vannak, hogy a kisbaba megérett az anyatejen kívül más táplálék befogadására is?
* elmúlt a baba 6 hónapos
* stabilan tud ülni
* a szájába bevitt étel befelé megy, lenyeli, nem tolja ki a nyelvével
* váratlanul gyakrabban szeretne szopizni, mint akinek sosem elég, és ez nem rendezõdik gyakoribb szoptatással pár nap alatt, mint egy növekedési ugrásnál
* stagnál a gyarapodása
* van foga, képes rágni
* képes a kezével megfogni és a szájába tenni az ételt
A szilárd táplálék bevezetése.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) és a WABA (A Szoptatásért Világszövetség) ajánlása alapján a babák féléves koráig a kizárólagos szoptatás javasolt. A Magyar Csecsemõ- és Gyermekorvosok Szakmai Kollégiuma és a Védõnõk Szakmai Kollégiuma egyaránt a 6 hónapos korig tartó kizárólagos anyatejes táplálás mellett foglal állást.
A szakmai kollégiumok a vegyes étrend bevezetéséhez a gyümölcs-, zöldség- és gabonaféléket javasolják. Sokan szeretik gyümölccsel, azok közül is almával, õszibarackkal kezdeni a szilárd táplálék bevezetését. Elsõ ételként népszerû még a banán. Egyes mamák azt tapasztalták, hogy kisbabájukban allergiás reakciót váltott ki ez a déligyümölcs. Mivel a banán távoli országokból érkezik hozzánk és a tartósítás érdekében vegyszeresen kezelik, érdemes az orvos tanácsát kikérni ezzel kapcsolatban.A magyar babák a hazánkban honos gyümölcsöket tolerálják leginkább.
Az elsõ próbálkozásokhoz egy nyugodt idõszakot érdemes választani, pl. a délutánt, amikor a kisbaba kipihent és vevõ valami újra. Mindig elõször szoptassuk meg, majd ültessük az ölünkbe és kínáljuk meg a babát egy negyed teáskanál reszelt almával. Ha izlik neki és megeszi, akkor másnap adhatunk neki egy kicsivel többet. Lassan, fokozatosan emeljük az adagot és közben figyeljük a kicsit, hogy nincsenek-e kiütései, vagy egyéb, allergiára utaló jelek.
Egy étel bevezetése 5-7 napig tartson. Utána hasonlóképpen ismertessük meg a következõvel. A kicsik általában imádják az õszibarackot, érdemes lefagyasztani belõle, hogy télre is legyen. Adhatunk még a kisbabának meggyet, késõbb körtét, szilvát, szõlõt, de óvatosan, mert ezek hasfájást okozhatnak.
Zöldségek közül a krumpli jöhet elsõként szóba, a csicsóka, bio-répa, sütõtök, spenót, sóska, zöldborsó, zöldbab.
A húsokat érdemes aránylag hamar, az elsõ néhány fõzelékféle után bevezetni, a magas vastartalom miatt.
A pépes ételeket hamarosan fölváltják a villával összenyomott, kissé darabos fõzelékek. Hagyjuk a kisbabát egyedül is kanalazni! Igaz, eleinte sokat kell utána takarítani, de amint egyre ügyesebben bánik az evõeszközzel, úgy fog egyre kevésbé maszatolni. Késõbb adjunk a kezébe nagyobb darabokat is, pl. egész fõtt répát. Nem baj, ha összenyomja, kicsit szétkeni, miközben a szájába gyömöszöli, így fedezi föl a különbözõ ételek állagát, színét, formáját.
Egyáltalán nem muszáj minden esetben külön fõzni a gyermeknek: nyugodtan eheti a családnak szánt levesben fõtt zöldséget, húst, de még a berántás, habarás, fûszerezés elõtt vegyük ki belõle, amit neki szánunk.
Ha a családi ebéd nem neki való, akkor persze külön kell fõzni, de minimális sóval, cukorral ízesítsük csak az ételeket. Fûszerezhetõk is a kisbaba ételei, nem is annyira az általunk megszokott szárított fûszerekkel, hanem egyszerûen tegyünk a fõzõvízbe zellert, hagymát, fokhagymát, bármit, ami jó ízt ad az ennivalónak. Az anyatejes babák úgyis hozzászoktak már az ízekhez, hiszen a mama teje egy kicsit mindig más ízû, aszerint, hogy mit fogyasztott elõzõleg.
Ne aggódjunk, ha a baba nem eszik túl sokat! Akár másfél, kétéves is lehet, mire jelentõsebb mennyiséget fogyaszt a fõzelékekbõl, húsokból.
Ha egy-egy ételrõl megbizonyosodtunk, hogy nem váltott ki allergiás reakciót, akkor kombinálhatjuk más, már kipróbált étellel. A fõzelékeket fõtt krumplival lehet sûríteni.
Magyarországon elsõ számú allergén a tehéntej, ezt követi a sorban a tojás és a szója. Egyéves kor elõtt ezek bevezetése a kisbaba étrendjébe nem ajánlott. (A tojásnak elõször mindig a sárgáját adjuk, keményre fõzve, villával összetörve.)
Érdemes átgondolni és akár egy éves korig is várni az alábbi, gyakran allergiás reakciót kiváltó ételekkel:
tejtermékek, búzaliszt, paradicsom, citrusfélék, kukorica, dió.
Mézet se adjunk a babának az elsõ születésnapja elõtt, a méz ugyanis botulizmus csírákat tartalmazhat. Várjunk a hallal és a belsõségekkel is, a bennük fölhalmozódó méreganyagok káros hatása miatt.
Másféléves kor után jön el az ideje a kivi, eper és hasonló aprómagvas gyümölcsök kóstolásának.
Kétéves kor elõtt kerüljük a csonthéjasok, magvak és a nyers répa adását, fulladásveszély miatt. Természetesen darálva, reszelve fogyaszthatók.
A földimogyoró az Egyesült Államokban elõkelõ helyen áll az ételallergének között, az angliai La Leche Liga három éves kor alatti gyerekek számára nem javasolja. Szintén hároméves korig érdemes várni a gombával, mert különleges, nehezen emészthetõ fehérjéi allergizálhatnak.
A lisztnemûek és a tejtermékek bevezetésérõl megoszlanak a vélemények: Magyarországon a Gyermekorvosok Szakmai Kollégiuma 6 hónapos kortól javasolja a lisztnemûeket, gabonaféléket és 9-10 hónapos kortól a tejtermékeket. Ha a családban bármilyen allergiára való hajlam mutatkozik, akkor csak egy éves kor után ajánlják õket.
Mivel ma már szinte valamennyi családban elõfordul allergiás megbetegedés, érdemes várni ezeknek az ételféleségeknek a bevezetésével. Nagyon sokszor csak évek múltán derül ki, hogy valaki allergiás egy bizonyos élelmiszerre.
A boltok polcain széles a választék bébiételekbõl. Ezeknek a használata nagyon praktikus lehet például utazásnál, nyaralásnál, az elsõ próbálkozásokhoz azonban túl nagy mennyiséget tartalmaz egy-egy üveg. Ráadásul a címkéken már 4 hónapos kortól való ajánlást is feltüntetnek, ami szöges ellentétben áll az Egészségügyi Világszervezet ajánlásával. Késõbb is érdemes alaposan elolvasni, hogy mit tartalmaznak az üvegek; egyéves kor alatt semmiképpen ne vegyünk a babának tejet, epret, paradicsomot vagy más, allergizáló ételféleséget tartalmazó bébiételt.
Népszerûek a különbözõ tejpépek is. Mivel csak vizet kell hozzáadni, elkészítése rendkívül egyszerû. Azonban a tejpépek nagy része teljes tejet vagy sovány tejport tartalmaz, ami köztudottan az elsõ számú táplálékallergén és egyéves kor alatt mindenképpen kerülendõ. Az anyatejes babának semmi szüksége tejpépekre. Nem igényel sokkal több munkát elkészíteni gluténmentes gabonapehelybõl egy finom kását, amihez akár lefejt anyatejet is keverhetünk.
Ha a kicsi nem fogadja el 6 hónaposan a kínált ennivalót, próbálkozzunk meg vele újra: 2-3 naponta vagy hetente. Ha szépen fejlõdik, és elég neki az anyatej, akár egyéves koráig is élhet kizárólag azon. Az elsõ életévben az anyatej a gyermekek fõ tápláléka.
Fontos tudni: az elsõ életévben nem a szoptatást helyettesítjük az egyéb táplálékkal, tehát a szilárd étel bevezetése nem egyenlõ az elválasztással. Ezért is adjuk a pépeket szoptatások után. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a szoptatás legalább kétéves korig javasolt, de ideális esetben addig folytatódik, amíg a kisbaba magától abbahagyja.
Ne szoktassuk rá a gyereket a chipsre, ropira, kekszre vagy babapiskótára! Ezek elsõsorban szénhidrátot tartalmaznak, tápértékük csekély, csak eltömik a baba gyomrát. Ha a kisgyermek egész nap rágcsál, ropogtat valamit, éppen az értékesebb, tápanyagdúsabb élelmiszereknek nem marad hely a gyomrában.
Kerüljük az édességeket, a süteményeket, a szénsavas és egyéb üdítõitalokat; a cukrot vagy mesterséges édesítõszereket, ízfokozókat, mesterséges színezéket tartalmazó ételeket.
Ha eddig nem tettük, kezdjünk el magunk is egészségesen táplálkozni. Kerüljük a túl zsíros, cukros ételeket. Használjunk növényi zsiradékot, margarint, olajat, különösen olivaolajat a fõzéshez, sütéshez. Fõzés helyett inkább pároljuk az alapanyagokat; így jobban megmarad a vitamin- és tápanyagtartalmuk. Együnk sok nyers zöldséget, gyümölcsöt, gabonafélét, étrendünk megfelelõ arányban tartalmazzon fehérjét, szénhidrátot. Igyunk vizet, ásványvizet, frissen facsart gyümölcslét. Kerüljük a sok cukrot tartalmazó bolti ivóleveket, a szénsavas üdítõitalokat, amelyek a cukor mellett tartósítószert, gyakran koffeint is tartalmaznak.
Járjunk elöl jó példával! Nehéz lesz rávenni a gyereket a megfelelõ táplálkozásra, ha magunk is chipset rágcsálunk naphosszat.
Irta: Rózsa Ibolya, IBCLC