Védőnő:
Na a miénk 2 hónaposan volt utoljára. Ma itt volt a szomszédban az ujjszülöttnél, gondltam biztos benéz, 2 legyet egy csapásra, így siettem a ganézással. Lementünk levegőzni, látom itt van. Jött lefelé aszomszédtól, hát annyit nem kérdezett, hogy hogy vagyunk, van-e valami probléma... Köszönt, Annával beszélt pár szót, de Bencére rá sem nézett
Pénz:
hát mi ott tartunk, hogy nem jövünk ki a hónapban... Én már van, amikr nem ebédelek, mert annyi maradék van, hogy apának és Annának elég legyen, de nekem már nem, így inkább nem eszem, csak ne kelljen főzni, és hozzávalót venni..
A párom volt munkatársa 500 ezerrel tartozik nekünk, és ez az öszeg folyamtosan nő (a nevünkre vettünk neki részletre tévét, mi fizetjük a törlesztőt is). kirúgták, azóta nem tudjuk elérni...
Biga:
Ja éééértem már mit akartál kérdezni a második gyerekkel!
Hát ez is gyerekfüggő, hogy ugyanúgytudsz-e bármit is csinálni. Tény, hogy Bencét nem tudom felkapni mindig, amikor ő óhajtja, de ő pl. nagyon Anyás, Anna nem volt ölbebaba. A csendes alvást napközben nem tudom biztosítani neki, Annánál lábujjhegyen járás volt, most ugye ez lehetetlen. Megszokta, jól alszik, de azért sajnálom ilyenkor, hogy neki is kijárna.. Igyekszem úgy csinálni, hogy mindkettő megtanuljon várni, így lavírozok kettőjük között.