Sziasztok!
Vagyok én is, csak eddig elég pörgős volt a nap. Voltam úszáson Emeséékkel, 11-re értem haza, gyorsan megfőztem (krumplis tészta), felmostam, mosogattam, kicsiket etettem és rohantunk Emeséért, aki 1-kor akart ma hazajönni. Erre odaérünk érte 13,10-kor, közli (udvaron voltak), hogy tök jót játszik, még maradna fél órát. Bóóóódog voltam!
De megoldódott, mert egy kedves osztálytársunk kedves anyukájával beszélgettem addig, kicsik meg az övéivel futkostak. Utána még bolt, nemrég értünk haza. Hál istennek, ma csak olvasni kellett Emesével, nincs lecke. Ma olvasásból feleltek (5-ös lett) és matek nagydolit írtak ugye. Kíváncsi vagyok. Azt mondta, könnyű volt... hát.... Keddre meg kell tanulni egy 5 versszakos verset (itt az ősz, itt van újra).
Amúgy minden oké. Én sem szeretem ezt az időt, sőt a telet sem nagyon, és elég hosszú része sajnos az évnek!
Lola: köszi a kép hozzászólásokat iwiwen, aranyosak!
Láttam, hogy nagyon bánt a dolog, próbáltam segíteni. Én is ilyen vagyok, főleg, ha a gyerekekről van szó, de próbáld magad edezni erre, mert ennél már csak rosszabb lesz. Komolyan. Az iskola már sokkal keményebb, mint az óvoda. Minden szempontból.
Fini az ebédetek! Papám mondta mindig úgy, hogy paprikás haluska. (galuska helyett). Ez volt a paprikás krumpli galuskával.
Betti: tényleg meghatóan írtál apukádról, szívesen olvasom az ilyen kedves emlékeket. Örülök, hogy Istike ma nem sírt, úgy rá tudja nyomni az egész napra a sírás a bélyegét. Ugye? Kíváncsi vagyok sóginődre... majd írd meg!
Hugi: semmi baj, tudom, hogy nem direkt felejtettél ki, ne aggódj!! Elhiszem, hogy fáradt vagy, kimerült, néha kicsit szétszórt.
Szilvi: tényleg, mennyi volt a belépő így ebéddel együtt? Szerintem jövő héten megnézzük, de rendszert nem csinálok belőle a téli időszakban, nem szeretném, ha megint sokat betegek lennének, majd tavasszal sűrűbben.
És akkor mit eszik Áron, ha nem ebédlt? Nyami a Ti ebédetek is! Igen, szalad Bence ezerrel. De épp meséltem egy ismerősnek, hogy a lányok nem csináltak ilyesmit, hogy mindig más irányba akartak menni, mint amerre én. És elég akaratos ő is, ha nem az van, amit akar. De hamar lenyugszik!
Most épp alszik a kis bélpoklós! Ma is tök sok krumplis tésztát falt be.
Moncsi: már értem! Tényleg sok a külön program a lányodnak, de nem baj, suliban már úgysem tud ennyire járni, mert a tanulás sok idejét és energiáját kiveszi.
Jági: halászlé, krumplis pogi, nyami!
Fini. Én egyszer csináltam eddig halászlét, elég jó lett. Anyósom többször csinál és akkor mindig kapunk tőle.
Ruháid: van felnőtt bizományi tbányán? Mert akkor be adhatod, addig sincs útban és hátha eladják. Ami nem olyan jó már, esetleg add be vöröskeresztbe.
Fogával mi van azóta? Nem fájt neki? Mármint Biusnak?
Most megyek, sziasztok!
Szilvia