Sziasztok!
Most csak tényleg rövid leszek, nem tudom mi van velem, de nagyon fáradt vagyok. Reggel elaludtam, nem jól állitottam be a telefonomat ébresztőre, igy csak a következő vonatot értem el. Reggelim persze nem volt, nálunk a cégnél nincs büfé, úgyhogy még gyors útközben beszaladtam egy péksége, közben agyon izgultam magam, nehogy lekésem a vonatot. Már lelki szemeim előtt láttam magam, ahogy ugyanúgy elesek a lépcsőn, mint egy évvel ezelőtt, amikor elszakadt a keresztszalagom. De hál istennek még volt 3 perc az indulásig!
EBD-anyu:
Örülök, hogy sikerült megjavitani apának a gépet! Én már csak tudom ilyen net nékül
Köszönöm megvagyok. Egy kicsit össze kellene kapnom magam, mert ma is a pesszimizmus jeleit véltem magamon felfedezni, főleg mikor kijöttem a boltból, de ezt nem kell részleteznem, mindenki tudja miről beszélek. A hasam? Köszöni, jól van, nem fájdogál, viszont üzent az orvos, hogy nagy szeretettel vár a rendelőjébe, mert varratszedés óta nem voltam és hogy további kezelésekre van szükségem! Azt hittem dobok egy hátast az ovi folyosóján (a Virág csoporttársának anyukája azon az osztályon dolgozik, vele üzent)! Nem is tudtam, hogy „ilyen beteg vagyok”. Persze, tudtam, hogy vissza kell mennem a szövettan eredményével, meg hogy most fél év szünet legyen babagyártásilag a műtét miatt, meg jó lenne addig fogamzásgátlót szedni, vagy valahogy másképpen védekezni, de azt nem mondta, hogy az összenövések miatt bármiféle beavatkozásra, kezelésre még szükségem lenne. Nem akarok hozzá visszamenni. Nem is akarok rágondolni. Sem az orvosra, sem a kórházra, sem arra a szóra hogy nőgyógyászat!
Viszont a műtét térdem elkezdett fájni, olyan fájdalom hasitott bele, mint műtét előtt, és nem értem, mert azt hittem, hogy ilyen már soha nem lesz. Hajlitani még mindig nem tudom 100%-osan, de ezt valahogy megszoktam, járni, futni tudok, a guggolást, meg a térdelést kerülöm. Vannak viszont olyan szituk, amikor nagyon hátráltat ez, pl. mikor a vonat (régi tipusú vonat, nem ez az új) lépcsőjéről le kell szállni. A lábam miatt most jobban aggódok.
Vitamin: mi Vitacolant szedünk, de már csak egy-két napra elegendő van, ez édeskés szirup, Virág szereti. De ha elfogy, akkor lehet hogy Béres vitamint fogok neki venni, bár ezzel sem volt bajom, gondolom egyik vitamin se tudja teljesen megakadályozni azt, hogy valami betegséget elkapjon a gyerek, főleg amelyik közösségbe jár. Régebben még Cebion cseppeket kapott ő is, de azt már nem adom.
Jó sűrűre sikerült nektek is a mai napotok, gondolom hogy elfáradtatok (főleg te). Nem egyszerű azért négy gyermekkel egyszerre
Ügyes vagy!
JÁGI, CSILLA:
Melyik tornán voltatok? Az a jó, ha izomlázatok van, csak igy tovább, kitartás!!!! Úgy járnék én is, de most nagyon féltem a térdemet…
JÁGI:
Nekem a hintás és kisszékes kép tetszik a legjobban! Haláli, hogy mindig mosolyog! Tuti jó élmény volt nekik, máskor is menjetek rokonlátogatóba!
Virut nekem is el kellene vinnem fogorvos, nincs semmi baj (mármint amennyire én látom), csak a biztonság kedvéért, meg hogy szokja a dolgot. Sejtettem, hogy a frizurádból nem lesz sokminden a torna miatt, de hát ez sejthető volt
CSILLA:
Lányokkal mi van? Jobban vannak?
GABI:
Gyertek ti is, nem baj, ha nem olyan hosszú időre! A legjobb az lenne, ha kicsit jobb idő lenne (hétvégére hideget mondanak sajnos…), mert akkor kint tudnánk lenni, mégis csak ott a mászóka, meg a hinta, csúszda.
Vérvételre nekem is kell mennem a köszvényem miatt, de szerintem az jövő héten hétfőn sorra is kerül, ki tudja mikor kapok megint szabit (hétfőn nálunk bezár az ovi, mert nyertek az óvónénik pályázaton pénzt, és kirándulásra költhetik.
ERIKA:
Milyen volt a masszázs? Nagyon fájt? A főzeléket én is tojással szeretem, vagyis ebben a családban igy csinálják és megszoktam én is igy. Anyu pörkölttel, maradék sült husival tálalta. Jaj de hiányzik néha a főztje…
BETTI:
Örülök, hogy Istike meggyógyult!
Kézügyességem azért nekem sem túl sok van, csak próbálom Virágot rászoktatni azzal, hogy tőlem látja, hogy ügyködök valamit, de nem kell erőltetnem, szereti ő is ezeket a dolgokat.
Még nem jöttem rá mi az az anyag, de akkor is ki fogom deriteni, mert nagyon tetszik a szomszédban a falon az a kép és punktum!
Virágnak volt egy Noé bárkája nemű elemes zenélős hajója, az szólalt meg néha éjszaka. Először a frászt hozta ránk, apával a másik szobában hallgattuk, hogy mi a fene ez! Persze ezek után már jobban odafigyelünk, hogy éjszakára kivegyük az elemet, de néha elfelejtettük.
Virág éjszakára már nem mindig jön át, de minden reggel keres, holott tudja, mert megkérdezi este, elalvás előtt, hogy reggel találkozunk-e. Ma is igy volt, oviból hazafele mesélte is, hogy anya, reggel sirtam, mert kerestelek!
(utálok dolgozni járni!!!
)
SZILVI:
Tudom, hogy nehéz most neked apa nélkül (bár nekünk tavaly csak egy hónapot volt külföldön apa, de szörnyű volt, talán azért is, mert azt mondták 1 hétre kell kimennie….), de próbálj meg minél többet nyugodt és higgadt maradni, mert sajnos tényleg igaz, hogy ezt nagyon megérzik a gyerekek és rajtuk is kijön. Virág az elmúlt napokban nagyon dacos és feleselős, próbálgatja meddig mehet el, én meg kétségbe vagyok esve, hogy hol rontottuk el. Apa felvilágositott: sehol. Nő. (mármint növekszik
) Meg szerintem látja rajtam ezt a nagy pesszimizmust és azért nem fér ő sem a bőrbe. Kitartáááás!!!
Vadas! Imádom!!!
LOLA:
Igen, egyirányú utcákkal vigyázni kell, majd megpróbálom érhetően elmondani az utat, és természetesen telefonközelben lenni, bármi van.
Dehogynem készülök, azért valamit csak illik! De még nem tudom mi lesz az
Anya- tali:
Én is benne vagyok, jó helynek tartom a Mekit is, meg a Don Pepe is.
Akkor a babatali:[/b]
Vasárnap fél 4-től, ahogy ideértek. Remélem nem kell mennem dolgozni, ha mégis, akkor csak délig maradok
Hát igen. Velünk az a baj, hogy nagyjából csak autóval lehet jönni, mert a buszmegálló is nagyon messze van, na meg aztán vasárnap délután errefele ritkán látni még buszt is.
De azért remélem mindenkinek megoldódik az utazás, esetleg ha kell lemegyek valakikért.
Jaj, Ronit nem irtam. Nem megijedni tőle, nem bánt. 100%, hogy megpróbál majd felugrálni rátok (előre is bocsi érte), régebben abszolút nem csinált ilyet, csak mióta teljesen ki lett rekesztve innen a szomszéd kutyája, azóta kicsit jobban megörül nekünk és igy mutatja ki.
A másik amit még nem irtam: Virág. Tőle sem megijedni, visszahúzódó és félénk lesz, nem fogjátok hallani a szavát (legalábbis kb. fél óráig, ennyit saccolok), és totál odavan, hogy sok idegen gyerek jön ide, pedig nem irigy, csak fél tőletek
Majd megnyugszik, mutat egy-két mutatványt a gyűrújén, és akkor minden okés lesz.
Próbálok holnap egy névsort összerakni, hogy sacc per kábé képben legyek, hogy hányan leszünk. Aki nem irt még eddig, az légyszi irja, hogy tud-e, szeretne-e, stb.
Most mennem kell, megnézem Ronit, nagyon bánatosnak, inkább magányosnak néztem az előbb, mikor kinéztem, hogy ki az az őrült, aki ilyenkor sétáltatja a kutyáját és zeng az egész utca, de rá kellett döbbenem, hogy csak a szokásos párocska az.
Fránya homlokfájásom még nem múlt el, majd reggelre fog csak szerintem. Még csomagolok uzsit holnapra, aztán le kellene dőlnöm, nehogy megint elaludjak
Jó éjszakát, sziasztok,
Hugi
Ui.: atyaisten, most nézem! Ilyen az ha rövid vagyok.... Atyaisten! Szegény uram!!! Most már értem miért mondja mindig a telefonba, mint pl. ma: várjál anya, nagyon recseg, nem hallak, pi-pi-pi....