Mimi,
ugyanarról a Henrikről beszélünk (Szőke), itt a link Andrea tanfolyamáról:
http://www.szules.hu/index.php?id=1904&cid=23756 (Geréb Ágiék születésháza a helyszín). Egy nagyon kedves baráti csoport már volt (nekem nem sikerült gyerekvigyázót szereznem, így nem tudtam menni), és nagyon jónak találták. Nohát, milyen kicsi a világ, hogy ti így ismeritek egymást!
A NGYK-ról beszélsz, mint könyv? Az megvan nekünk is.
Filmsztár Regi.
Adri,
nálunk is úgy van, hogy egyik gyerek minden zajra felébred, a másik mellett meg puskát lehet sütögetni. Gyereke válogatja, sajnos el kell fogadni, ha a nehezebb fajta jutott.
Sógornős reményeidet teljesen átérzem, én is nagyon örültem, amikor náluk megszületett a baba.
Anna,
borogatós tanfolyamról lásd a Mimihez írtaknál a linket!
Nekünk a levendulás bedörzsölés vált be nagyon köhögésre, azt a NGYK-ból tanultam.
Szilvi,
az egyik ismerősömnek volt ilyen, hogy véreset kakilt a gyereke (mindkettő), és kiderült, hogy allergiásak a tejtermékekre és a tojásra, amit az anyuka megevett. Így ezeket kiiktatta az étrendjéből, és onnantól semmi vér nem volt a kakiban. Mihelyt újra kezdte, megint volt. Szerintem megér egy próbát nálatok is, hátha elmúlik a vér (bár belátom, nem könnyű tartani a diétát).
Ádibaba,
a lányomnak volt ilyesmi, de neki csak ritkán volt csipás, viszont folyton folyt a könny az egyik szeméből. Ilyenkor el van záródva a könnycsatorna, és neki át is mosták.(Elég horrorisztikus eszközt használtak hozzá, nem is néztem inkább oda.) Megoszlanak a vélemények a dologról, mert van, hogy visszatér a baj az átmosás után is, és megint át kell mosni, aztán megint. Gabinak szerencsére egy átmosás elég volt, de ő már négy hós is volt, amikor voltunk. Lehet amúgy kicsit masszírozni az orrgyököt a szeme alatt, állítólag az is segíthet, hogy kiduguljon a csatorna, el tudjon folyni a könny, és ne gyulladjon be állandóan a szem. Lehet anyatejet is spriccelni a szembe, van, akinek az is elég volt a gyógyuláshoz.
A köldökcsonkot én is megvártam, hogy magától essen le...
Angelita,
egy deci folyadékhoz egy teáskanálnyi cukor az rengeteg (én nem tudom úgy meginni a teát, annyira édes, a férjem így issza). És igaza van Miminek, szörnyen rongálja a fogakat, az ovinkban vannak olyan gyerekek, akiknek nincsen elöl foga, csak fekete csonkok, mert tövig rohadtak a cukros teáztatástól.
Nagyon kell vigyázni ezzel!
Bori,
teljesen egyetértek a cikkel.
Nálunk ma katasztrofális állapotok uralkodtak, Ági ugyanis nem akart aludni egyáltalán, pedig álmos volt, cipeltem egész nap a fenekét, de aközben is nyűglődött, nagyon kikészültem.
Főleg attól, hogy semmit sem tudtam itthon csinálni, kész kupihegy a ház, utálok szétnézni. Vicces volt amúgy, hallgattam a U2-tól a Bad (Rossz) című számot, miközben ráztam Ági hátsóját, és jött az a rész, hogy I`m wide awake, I`m not sleeping, oh no, no, no (Teljesen éber vagyok, nem alszom, ó, nem, nem, nem). Hát, ha nem lettem volna annyira kimerült, jót röhögtem volna rajta.
Aztán Depeche Mode-oztunk egy kicsit: Enjoy the silence (Élvezd a csendet), de Ági nem élvezte, sőt. Pedig kendőbe raktam, de tojt elaludni, a szopi sem jött be nyugtatóként, nagyon zavarta, hogy jön a tejci. Aztán végül az udvarra kivittem fél kilenckor kendőben, és népdalokat énekeltem, amíg el nem aludt. Hű, nagyon fárasztó nap volt.
Viszont dicsekvésként leírom, hogy a gyerekeim teregettek ki, ugyanis én nem tudtam Ági miatt, és ez már a második alkalom, hogy teljesen kiteregettek.
No, teszek egy tegnapi képet, kipróbáltam a háton hordozást, de még kicsi Ági, azaz a karom nem elég hajlékony, hogy a lábánál jól tudjam kötni a kendőt, meg a nyakánál sem lett elég szoros. Ennek ellenére két perc múlva elaludt benne.
(Az is látszik a képen, hogy milyen nagy még mindig a hasam, és hogy milyen rosszul tartom magam...)
Megyek, mert megint késő van. Holnap anyósomékhoz megyünk, remélem, sikerül délután aludnom egyet Ágival...