Sziasztok!
Köszönöm a névnapi köszöntéseket!
Bikmakk,
Nagyon örülök, hogy visszatértél közénk, sokat gondoltam rád, hogy mi lehet veletek. Szörnyű dolgokon mentetek keresztül, de Dani baba gyönyörű, ez vitathatatlan!
Anna,
én a Brendonban láttam olyan pólyát, amilyenre szerintem te gondoltál. Sajnos az árát nem tudom, mert mi nem vettünk.
Irdab,
tök jó, hogy így fejlődik a kiscsaj. Nálunk most veszem észre, hogy Ábelt érdekli az ágya fölötti forgó, és ma élénk érdeklődést mutatott a csörgő iránt is. Nagyon szeretem, hogy minden nap csinál valami extra aranyosat.
Tündi,
remélem, hogy a sók használnak majd. Ez az állandó hasfájás nagyon szörnyű lehet.
Sissi,
nagyon jó, hogy Ati így hízik
Ádibaba, Lina,
Én a múlt héten többször is egyedül voltam Ábellel és a férjem kislányával, és még ebben a felállásban is hasonló volt a helyzet, mint nálatok. Amikor hárman voltunk, akkor fárasztó volt a helyzet, de abszolút kezelhető. Amint apa is itthon volt, rögtön kislány lett a nagylányból
Ja, Lina, a múltkor elfelejtettem írni, hogy nekem sem ott érzékeny, ahol bement az infúzió, hanem attól kb 10 cm-re. Szorgosan kenegetem, de még mindig érzem. Komolyan arra gondoltam már, hoga valamit ott nagyon elszúrhattak.
Margit,
mekkora az esélye, hogy a kistesó projektnél ugyanez a probléma előjön?
Bim-bam,
a hasad nem nevezhető pocaknak. Látnád az enyémet
Zsizsa,
nálunk is volt már éjszakai orrszívás. Nem tudom, hogy mi történt, de valamitől tele lett Ábel orra, és egyáltalán nem tudott ott venni levegőt, arra viszont nem jött rá, hogy szájon át is lehet. Kétszer olyan fulladós hangot adott, hogy teljesen megrémültem. Utána szívtuk le az orrát, azóta szerencsére nem volt ilyen. Ami nálunk még ijesztő tud lenni, az az, ahogyan néha szopizás közben félrenyel és elkezd köhögni, meg olyan fulladós hangokat hallat.
Rólunk annyit, hogy eddig minden OK, bár paráim azért nekem is vannak rendesen. Mostanában Ábel nagyon keveset alszik és noha nem sír kifejezetten, de úgy nyöszörög, hogy nem tudom eldönteni, hogy vajon mi baja lehet. A másik az, hogy mostanában a szoptatások idejét is nagyon lerövidíti, és gyakran a mellemen is nyűgösködik és olyan, mintha nem is akarna enni. Aggódom, hogy hátha a tej nem elég neki, bár eddig még csak hízott, mióta hazajöttünk a kórházból... Most 4690 grammnál tartunk, és elvileg pont egy kilóval kevesebbel engedtek haza. Megpróbáltam egyébként a hosszát is lemérni, szerintem 63,5 centi, ez persze nem biztos, de mindenesetre az 56-os rucik jórészét már elfelejtettük