Hali!
Látom, megint beindult a topikélet.
Én most csak tőmondatokban egy-két témáról, mert mostanában nagyon keveset alszom, és muszáj mennem időben.
Ivás: én is keveset iszom, de próbálkozom keményen, hogy legalább a napi két liter meglegyen.
Oltások: nálunk Gabi még kapott bárányhimlő ellenit (ennek ellenére elkapta a barit az oviban, és továbbadta a többieknek), a többiek már csak a kötelezőket kapják. Én Mimivel értek egyet ebben a témában (is
). A Prevenarnak egy kedves netes orvos ismerősöm jól utánajárt, és teljesen meggyőzött, hogy azt semmiképpen. Be akartam linkelni, amiket írt, de pont most nem működik a blogja. Azért majd berakom, elgondolkodtató. Persze nekünk is minden alkalommal felajánlják, ahányszor a rendelő közelébe kerülünk.
Baratodildi,
sajnálom, hogy ennyire rossz most felétek a dolgok állása, de az alvás miatt irigykedem.
Goldplast,
nagyon szép a kép!
Elég elkeserítő, hogy ennyire rosszul bánnak az anyukákkal a kórházban...
Rilla,
Gabi azért született oxigénhiányosan, mert kórházban született. Szerencsére nem lett maradandó baja. Ezek után váltottam, aztán ismét váltottam.
Védőnő: nálunk most először volt kint, pedig több mint két és fél éve itt lakunk. Én nagyon örülök, hogy nem jön.
Ádibaba,
Réka nagyon édes!
Én sosem mértem/mérem, mennyit eszik a gyerek, annyit, amennyit akar. Valószínűleg többet a kelleténél, mert rengeteget bukik...
Irdab,
nem tudom, miért mondta a dokinénid, hogy ilyen sokáig tartanak a tejkiütések, nekem mindháromnál elmúlt pár hét alatt. Áginál még csak most kezdenek előjönni. Édes ez a Zorababa nagyon!
Bikiniviselés nálam is megszűnt az első szülés után. Először nagyon elkenődtem miatta, aztán hozzászoktam. Ma már csak nevetek a régi magamon, aki elkeseredett.
Én fogok majd tornázni, de a hat hetet mindenképpen ki akarom várni, és akkor is csak lassan kezdek.
Gyereket sosem lehet elrontani. (Na jó, azért amikor már tudatosan hisztizik, akkor meg kell húzni a határokat, de ilyen fiatalon még elronthatatlanok.)
Mensi: nálam 8, 8 és 10 hó után jött meg, mindháromszor kizárólagos szopi mellett. De van ismerősöm, akinek 6 hetesen, másiknak csak akkor, amikor már teljesen abbahagyták a szopit.
Izzadás: én is mint a ló. Katasztrofális.
Madaran,
nekem is anyu és anyósom hordta a kaját, meg most már főznöm is kell majd, de csak nagyon gyorsat fogok (tegnap tejberizs volt).
Én csak akkor veszek haskötőt, amikor megyek valahová (hiúság...). És simán terhesnacit hordok, a hasam akkora, mint öt hónapos terhesen volt. És sajna a negyedik gyereknél már tutira egy évbe is beletelik, mire visszamegy (az elsőnél három hónap elég volt, a másodiknál fél év, a harmadiknál egy év).
A tej nagy része szopi közben termelődik. Szerintem a szemmel látható kerekedés igenis mérvadó.
Hasfájás: szerintem az az igazi hasfájás, ami nem múlik el akkor, amikor felvesszük a babát.
A másik csak műhasfájás, valójában anyahiány.
Nekem nagy szerencsém van, egyik sem volt hasfájós, és úgy tűnik, Ági sem az. Persze nyögdécsel egy csomót hajnalban, amikor kakilnia kell, de nem üvölt.
Nikó,
gratula Grétihez! Nagyon szép baba!
Linácska,
tök jó, hogy ilyen szépen alakul nálatok a szopi!
Édesek a gyerekek együtt!
Büfiztetés: én pár percig szoktam csak, utána visszafektetem (mármint éjjel), és ha megint nyűglődni kezd, akkor újra függőlegesbe teszem, és ilyenkor általában ki is jön a büfi nagyon hamar.
És hallgasson mindenki Mimi anyánkra, aranyat ér a szava!
Fejés: én sosem fejek. Az első két gyereknél az első héten fejtem, Bercinél már talán csak egyszer, most meg egyszer sem. Tudom, nincsen tartalék, de eddig sosem volt rá szükség, remélem, most sem lesz. A védőnőnk meg olyan "kedves", mondta, hogy kapok majd valami csomagot, amiben tápszer is lesz, a biztonság kedvéért. Hát ezzel jól el lehet bizonytalanítani egy kezdő anyukát, még jó, hogy én nem vagyok az... Meg kérdezte, hogy fejtem-e már, mondtam, hogy nem. Á, nagyon jól megvagyok én védőnő nélkül.
Férj: nálunk segített a férjem, amíg itthon volt, igazi házitündér volt, de most, hogy megint dolgozik, keveset csinál, inkább csak hétvégén. Szerintem ez érthető, még ha szoktam is morogni érte.
Nekem is vannak a bimbóudvaron tejcsatorna végződések, de csak cseppek jönnek belőlük szerencsére.
Mimi,
Katja még vár egy kicsit, a rugalmas annyira jó újszülötthöz, hogy egyelőre mindig azt használom. Katját direkt hátihordozáshoz vettem, így rövidebb is jóval, mint a rugalmasom, a tutijól tartó elöl kötéshez nem elég. De jól ki lesz használva nemsokára!
Mi van a Primulával, megvár? Vagy másikat kell keresned? Nem indítasz a Mamamin egy topikot, hogy kendőt keresel x összegért? Hátha jön a sült galamb a szádba!
Angelita,
én írtam, hogy hamar abbamaradt a vérzés, de az négy nap! után volt. Hat napig semmi sem jött, de azóta szerencsére visszatért megint, és most kezd el csökkenni végre.
Bimbam,
a cumizavarról:
http://www.lll.hu/node/6
Dbea,
ez a Marci milyen egy tündér, és mennyi haja van!
Csabim is ilyen volt az elején, inkább aludt, de én kíméletlenül ébresztgettem, és én is vakarásztam a tarkóját szopi közben, meg a fülét dörzsölgettem, hogy ne aludjon el, szigorúan 20 perc szopi volt az egyik ciciből, utána 10 perc a másikból, három óra múlva ugyanez, csak a másik cicivel kezdve. Aztán egy hónap után végre éberebb lett, és elkezdett magától is enni.
Oui,
én meg a kendős anyuka voltam.
Bocs, hogy nem segítettem a babakocsival, már utána nagyon rosszul éreztem magam miatta!
Én tegnap maradtam először egyedül a négy gyerekkel. És Ági úgy gondolta, emlékezetessé teszi nekünk ezt a napot, esküszöm, életében összesen annyit nem nyűglődött, mint tegnap. Kézben sem volt jó, a cici sem volt jó, mert hát minek jön belőle a tej, amikor ő csak cumizni szeretne rajta (cumink ugye nincsen, de azok után, hogy eleve ferdén tartja a száját, és nem jól szopizik, nem is lesz, még csak véletlenül sem). Aztán végül előkerült a kendő, és három nagyot is aludt benne (1,5; 2 és 1,5 órát). De a hátam jól kikészült. Majd fogok Pilatesezni a hat hét után, alig várom (bár nem tudom, a hason fekvős gyakorlatokat hogyan tudom majd kivitelezni két érzékeny lufival a melleim helyén...). Szóval vicces nap volt, bár akkor nemigen nevettem.
És tegnap végre megfürdettük Ágit (eddig csak letörölgetés volt), hát, úgy utálta szegény, és úgy sírt utána az öltöztetésnél, hogy amikor végre mellre tudtam tenni, akkor minden 6-8-adik szopómozdulat után elkezdett megint sírni. Szóval azt hiszem, egyelőre marad a törölgetés, és hetente egyszer próbálkozunk a fürdéssel. Vicces amúgy, hogy a tesók is utáltak fürdeni, kellett 2-3 hónap, mire végre megszerették.
Jézusom, ránéztem az órára, nem vagyok én normális, hogy ilyen sokáig írok...
Jó éjt mindenkinek!