mai ebéd: grizgaluska leves, fasirt+ krumplipüré, tegnap rántott scirkecomb volt, holnap elvileg marhapöri lesz....most hús hússal, ez kell a vizilabdásaimnak
hogy hízzanak, meg erősödjenek...stb.
kajaügyben szerintem mindennek megvan a mag ideje, minden gyerek előbb utóbb enni fog, egy embert sem ismerek, akinek ne lenne utált kajája, meg kedvence, ez a gyerkkel is így van, akit nem tömnek akarattal, az megszereti az evést, és oviban sem lesz válogatós! minden estere ne játék, és mese közben egyen a gyerek, mert ha hozáászokik, legyen talpán az anyuka, aki leszoktatja, inkább ne egyen a gyerek egy ideig,ha úgy akarja,nem szabad csakazért is megtömni, úgyis éhes lesz előbb utóbb!!! Egyoldalú táplálkozás sincs pici korban, mert egy idő után meglepő módon majd teljesen mást akar enni, lehet finoman terelgetni, de nem szabad erőszakosan, kicsit bízni kell a csemetében, minden esetre ismertetni kell vele a lehetőségeket, hogy választhasson, kiváncsiságból úgyis megkostólja a kajákat!
Türelem, kitartás! aztán meg egy idő után tiniként annyit esznek, hogy nem győzi az ember! ez csak az én véleményem, meg tapasztalatom
Vincivel nagyon könnyű most nekem, de meglesz még ennek a böjtje
Nagyok kissé problémásabb evők voltak ekkorának, most meg! folyton csak esznek
millye! köszi a bókot, hasamon főleg, meg annál lejebb....jól takarom, meg behúzom, de van anyni!
mist! nálunk ugyanez a helyzet, cukorka helyett egyebek...meg rágó, az mindig bejön
meg hát a kindertojás! annyi csoki elfér, a felét, mindig elkunyizom, mer imádom, és rendes gyerekim oda is adják
stelly! pici szünet után újra lehet próbálni a kajcsikínálást, mint a bilizésnél...kell egy kis idő, amíg szokja, hogy ez egy új helyzet, érdekli ám, mégha épp nem úgy tűnik is, és lehet 2 hét múlva meg nagy örömmel tömi az almát, meg egyebeket befelé
Nem minden gyerek egyforma, lányom ugynilyen flegma volt a kajákkal, meg folyton kilökte a szájából, már a határán voltam, hogy feladom, aztán hagytam pár nap szünetet, és újra kezdtem a kínálást, és csodák csodájára, tudott nyelni, és kezdett valamiféle élvezetet is mutatni...bilizés ugyanígy , őt nem lehtett bilire ültetni,csak wcre...mire rájöttem
msot megin alig eszik...a nagyfiam kicsinek jól evett, aztán sztrájkolt 2 évig, aztán most megin nagyon jó evő...csak nyugi, és kitartás, bár könnyű ezt mondani, mint nap mint nap ezzel szenvedni