Sziasztok Lányok!
Hétvégén nem tudtam/bírtam jönni. Szombaton vendégeink voltak, vasárnap, miután elmentek, semmihez nem volt erőm, főleg, hogy kicsit több barna jött, mint eddig, és megijedve, egész nap csak feküdtem, még mosogatni sem volt kedvem. Szerencsére, a gyerekkel elvolt az apja. Kicsit én is beijedbem, hogy múlt kedden nem látta a dokinő a hematómát, és mégis van ez a pecsételés, sőt, még erősebben. Próbálom magamra beszélni a pozitivitást, simogatom a pocim, és mondom Maszatkámnak, hogy kapaszkodjon, és maradjon erős, de valahogy tudat alatt annyira félek, hogy éjjel azt álmondtam, hogy tele lett a bugyim barna cuccal. Tehát, tudat alatt nagyon rettegek. Írtam is a dokinőnek, hogy mi van. Még nem jelentkezett, de biztos fog, amikor ráér. Szerintem, be fog hívni UHra. Hihetetlen, hogy mennyit kell parázni ennél a második terhességnél. Szilárddal SEMMI gondom nem volt azon kívül, hogy 35. héten beindult a szűlés. Mondjuk, anyu is mesélte, hogy velem a hányásán kívül semmi baja nem volt, az öcsémnél pedig sokat vérzett, mert rossz helyen tapadt meg. De nekem állítólag jó helyen tapadt.
Vivi!
Majd kiderül, hogy ki lesz a 13-as. Egyébként én is Isten-hívő vagyok, és tudom, hogy semmi nem tudja befolyásolni a baba megmaradását. Neked a hematómád mennyi ideig ürült, és milyen mennyiségben? Szedtél Utrot?
Szabccsi!
Nekem is szokott a derekam fájni, pont a napokban érzem, de most hogy a lányok írják, tényleg a mensi ideje körül. Pont most maradt el második hónapja, és ha nem estem volna teherbe, most menseselék.
Detty!
Nekem a védőnő jegyezte meg, hogy már van hasam. De azt mondta, hogy a második gyereknél ez normális, mert a hasfal már kinyúlt, és most könnyebben tágul.
Málna!
Én valahogy most semmit nem kívánok, azaz mindent, de tudom, hogy ha megeszem, rosszul leszek utána. Azt hiszem, most sokkal több a savam, mint Szilárddal, és baromi rossz közérzetet csinál. Egy állandó alap rossz közérzet van rajtam, és itt a sav a torkomban. Vicces, hogy pont a csípős paprikát kívánod. Akkor egyed!!
Tavaszka!
Nagyon sajnálom ami most veled történik. Én fogok érted imádkozni, hogy erős legyél, és el tudd fogadni Isten akaratát. Ha úgy alakulna, hogy mégsem marad meg, akkor azzal vígasztald magad, hogy jobb még ennyi idősen elveszíteni, mint később, amikor már érzelmileg is sokkal jobban kötődsz hozzá. És gondolom, beteg babát inkább te sem szeretnél egy életen át nevelgetni. Na de még alakulhat bárhogy, és addig én nagyon drukkolok neked.