2009.07.10 22:33
Szerző: hugodugo
Sziasztok!
Csend és nyugalom van , most jövök kicsit bővebben!
JoósnéÁgi:
Mondj egy napot a jövő hétre, hogy mikor tudunk menni tornázni. Jövő héten sógornőmék vigyáznak Virágra, igy majdnem hogy ki merem jelenteni, hogy mindegy melyik nap megyünk.
A talival kapcsolatban is arra jutottam, hogy ne tegyétek tőlem függővé, bár nagyon aranyosak vagytok (na és az is jól esett, hogy vártok ide), mivel elég sok olyan nap lesz, amikor Virágnak egésznapos programot találtak ki, igy nem tudok igérni semmit. Találjátok ki mikor legyen, és ha tudok, akkor megyek vele.
Fogorvoshoz nem megyek vissza, összeszedem a bátorságomat és jövő héten elmegyek máshova.
EBD-anyu, Lola:
Igen, Virág egy igazi két lábon járó duracell nyuszika, szinte képtelen megállni, és a legjobb az egészben, hogy a kicsi szája is ilyen, egész nap csipog, összhangban persze a lábával, kezével. Ez kb. úgy néz ki nála, hogy gyűrűn bukfencezik, közben énekel, mászik fel a csúszdájához, közben németül mondókát mond, meg ilyesmik!
Mondhattam volna nyugodtan azt is, hogy a tengerparton voltunk (ahogy EBD-anyu ajánlotta), mert főnököm egy perc alatt kiszúrta, hogy jééé, barnultál! Meg ilyen beszólások: lázadás lesz a csarnokban! Mi az hogy te visszajössz barnán, a többiek meg nem mehetnek szabira??? Végül is az egy hetes szabadságból három napos lett, be kellett mennem dolgozni, már nagyon várt, még a hétfői meló is ott volt. Tök jó, hogy csak bennem bizik, pedig én sem vagyok tökéletes. Vasárnap is pont ezért kell bemennem, csinálunk egy kis leltárt és velem akarja a papirmunkát megcsináltatni. Hurrá. Még jó, hogy nem csináltam programot, na és hogy nem reggel 6-ra kell mennem, hanem csak 8-ra.
A szemölcsök helyei még látszódnak, de már halványan. A pöttyök is szép lassan, fokozatosan elmúltak, legkésőbb a lábáról. A viszketés hamar abbamaradt, gondolom a Fenistil cseppeknek köszönhetően. De hogy mitől voltak? Még mindig nem tudom és most már nem is fogom megtudni.
Szegény Bence! Már tényleg vége lehetne ennek az beteges időszaknak nálatok! Küldök sok-sok gyógyenerdzsit!!!!
Rita:
Biztos nagyon szép lesz az ágynemű, majd tegyél fel esetleg képet, ha készen vagy. Irigyellek, mert neked is nagyon jó a kézügyességed, mint ERikának.
Gabi:
Szegény Gergő! Azért örülök, hogy ilyen „hamar” átesett ezen a fránya betegségen.
ERika:
Csajainknak most a hajuk hossza majdnem megegyező! Virág nem engedi vágatni, viszont fésülködni se nagyon. Csattot, gumit ritkán visel el a hajában. Én szivem szerint vágatnék belőle egy kicsit.
Csilla:
Nagyon tuti ez a kisházikó! Csak hát ugye ehhez hely kell. Virágnak is nagyon tetszik ez a porszivó, a boltban mindig megnézi magának, próbálgajta.
Zsani:
Igen, szeretném ha járna valamilyen sportra Virág, a lába miatt meg mindenféleképpen. Most az oviban jár görkorcsolyázni és az iskolába táncolni, heti 1-1 alkalommal. De nagyon gondolkodok rajta, hogy a táncon változtatunk, mert bár nagyon aranyos, kedves a csaj, aki tartja (Virág legjobb barátnőjének anyukája), de túl nagy a korkülönbség a legkisebb (4 éves) és a legnagyobb (kb. 11-12 éves) lány között és igy nehéz olyan mozdulatokat, koreográfiákat kitalálni szerintem, ami mind a kicsiket, mind a nagyokat kielégiti. Az nagyon jó viszont, hogy itt van Felsőgallán, nem kell külön elbuszozni, autózni. Van még itt az oviban népitánc, meg régebben volt judo és még egy sport, de elfelejtettem melyik, mert igazándiból csak középső csoporttól mehetnek a gyerekek, a görkoritanárnő Virággal kivételt tett.
Biztos nehéz időszak most ez a házépitkezéses, de annyira jó lesz, ha beköltöztök, csak ezt kell túlélni valahogy. Remélem hamar találtok vevőt, vagy legalábbis albérlőt a lakásba.
Betti:
Látod? Haladtok azért! Csak igy tovább! Istike biztos nagyon ügyi lesz a bölcsiben, főleg ha már igy várja is. Stefánia vagdalt! Húú, de régen ettem!
Cirmike:
Jó utat és jó pihenést, balesetmentes motorozást!
Rólunk annyit, hogy jól vagyunk, Virág hál istennek nem beteg. Élvezi a szünetet! Ma lefekvéskor megint megkérdezte, hogy anya, megyek holnap oviba?? Biztos fura neki, hogy nem kell menni.
Holnap kertipartyra megyünk, csináltam kekszes-tejfölös sütit, az egyiket banánosra, a másikat pedig sárgabarackosra. Persze Virág is segitett.
Képzeljétek el milyen beteg a kutyánk! Úgy sajnálom szegényt, úgy sirtam, mikor megtudtam. 10 hónapos golden retrieverünk van, nagyon édes, tüneményes fiúcska, Roni névre hallgat. Valentin napon jött hozzánk, április 1-én vittük állatorvoshoz, hogy valamiért sokat sántikál, nem fut sokat, nehezen kel fel. A doki adott gyógyszert, injekciót, vitamint neki, merthogy gyorsan nő, izületi gyulladása van. De nem javult, múlt héten visszavittük, másik doki volt, aki azt mondta, hogy ez már nem lehet növekedési dolog, mivel már 11 hónapos, igy csinált rtg-t. Nem mondott pontos diagnózist, de olyan csipőficam-szerűsége van, fel kell vinni Budapestre az Állattudományi Egyetemre, majd ott megmondják mi legyen. Vagy mútét, vagy egy idő után el kell altatni, mert olyan fájdalmai lesznek, hogy nem tud felállni majd. Annyira, de annyira sajnálom őt, mert ha meg is műtik, mi a garancia arra, hogy utána még évekig normálisan él? Az budapesti orvost nem értük el, szabadságon van két hétig, úgyhogy most várakozó állásponton vagyunk. Arról nem is beszélve, hogy méregdrága egy ilyen műtét!
És a legújabb hobbimról is irok egy kicsit: vettünk a Balatonnál egy olyan teniszjátékot, amit lehet egyedül és párban is játszani. A pontos nevét sajnos nem tudom. A lényeg az, hogy van egy műanyag nehezék, amibe követ, homokot kell tenni, ehhez gumi erősitve, a gumi végén teniszlabda, ezt kell magasra, nagy erővel megütni, az meg majd szépen visszajön és lehet utána futni. Fényképem még nincs róla (de ami késik nem múlik), igy egy kicsit nehéz elképzelni. Ma megvettem hozzá a teniszütőt is, csepegett az eső, de akkor is kimentem kipróbálni. Persze Virág is jött egyből, szegénykém az ütöt is alig birja el!
Most lépek, jó éjszakát mindenkinek! Kis betegeknek (és az EBD-apának is) gyors gyógyulást!!!
Sziasztok,
Hugi