Sziasztok, "Nelli Apa a fedélzeten".
Jézusom, majd 1 hete jártam itt utoljára, holnap pedig már 2 hetesek lesznek a szerelmeim
Ami az elmúlt időben velünk történt:
Múlt hét csütörtökön Anya felköltözött a babucikhoz, azóta Velük tölti a napjait
![Very Happy :D](./images/smilies/icon_biggrin.gif)
Hazajövetel jelen állás szerint jövő hét elején.
Jó hír, hogy a szülés utáni 9-10. napon elindult az előtej, úgyhogy onnantól kezdve folyamatos fejés, növekvő adagok, és természetesen elosztva kapják a babák a tápszerhez keverve
Zsombikám sajnos összeszedett múlt héten egy szájpenészt, úgyhogy néhány napig alig-alig evett, így szondán táplálták. Szerencsére sokszor fel sem tűnt neki, úgy aludt közben. Azóta szépen kikezelték, és cumizik.
Az etetések viszont úgy zajlanak, hogy 1 etetés cumiból, a következő szondán és így váltakozva, ugyanis a törpök amíg nem érik el a szükséges súlyt, amíg egy kicsit meg nem erősödnek nagyon elfáradnak a cumizás közben, és úgy bealszanak, hogy nem lehet felébreszteni Őket. Ezért nem cicizünk és kapnak köztes szondás táplálást, mert ha elfáradnak és bealszanak azelőtt, hogy a szükséges mennyiség "lefolyt" volna, akkor nem gyarapodnak, és nem szabad kockáztatni, hogy esetlegesen csökkenjen a súlyuk. Ne felejtsétek, Ők korababák, nem ugyanazokkal a feltételekkel kezdték a földi létet, mint időben született társaik, Nekik ehhez időre van szükségük! Ezért volt kezdetben a tea, ezért volt a fokozatos étkezésre szoktatás és ezért nincs még most sem cicizés, mert nem tudják olyan erővel megszívni a cicit, mint egy 3-4 kg-os újszülött és sokkal gyorsabban belefáradnak.
Szerencsére mindketten elkezdtek gyarapodni, Zsomborkám tegnapra már meghaladta a születési súlyát, Zsófi pedig nagyon a közelében járt. Talán-talán jó úton járunk, és amit mindennél fontosabbnak tartok, hogy az előtejet megkaphatták, amiben annyi de annyi immunerősítő tápanyag van
Már alig várom, hogy jöhessünk haza, mert Anya elég nehezen bírja egyedül a kiképzést. Szüksége lesz segítségre, az már látszik. És még a benti légzésfigyelő is szivatja: 1000 éves elavult sz*r, ami folyamatosan bejelez, amikor szegénykém éppenhogy elaludna. Bevittem a sajátunkat, de az ágy sajátosságánál fogva természetesen nem lehet használni...
Hál'istennek el lehetett intézni, hogy éjszakára éjfél és fél 6 között a babucikat kiviszik a szobából és éjszaka a nővérek etetik őket, Anya legalább tud egy kicsit pihenni.
Én közben lerendeztem a szükséges papírhalmazt, még elmegyek adókártyát intézni (remélem utána minden évben el kell készítenem az 1,2,3 stb. éves gyermekeim adóbevallását és megküldenem a T. adóhivatal felé, különben a törpök súlyos szankcióra számíthatnak, ha kicsúszunk az időből...), majd ha az meglesz, akkor babakötvényeket nyitok és ezen részével készen is leszünk
Egyébként tündériek, imádnivalóak és lesznek képek is, de Anyánál van bent a gép, hogy minél többet fotózhassa Őket. Amint hazakerül a gép, töltök fel.
Ja, majd elfelejtettem: mint kiderült, oltári szerencsénk volt - ha már így kellett alakulnia -, hogy akkor szültünk (ugye a toxémia miatt). Zsombor fiam ugyanis fejjel már be volt ékelődve a méhszáj bejáratához, úgyhogy semmiképp nem húztuk volna sokáig és mivel a méhlepény sem volt már teljesen oké, így komoly gondok lehettek volna. Örülök, hogy jól döntött az orvosunk és annak még inkább, hogy császáros lett a szülés, mert ikreknél nagyon sok rémtörténetről hallottam hüvelyi szülés kapcsán... dr. Szuromi Andrásnak, aki az egész terhesség és a szülés alatt, majd azt követően borzasztóan empatikus és segítőkész volt ezért hatalmas köszönet jár!
Ja, és Évinek nagyon köszönjük a felajánlást, segítség biztosan el fog kélni, úgyhogy Anyának szólok ezügyben, aztán ha úgy érzi, jelentkezik
csézjang: Veled ugye tegnap váltottunk néhány szót
![Very Happy :D](./images/smilies/icon_biggrin.gif)
Ismerős a pozitív tesztes érzés, szerintem ez mindenkinél így van. Amikor a környezetünkből is már réges-rég mindenkinek pocakja volt, mi meg mindig csak próbáltunk "jópofát" vágni hozzá, ismerős. Félreértés ne essék: mindig örültünk más boldogságának, ugyanakkor egy ilyen hír azért szívbe markoló tud lenni annak, akinek még mindig, és mindig.... De a mi példánkon okulva láthatod: feladni sosem szabad
![Very Happy :D](./images/smilies/icon_biggrin.gif)
A kikapcsolódás és egy kis már környezet ilyen helyzetben kötelező (mi hasonló helyzetekben egy időre "leszálltunk" a témáról, hogy újult erővel tudjunk belevágni a következőbe).
Szép napot mindenkinek!