Sissi,
Ati nagyon szépséges, és milyen jó, hogy jól van! És neked már van tejed! Kívánom, hogy a lehetőségekhez mérten szép időszak legyen ez a pár hét is, ne aggodalmaskodj sokat, és amikor végre hazamentek, nagyon várunk itt a beszámolóval!
Goldplast,
tényleg nem lehet könnyű összepakolni, meg a munkahelytől elszakadni. Nekem ez az elszakadás még márciusban volt, amikor kiköltöztünk, de nem votl könnyű időszak... Főleg, hogy az otthoni munkahelyem a tervek szerint novemberben új épületbe költözik, így ha vissza is kerülök valamikor (amit nagyon remélek, de hát egy kutató-feleségnél ezt sosem lehet tudni...
), akkor sem ODA helyileg, így a búcsúzás még nehezebb volt. Főleg, mert nagyon szerettem ott dolgozni. Az itteni "munkahelyemen" - ahol tanulmányúton voltam 3 hónapot - már nem éreztem olyan jól magam, így igazából felszabadulás, hogy ettől a héttől hivatalsaon is megkezdtem a rendes évi szabimat, július közepétől meg majd a szülési szabadságot... Viszont, bár itt nem volt olyan jó, legalább emberek között voltam, most meg ugye egyedül...
Hát, meglátjuk, hogyan fogom bírni, mindenesetre most lesz egy kis vendégeskedés nálunk, ma ment el az anyósom, csütörtök este érkezik az apósom (elváltak), ő hoz is egy csomó holmit Mo-ról (pelenkázókomód, matrac, kiságy, ágyneműm stb. - már nagyon várom), jövő csütörtökön meg a szüleim jönnek egy hétre.
Aztán júliusban teljes egyedüllét - na persze a férjem itt van, de ő ugye napközben dolgozik...
Mindenesetre megrendeltem anyuéktól az elátkozott királyokat, azt tervezem, júliusban olvasni fogok....
flake,
nem semmi, Ti is hogy pörögtök. És hogy haladtok az esküvővel? Mennyire lesz nagy felhajtás?
DbeA,
jó, hogy épségben visszajöttetek a nászútról. Tehetnél még fel pár nyaralós képet, hogy irigykedjünk...
látogatók: mivel mi ugye kettesben élünk itt, ezért a kórházba nem is fog más bejönni a férjemen kívül...
A leendő nagymamáknak megmondtuk, hogy 2 hétig szeretnénk kettesben (hármasban....) lenni, szokni egymást, papás-mamásat játszani....
Úgyhogy ezt most tiszteletben tartják. Utána viszont jön az anyukám egy hónapra hozzánk, ebből a középső 2 hétben az apukám is itt lesz. Mindenki azt mondja, hogy ez nagyon helyes, mert kell a segítség ilyenkor, főleg első gyereknél - én is örülök neki, de azért egy kicsi aggódással is nézünk ennek elébe: hogyan fogunk tudni vajon egy 2 szobás lakásban ennyien lakni, hogy lesz ez a beleszólás-nem beleszólás téma, stb... De majd kialakul..