Köszi az érdeklődést, érdekes egy éjjel volt...
Tizenegy előtt feküdtünk le (Mondjuk én is h..e vagyok, miért nem alszom le 9-kor? De akkor még együtt tudunk egy kis időt tölteni Istivel is), erre kb 10 perc múlva hallom, hogy ébred a Gyerek, sír egyre intenzívebben, szóval bemegyek. (Olyan volt, mintha érezné, hogy nem vagyunk mellette.) Próbáljuk ki a teát, hátha. Ivott 20 ml-t és sírt a cici után tovább...
Megetettem. Utána csak 4-kor kelt!!! Négy és fél óra alvás egyben nekem régen volt...
Négykor arra ébredtem (Zsu!), hogy háton van, és magyaráz. Kivártam, hátha visszalszik, de nem. Bemegyek, próbálom viszaaltatni, és tényleg úgy nézett ki, hogy sikerül, már tök csönd volt, aztán mégis...
Újabb szopi. 6-kor újra, akkor meg semmi erőm nem volt, Apja áthozta és együtt elaludtunk (szopival). Végül 3/4 8-ig!!! Szóval sok részletben, de egész sokat aludtam
Most pár napig ezt a különalvást próbálgatjuk szerintem...
Egyébként arra jöttem rá éjszaka, hogy a Bogyesz egy cicista, de annyira, hogy neki nem is a kaja kell, csak hogy cicizhessen. Ez pedig egy természetes dolog valahol, nem? Nyilván különbözőek a gyerekek, de az enyém ilyen, és ha kielégítem most az igényeit, akkor lesz egészséges, boldog felnőtt! Szóval alázatosan tűröm a sok kelést, legalábbis próbálom...
Anyukám hívott egyébként aki kicsit másképp gondolja., Finoman szólva leszúrt. Ő nem akar beleszólni, de...
Miért nem hagyom sírni, fejemre fog nőni, stb. Kicsit különbözően gondolkodunk, azt hiszem. (Szerinte Tesóm szeparációs szorongásos kislányát is kellene hagyni éjszaka egy órát sírni, akkor leszokna róla... Biztos, de milyen áron?
) Ugye Ti sem hagynátok, hogy felhúzza magát és éjjel hangosan sírjon?
Ezt most elküldöm és majd jövök még...