sziasztok!
naspiék elköltöztek.
sikerült nem sírnom, mikor elbúcsúztunk. Tudom, hogy fogunk még talizni, meg tartjuk a kapcsolatot...de az más, mint amikor fogod magad, és átugrassz hozzá. ma beszéltünk, mikor épp mentek kocsival, akkor kicsit pityeregtem, de remélem nem hallotta, pont ő mesélt. nem akarom, hogy szomorú legyen; hiszen, ami vele történik, az jó.
emma egy tündér.
Gratu Zsófinak a fogacskához!!!
Gratu Dorkának a mászáshoz!!!
Örülök Bende, hogy Nikinek nincs baja.
Matyi nagyon kis szociális. Nem tudom, hogy ez a korából adódik, vagy a személyiségéből, de Emma aztán senkire nem vigyorog, csak ránk, meg a családtagokra; de rájuk is csak miután feloldódott.
Milánt is sokszor látta már, de rá is csak 1-2 visszafogott mosollyal reagált. na meg megfogta a fülét:)
Holnap anyák napja.
Az első.
Teljesen szentimentális hangulatban vagyok, szerintem meg fog jönni; görcsölget a hasam is.
Szóval, holnap anyák napja, és én annyira meg vagyok hatódva ettől. Minden édesanyát szeretettel ölelek!
Gyöngyvirág helyett
-édesanyámnak-
Te már akkor ott voltál Velem
mindig
Hisz együtt vert szívem szíveddel!
S bár a köldökzsinórt elvágták idegen kezek
Te akkor is ott voltál Velem
mindig:
Mikor először nyitottam szemem...
Mikor az elsőt léptem, Te fogtad a kezem;
Mikor egy betüt nem tudtam, Te segítettél nekem;
Mikor szerelmes voltam, aggódva bár,de Te szerettél velem;
S mikor fájt az élet, s nyeltem könnyeim, Te ott voltál, sírtál velem.
De tudnod kell; ha el is megyek
Te akkor is ott leszel velem
mindig:
Tükörben a Te mosolyod látom
Panaszomban a Te hangodat hallom,
S este mikor alszom, a te álmodat álmodom.
Legyenek hosszú utcák, messzi városok
Sötét tavak, mély tengerek, óceánok.
Te ott leszel Velem, akárhol járok
mindig;
és együtt ver a szíved szívemmel.
Ezt a verset, én írtam édesanyámnak, amikor 18 éves voltam.
Legyen ez az én ajándékom mindenkinek, aki elolvassa!
puszik