Sziasztok!
Na előkerültem, itthon vagyunk.
Múltkor csak nem tudtam befejezni, amit elkezdtem, most pedig gyorsan végigolvastalak benneteket, de ennyire nem tudok most visszamenni, úh bekapcsolódom az új oldaltól.
LKata!
Én tegnap Lillusra csak egy polár kezeslábast és sapit adtam a szokásos cucc (body, pamut kezeslábas) fölé.
Lilla tegnap és tnap előtt kapott hipp sárgabarit, szereti ő is!
A borsós cucc is hipp vagy sk? Ha utóbbi, akkor te héjastól adod neki vagy hogyan?
Ismét nagyon édesek a képek!
Éva!
Sajnálom a játékot! Az ilyenekkel kár is foglalkozni, sajnos nem hiszem, h visszaadják.
Hátha a nyuszi majd jófej lesz…
Nymalac!
Lili…
:D:D bocsi… Várom a videót!
És jobbulást nektek!
Marek!
Ari lehet a gyerek, meg a kutya!
A csőrös pohárra állítólag egyszercsak ráéreznek, valaki azonnal, valaki nem. De vm nem oké, ha még te sem tudsz inni belőle.
Gratula az átaludt éjszakákhoz!
Milyen pöttyei vanak Borinak? Lillusnak is van tejpép után, ezek inkább piros foltocskák, de neki tuti azért, mert mindig olyan az egész pofija, és csak a bőre érzékeny a maszatra…az én kezem sem szereti, ha sokáig trutyis vagyok…egyelőre úgy eszik, mint a kismalac, mindketten úszunk..
Adri!
Ari lehet Julcsika, ahogy iszik egyedül!
Én csatlakoznék szombaton, de nagyon messze van…
Nagyon édes Julcsi, olyan nagyot nőtt már! És látom új babakocsitok van, ezek szerint nem sokáig használtátok az elsőt…
Félévesek: sok puszi nektek!
Inni: én vizet fogok adni, ameddig csak lehet…de Lillus még nem nagyon issza, csak ha nagyon szomjas, akkor is egy kicsit…pl fürcsi után.
Zsuzsu!
Ábi pisi
:D:D Konsti nagyon ari lehet! Itt a jó idő, lassan talizhatunk…csak még megszokjuk egy kicsit az „új helyet”, és majd megbeszéljük, oké?
Ildi!
Te jó ég, már a teában is van cukor??? Lillusnak pont több lett a kaki, mióta eszik is. Mielőtt visszamentünk Londonba, minden nap volt, kint aztán csak heti 1-2, de egy ideje már kb kétnaponta, ma pl 2x is.
Nagyon aranyos vagy, h érdeklődtél felőlünk, jól esett! A végén leírom a sztorit…
Emmaléna!
Remélem jól kiwellnesselitek magatokat!
Linh!
Nálunk az a baj, h ha túlöltöztetem Lillát, akkor ő megfázik, mert kimelegszik. Így gondban vagyok, ma pl már nem adhattam rá a polár kezeslábast, mert meleg volt. Így szokásos body+kezeslábas, erre egy meleg szőrös pulcsi, félig lehúzva, kapucni. Volt nálunk egy vékony takaró, ami a végére felkerült a lábára, és útközben vettünk egy tavaszi sapit is, mert az még nem volt.
Lilla is teljesen kész van a napfénytől, néha sírni is képes miatta. Szegény Londonban nem nagyon szokta…
Veronika!
Tök érdekes és izgi melód van!Irigy, irigy!
Timi!
Sajnálom a hűtő pechsorozatot! Jól néz ki az etetőszék! És várom a képeket az új babakocsiban!
Bettyna!
Lilla is alma-barackot kapott ma…ő már letol egy fél üveggel, ami minimum 80g, és még úgy látom, h kérne, mert nyöszörög, ha vége. Ugyanez a helyzet a tejpéppel és grízzel, abból ma már lenyomott egy 100ast. De nem merek többet adni, mert félek, h túleszi magát, és csak kanalat akar rágcsálni vagy tetszik neki az íze…mert ugye a szopi az első, és utána jön a kaja. Délután is vagy 2x bukott sokkal kaja után, pedig ilyet nem szokott.
Sajnálom, h Szabi ragad, a szepa elég kemény tud lenni. Uhh, idegesítő lehet ez az okos kolléga. Én azt utálom, h mindenki azt kérdezi, h szoptatsz még, van elég tejed? (erre igen vagy aha a válasz) Nincs és a tápszert sem issza meg…különben lenne még 1 hónapunk a ht-ig.
Na akkor jön a kalandos story. Kicsit idegbeteg lettem, mire hazaértünk, de a lényeg, h itthon vagyunk. Szal kimentünk kedden korán reggel a reptérre, direkt úgy indultunk el, h ne kelljen várakozni, szinte egyből szállhassunk be. Csekkolunk be, erre viszaadja a csaj az útleveleinket, h menjünk a jegyirodába. Ekkor lehültem kicsit, mert féláras jegyünk volt, egy barátnő ismerőse intézte, aki jegyirodában dolgozik, és tud ilyet, de a barátnő is úgy járt januárban, h nem fogadták el a srác kártyáját, és meg kellett vennie a reptéren a jegyet – megjegyzem mi is akörül mentünk vissza londonba, és minden oké volt. De természetesen most mi is megszívtuk, meg kellett vennem a jegyeket, 140 font volt.
Hulla ideg lettem, főleg, h mire visszamentünk bezárt a csekin, éppen el tudtuk intézni…és néztem utána az egyedül kullogó bőröndömnek, és gondolkodtam azon, h a hab lesz csak a tortán, ha nem érkezik meg pestre a cuccunk ezek után. Szerencsére nem így lett, de ennyi is pont elég volt…már elindult a beszállás, mire sorba álltunk a ellenőrzésnél, persze hatalmas sor, és természetesen a pasi kivetette Lillát velem a hordozóból, és össze kellett csuknom a babakocsit is, és feltenni a röntgenre. Olyan jó egyedül, gyerekkel utazni! Lillát addig a biztiőr, széles mosollyal tartogatta, de komolyan attól féltem, h elejti, annyira béna volt.
Végül futnom kellett a babakocsival a kapukhoz vezető folyosón, persze mi voltunk az utolsók, itt is Lilla kivesz, kocsi összecsuk, hordozó becsomagol, és rohantunk fel a gépre. A nő megigérte, h feldobatja a gépre a cuccot, csak menjünk. Felérünk, stewardess roppant segítőkészen leültetett minket, fogta Lillát, amíg lecuccoltam, baba biztonsági öv bekapcsol, Lilla az ölemben, kifújom magam, mert ez nem volt semmi. Erre 2 perrc múlva visszajön, bocsi, páros sorba ültettelek benneteket, át kell ülni egy páratlanba, mert itt csak 2 oxigénmaszk van. Köszi. Megtörtént, végre leülhettünk, Lilla 10 perc után elkezdett nyüszizni, de szerencsére elindultunk, úh elkezdhettem szoptatni, h a felszálláskor ne duguljon a füle. Az út viszont meglepően jó volt, nem repültem le még ilyen „gyorsan” az utat. Eltelt így, h el voltam foglalva. Össze vissza ugrált az ölemben, amikor fent volt, kicsit lefáradtam, úh a mellettünk ülő nő étvette egy pár percre, mert látta, h már fáradok. Egyszer voltam pisilni is, addig a stewardesek körberajongták, és vigyáztak rá. Szóval elvoltunk. Pesten gyorsan ment minden, szrerncsére a babakics már előre ott volt a lépcső alján, gyorsan belepakoltam Lillust, és a kiskoffert is gyorsan megkaptuk, nem veszett el.
Néha a csomagokkal jön a babakocsi is kifelé, útlevélellenőrzés után…na az nagy szívás!
2x is jártunk már így. Ezután felugrottunk Nyugtonmalacékhoz, megcsodáltam a csajokat, ők meg Lillus pelusait, de sajnos ők nem találkoztak, mert nem akartunk bacikkal gazdagabban hazatérni. Remélem ha legközelebb Pesten járunk, akkor össze tudunk futni még páran.
Itthon jól elvagyunk, Lillus nagyon jókedvű, szépen eszik, csak első éjjel volt kis sírás elalvás előtt, de azóta a szokásos, beteszem az ágyba, jóéjt puszi, és otthagyom, ő meg tök csöndben gyorsan elalszik. Nappal is szépen alszik, ettől tartottam…de nagyon jó kislány.
Na most ennyi voltam, mostmár visszakapcsolódom, és jövök, ha tudok!
Hozok nemsokára képeket is.