2009.03.06 09:20
Szerző: emesedora
Sziasztok!
Néha olvaslak titeket, ha időm engedi (harmadik gyermekem született 2008 nyarán), és annak ellenére, hogy többgyermekes anyu vagyok, kaptam tőletek hasznos ötletet, tippet.
Nagyon sajnálom, hogy így alakult ez a topik, de minden tiszteletem AZOKÉ, akik itt maradtak és próbálják tovább úgy folytatni az egészet, mint régen.
Lehet, hogy senki nem kíváncsi a véleményemre, biztos lesz, aki azt mondja,semmi közöm az itt történt dolgokhoz, de mivel ez akkor is egy nyilvános fórum, írok pár sort.
Igazán nem értem, miért most lett probléma a nyilvánossággal. Egy felnőtt ember el tudja dönteni, hogy mi az, amit még le lehet írni, amit megosztani a nyilvánossággal. Én is rendszeres olvasója-írója vagyok egy topiknak, sőt indítója és büszke vagyok rá, hogy több, mint hat éve zavartalanul működik. Ezért tisztában vagyok azzal, hogy amit ott leírok, nyoma van. Ha ezzel volt némelyeteknek problémája (ami valljuk be, tök furi, lévén, hogy ezt korábban is tudtátok, hogy nyilvános), akkor meg miért nem csináltátok azt, hogy ezt a topikot lezárjátok, és nyittok egy zárt fórumot, de ott mindenki lehessen jelen, aki itt rendszeresen (legalább egynél többször írogatott). Mert ez a meghívásos rendszer.... na, mondjuk ki, kissé gusztustalan. Azok után, hogy azért már nektek közösen múltatok volt, találkozások, ajándékozások ilyesmi.
Kicsit hasonlít arra, mikor az én nagylányom tavaly mesélte, hogy " az oviban na nagyon flúgos volt xy, hisztizett sokat, ezért nem játszottunk vele, otthagytuk". Ez is gyerekes, de egy gyerektől még bőven belefér....
És akiket nem hívtak, nyugodtan sértődjetek csak meg. Belefér. Jogos. Ezek szerint mégsem a nyilvánossággal volt probléma, hanem az itt maradtakkal?
Azért kíváncsi lennék, hogy az elment fórumosok hányszor olvasnak benneteket? Azt nekik szabad ezek után? Biztos elolvassák ezeket a sorokat is, hajrá!!!
Azzal is mi volt a baj, hogy néhányatok csak "bejöttem, nem tudok visszaolvasni" stb. Igen, vannak emberek, akiknek nincs arra ideje, hogy három percenként írjanak, minden egyes mozzanatáról a gyereknek (ezzel sincs gondom, ki így-ki úgy), és szerintem inkább örülni kellett volna a ritkán jövőknek is, hogy na, nézd érdekli őket, mi van velünk....
Időnként, mikor heti 1-2 alkalommal beleolvastam soraitokba pl. én is izgultam Eliot fejlődéséért és örültem minden örömüknek, vagy beleéreztem magam nagycsaládosként Kike helyzetébe, megnéztem a képeket, amik tök aranyosak voltak, vagy pl. Titanilla terhessége is közelálló volt hozzám és biztos tudtam volna vele erről "beszélgetni", hisz nekem is így jöttek a gyerkőceim (a két kisebb). A lányom 4 hónapos volt, mikor teherbe estem a fiammal.
De soha, egyszer nem írtam nektek, mert időnként éreztem ezt a korlátot, az újakkal szemben. Mi a másik fórumon mindig örültünk az újaknak. Persze nehéz volt sokszor megszokni az új adatokat, de hamar belejöttünk!
Én a magam részéről (bár gondolom ez őket nem érdekli) csalódtam az elment, elvonuló fórumozókban.
Ezért gondoltam, hogy "tollat" ragadok és megírom, hogy aki folytatja tovább ezt a topikot, csak tegye, jól teszi.
További jó írásokat, molyokat, megható pillanatokat kívánok itt Nektek, néha zugolvasok, benneteket, SZÍVESEN!
Sziasztok
Szilvia