Sziasztok!
Tegnap már nem tudtam visszajönni, most meg nem emlékszem, mit akartam még írni akkor.
Pati: Drukkolok unokatesódéknak, és várom róluk a híreket! Remélem, jól fog sikerülni a hétvégétek, boldog szülinapot Szabolcsnak!
Ági: Örülök a jó híreknek! remélem, leánykád hamarosan otthon lehet majd veletek, Nándi pedig nem lesz betegebb.
dodo: Párodtól tényleg nem volt szép, hogy téged okolt, de lehet, ő is csak megijedt, és ezért hirtelen meggondolatlanul mondta, amit mondott. Jó, hogy hétvégére megjavul, de hétköznap is lehetne kedvesebb.
(Nem lehet, hogy a munkahelyi stressz miatt kergébb hétköznap?
)
Andi: Van valami újabb hír,, hogy a rokonság miért kért gondolkodási időt? (Párodat meg jól fenéken tudnám billenteni, és egyebet is mondhatnék... de inkább majd írok még pár sort priviben erről...)
Viki: Kellemes hétvégét nektek, jó banzájozást! Kérünk majd képet lalórül és az őt körülzsongó rokonokról!
wera: Nem ér igazolatlanul hiányozni!
akata: Majd gyere ide közénk sűrűbben, és akkor hamar eltelik az idő, míg párocskád odavan. Sőt Tami ötletén felbuzdulva, ha jövő héten jó idő lesz, összehozhatnnk valahol egy minitalit! Én nem vagyok ismerős a nagy Bp-en
, de minden jó ötletre vevő vagyok!
véda: Ügyes Csabici, és egyre ügyesebb lesz!
Veletek álmodtam! Voltunk a talin, és Csabi akkorát nőtt, hogy alig ismertem meg! Kb olyan nagy volt, mint egy 3 éves.
Az olajfalevél-csepp mekkora kiszerelésben van? (Arra emlékszem, hogy talán 4 eFt?)
Látom, mennyi baba tapsol. Lea nem, de ő ugye lényegében semmi mást sem csinál, amit a többi gyerek igen. Kis különc, de azért nagyon imádom!
Ő inkább az én kezembe csap bele, ha odatartom elé, az jobban tetszik neki, mint hogy saját maga a két kezét összecsapja.