Nita össze kéne kötni őket és kilőni az űrbe a hülye játékukkal együtt. Mert ugye az mindennél!!! fontosabb.
Ha meg nem sértelek emlékszel még rá, hogy Máténál mennyiről indultál a terhesség elején?
Tudom ez kényes téma a kismamáknál, én is ugrom rá, de mivel engem egyfolytában diétára és éhezésre ösztönöz még a dokim is, az anyósomnak meg ugye be nem áll a pofája (40 kiló vaságyastul, persze csak 4 kilót hízott, és rögtön le is adta sztori)...szóval már lassan olyan bűntudattal eszem
Minden nap éhesen kelek és éhesen fekszem. Ha napközben elkap, hogy na végre ma jár a rozsos buci úgy falom be majd rosszul leszek tőle
Viszont félek, hogy Emmának baja lesz. akkor meg azért bőgök, mert én teszem tönkre.
Az az igazság, hogy belefáradtam...az állandó cseszegetés, a vizsgálatok (nekem ugye több van a betegségeim miatt), és ahelyett, hogy segítséget kapnék le se vagyok szarva, sőt egyesektől (sosem szült nővérem, anyósom aki állandóan a baromságaival traktál, az anyós nőrokonai, akiket persze ideesz a fene, doki, védőnő) kapom a "jobbnál jobb" tanácsokat és "én csak segíteni akarok" szöveget
Bocsi, nem akarok senkit elriasztani, de ha nem írom ki bedilizem.