Kiemelt témák

Szia Nócika!

Köszönöm a gratulációt!
Egyenlőre a Boglárka és az Emese név "van versenyben", de még nem jutottunk az abc végére! (párom még mazsolázgat a nevek között)
Te fogadsz majd szülésznőt, és , ha igen akkor kit?
Nektek első baba?

Szia Marcsi!
Én szeretnék szülésznöt fogadni, de sajna azt csak ugy nem lehet csak ugy ha van fogadott dokid és nekem az nincs és nem is szeretnék! MOndjuk anyagilag sem igazán tehetem meg meg ha megtehetném sem bizti, hogy megtenném! Mertz én ugy vagyok vele, hogy inkább azt a pénzt a manomra költöm! És ha lehetne én is Sipos Erzsike melett szavaznék! Találkoztam vele személyesen és nagyon kis rendes volt!
Nekünk első baba! Mi megszenvedtünk érte 2 évet váratott magára a drága! De meg lett kitarto szerelmünk és akaratunk gyümölcse!!!

sziasztok mindenki!
de jó sokan lettünk!

gabi!
nekem nagyon jónak tűnik a cukrod.hogy lehet az hogy egyszer jó,máskor nem?

cukorka!!
nagyon örülök,hogy előkerültél,jól vagytok,mert magatokról nem irtál?van tejcid?
nagyon-nagyon köszia részletes leirást,és nagyon megtiszteltél,hogy a tel.számod is megadtad,lehet,hogy majd a 12hét körül élek is a segitségeddel,ha nagyon rámtör a para.de remélem nem fog.és tök jó hogy nem vagyunk egyedül,már a korra gondolok.azért irom,hogy vagyunk,mert marcsi fenntebb irta,hogy ő 41,szóval ez szuper.

marcsi!!
köszi,hogy megosztottad,és ne pirulj,mert ez egy csoda,és igy dupla gratula jár! te voltál amniócentézisen,vagy vmi egyéb genetikai vizsg.-on?

nócika!!
de jó,hogy kitartottatok,és megvan az eredmény.nekünk isteni szerencsénk volt,uis elsőre sikerült.ti ismeritek egymást a gabival?

jó éjt

Szia Legenyb,

örülök, hogy akkor még idejében vagy, mert legalább tudod, hogy az orrcsontot nagyon fontos megkérdezni a 12. heti ultrahangon. Ha az meglesz, meg a tarkóredő, akkor van egy vérvétel ami ingyenes a Bajcsiban a 12. héten, utána már csak a Bolgárkerék utcába kell elmenni az AFP hetében, (az 15,000 ft), és ott nézik a másik 4 vérmarkert. Akkor szerintem mindent megtettél amit lehetett, szóval ne idegeskedj, főleg ne előre.

Egyébként rosszul vagyunk, ahogy hazajöttünk mindkét nagy gyerek beteg lett, most ott tartunk, hogy antibigyót szednek, amit most őszintén nem is bánok, mert először nagyon szarul voltak, másodszor köpködték itt a bacit a kicsire, aminek meg is lett az eredménye. Eléggé taknyos lett a kicsi, folyamatosan szívom az orrát, kétnaponta dokit hívok (jó olcsó, dehát ez van), hogy hallgassák meg a tüdejét, nehogy rámenjen. Eddig többen látták és mind azt mondták, hogy a tüdejére nem ment rá, csak taknyos a szentem. Szóval szívom az orrát és figyelem a gyereket.
Nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar beteg lesz.

Tejem van bőven, 1 héten 28 dekát hízik a bébi, most (szerdán), 4500 gramm volt, pedig 4,150-el jöttünk haza 8-án.
Megyek mert újfent éhes a szivem.

Puszi.

Sziasztok!

Legenyb! Igen mi már találkoztunk a Gabival! Ma is! Ma nem tudom lesz e ideje írni, mert ma farsangvan a gyerekeknél!

Sziasztok

Még egy kicsit tudok kukkolni, majd fél 3-kor indulok a farsangra.

legenyb nem lehet azt tudni hogy akkor épp miért volt magasabb. Illetve határérték ahogy a professzor szavaival élek. azt mondta ma hogy nincs semmi gond, egyenlőre nincs teendő, 4 hét múlva kontroll cukor terhelés, és ha 8 fölé megy akkor diéta.

Gabi!
hú,de jó.gondolom azért elmondta,hogy mire figyeljél?jó bulizást!

cukorka!
óó,hát sajnálom,hogy igy vagytok,biztos nem lesz gond,a tejcidben levő anyagok megvédik,csak nehogy te is elkapd.
ma voltam alőször a védőnőnél,nagyon szimpi,segitőkész,olyan anyupotló-szerű,bár nekem egy kicsit túl határozott,lehet ez a jó.most megyek vasárnap orvoshoz,azt mondta,hogy egyszerű UH,erre a védnő most meg azt mondta,hogy ez tarkóredő-vizsgálat lesz.de én azt úgy tudom,csak a 12 héten,nem?ÁÁÁÁ!!!az a baj,hogy minél többet olvasok,meg utánanézek dolgoknak annál jobban becsavarodok.de ezt a markerest megcsináltatom mindenképp,csak azért megkérdem a dokit is.jobbulást nektek,és köszi

legenyb nem azt mondta hogy ennyivel nem kell diétázni sem, nem is híztam sokat sem, egyek ugyan úgy ahogy eddig. És 4 hét mulva ha 8 fölött lesz akkor kell diéta.

Szia Legenyb,

hát én is elkaptam, illetve csak taknyos vagyok, a férjem is antibigyót szed.
Nem bánom, hogy elkaptam, igy mégtöbb ellenanyagot termelek, illetve én tényleg csak taknyos vagyok semmi több.
A pici C vitamint kap, remélem az hamar segit neki.

A tarkóredőmérés a 12. héten van, (nekem mind a 3x igy volt), azt hiszem ennek csak a 11-13 hét között van értelme, mert addig még nincs mit mérni, illetve mások a határértékek.

cukorka!
ó,akkor a másik két porontyod nem farsangozott?hát jól néztek akkor ki,remélem nem lázasodtok,mert anyósomék is elkaptak vmit,39 fokos a láza,szerintem ez infulenza lesz.holnap reggel dokilátogatás,párom is már várja,látom rajta,pedig az első vizsgálatnál annyira zavarban volt,hogy nem mert odanézni az uh-ra se.hát mondjuk nekem is szoknom kell ezt a "kiterülős tárogatós uh-ot".
gyógyuljatok!puszi

GABI!
jól sikerült a farsang?aranyosak voltak,mi az aktuális jelmez-divat?tavaly azon mulattunk,hogy az oviban összesen 12 hercegnő,és kb. ugyanennyi pókember volt.hi-hi

HOL VAGYTOK SOK TÖBBIEK?

sziasztok

legenyb hát a suliban nem volt két egyforma jelmez. Az enyémek Réka az oviban katica volt. Norbi a suliban rendőr, és Betti szintén suliban mikiegér. De volt meggybefőtt, egy fiú aki takarítónő volt, pom- pom lány.Kínai lány, meg ilyesmik.

Sziasztok!

Gabi! Ha van foto a gyerekekről szívesen látjuk őket! Olyan kis édik a gyerekek igy jelmezben! Én is imádtam annak idején beöltözni! Mi még 8.-ban is beöltöztünk, de akkor egységes csapatot ábrázoltunk! Mi voltunk a suli vagányai! Sose feljetem el! Olyan fain volt! Közép iskolában meg valahogy abszolut nem bántam, hogy semmi jele a farsangnak! Utáltam azt az osztályt! Kárhogy azt nem lehet megválogatni! De ez van! Tuléltem! Most meg azt várom, hogy milyen lesz mikor együtt találjuk ki, hogy a Mi babonk mi is szeretne lenni! De nemsokára ott tartunk!

gabi!
TI A NEGYEDIK BABÁT VÁRJÁTOK??? persze ez csak költői kérdés volt,hát gratulálok!!! én is szivesen megnézném a gyrekőcöket,ha teszel fel képeket,persze nem csak a farsangit...

nócika!
én is imádtam a jelmezesdit,és van is egy kedvenc ovis képem magamról,amikor még táncoltunk is,és olyan büszke fejjel ropom,hogy el sem hiszem,hogy én vagyok.úgy látszik,hogy ezek a gyerekkori emlékek bevésődnek rendesen.

cukorka!
remélem jobban vagytok?

ANCSUTI MI VAN VELETEK?

jó hétvégét mindenkinek

ja,jelentem,hogy kis pockom mai állás szerint 28,9mm. azt monták,az okés.
sziasztok

Sajna farsangi képek nincsenek, mert Rékához, meg Norbihoz nem lehetett bemenni. De az oviban csináltak képet, csak még nincs feltéve. BEttinél meg elvittem a gépet de sajna a bele való kártya itthon maradt:( De az egyik osztálytársának az apukája csinált képeket, majd jövőhéten elküldi e-mailba.

De azét mutatok képeket a gyerekekről.

nem teszem fel egyenként, hanem itt a linken több kép van

http://www.babanet.hu/album/foto.php?1& ... 6&logout=1

És itt is vannak képek


http://www.babanet.hu/album/foto.php?1& ... 5&logout=1

Sziasztok

nagyon megsokasodtunk itt az utóbbi időben, felgyorsultak a levél váltások! Ennek örülök! Üdv mindenkinek.

Legenyb!!!
Milyen volt a mai uh?

Köszönöm mindenkinek a kedves visszajelzéseket a lánykám szépségét illetően. Hát tényleg ritka szép baba, mondom ezt minden elfogultság nélkül.

A gyerekágyas időszak egyébként igen furcsa dolgokat hoz belőlem ki. A terhességem alatt nem sírtam annyit mint az utóbbi pár napban amit itthon töltöttünk, mindenen sírva fakadok, nehezen viselem el a környezetemet (nem a lányomat!!!, és a férjemet). Valahogy senki nem érti meg hogy az első pár nap az fontos lenne hármasban eltölteni. Anyósom is három hónapja nem vett ki szabadnapot de pont a hazaérkezésünk másnapján kell itthon lennie. Ráadásul már...Na mindegy is mert ezen is túl kell esni.
Hanna babának is szájpenésze van amit kezelni kell ugye de az olyan drasztikus, mármint az ecsetelés...Tegnap még reménykedtünk benne a férjemmel hogy csak a tejcsi rakódik le a szájában, át is kentük kamillával, de mára nagyobb lett a kiterjedése. Annyira sajnálom a lánykámat, hogy kicsi csöpp létére ezen át kell esnie. Ráadásul nem voltam erre felkészülve, hiába is hittem az és áltattam magam, hogy kész szülő vagyok.


Gabi és Cukorka!
Ti akik többször szültetek már! Létezik olyan hogy pocakgyász? Csak mert nekem annyira hiányzik a hasamban növő élet, mintha kiszakadt volna egy fontos szervem, és hiába nézem és csodálom a gyönyörűséges lányomat mégis visszasírom a terhesség állapotát, a rendszerességet melyet az orvoshoz való járkálás jelentett.
Én még ezen is állandóan elsírom magam. Félek hogy ez mind a tejem elapadásához vezethet. Enni is alig tudok, inni sem iszom eleget. Pedig tudom hogy mindez nem tesz jót.

Egyébként nekem nem volt fogadott szülésznőm, csak orvosom, de az éppen a szülőszobán lévő szülésznő olyan édes, segítőkész és lojális volt, hogy csak ajánlani tudom. A nevét a szülés alatt is többször megkérdeztem de a fájdalmak miatt mindannyiszor kiment a fejemből. a szülés végén is megkérdeztem de sajnos nem
emlékszem. Pedig annyira szeretnék...


egyébként írom a szülésbeszámolót amit terápiás jelleggel is szánok magamnak, talán így újra átélve a szülést könynebb feldolgozni a "magzat elvesztését", a leírást majd felteszem ide is, mert többen kértétek, ha jól emlékszem.

Vigyázzatok magatokra KISMAMÁK!!!!!!!!

Szia viccvucc!

Nagyon örülök, hogy hallok rólatok!
Annyira szeretnélek megvígasztalni, vagy legalább valami jó tanácsot adni! De én már olyan régen babáztam, hogy........ De a többieknek biztos lesz valami jó ötletük!

Csak arra emlékszem, hogy az első időszakban én is rengeteget sírtam! És az is nagyon mélyen az emlékezetembe vésődött, hogy anyósom mindenbe beleszólt és állandóan kioktatott! (persze akkor mindössze 18 éves voltam) Próbálná ezt most csinálni valaki!
Sajnos nekem 2 hónap után el is apadt a tejem!
De félre a negatív gondolatokkal!!
Csak a gyönyörű csepp lányodra, és a férjedre koncentrálj!!
Igenis felkészült és jó anya vagy, csak hallgass a megérzéseidre!! Vagy ha valamiben elbizonytalanodsz, elakadsz itt is kérdezhetsz! Van itt néhány többgyerekes anyuka, biztos van néhány jó ötlet a tarsolyukban!
A szájpenészen sok baba átesik, meglátod Hannácska is hamar túl lesz rajta!
Enni és inni pedig muszáj!
További szép napot! És fel a fejjel!

kedves viccvucc!!


nálam minden oké köszi.(28,9mm)
az,hogy észben tartottad az én UH-om,azt jelzi,hogy egy jólelkű,másokkal is törődő kis valaki vagy,biztos a hormonjaid gonoszkodnak veled,nagyon szeretnék segiteni,de nem tudom mivel tudnálak megvigasztalni,együttérzek.
nagyon jó ötlet a szüléssel kapcsolatos érzéseidet leirni,és már nagyon várjuk,gondolom többen is,az biztos segit.remélem a férjeddel is tudsz ezekről a dolgokról beszélni,mert neked is,és neki is segit,ha beszélgettek róla,meg biztos meg van rémülve,hogy mi van veled.
hannácskának jobbulást,nektek kitartást,és irj,ha úgy érzed magad!

gabi!
nagyon szépek a gyerkőcök,Norbi,és Betti(ők az idősebbek,igaz?),nagyon hasonlitanak egymásra.gratulálok hozzájuk.

sziasztok

legenyb köszi szépen, igen ők a legnagyobbak.

viccvucc hát ilyenkor a szülés után nagyon sok hormon szabadul fel, én már a kórházban megkezdtem a sírást. Nem akartam elengedni apát, aztán a gyerekek hiányoztak, aztán éppen csak úgy. Minden hülyeségen bőgtem. Hidd el ez teljesen normális időszak, és majd el fog múlni csak még nagyon friss a dolog.
És igen ismerős amit írtál, nekem is nagyon fura volt hogy már nem kell orvoshoz mászkálni. Hogy már nincs senki a pocakomban, és nagyon hamar azt éreztem hogy nekem kell még egy baba mert megszoktam hogy ott ficánkol a pocakomban valaki, és most egyszer csak ott bent nincs senki, hanem idekint van. Sőt én még sokáig azt is éreztem hogy mozog oda bent, pedig hát nem volt ott senki, csak maga az érzés megmaradt. De ez is elfog múlni, csak idő kell hozzá. Ezek teljesen természetes dolgok, és ne idegeskedj ezen. Próbálj meg azért enni és sok folyadékot inni, hogy a tejecskéd ne menjen el, mert most az a legfontosabb hogy szopizzon a kicsi. Szedsz vitamint? Elevitet? Vagy valamit? Hogy legyen étvágyad? Tejserkentésre nagyon jó az URTICA URENS 5 ch. 2x5 golyót kell belőle bevenni, nem tudom ismered e. Ha gondolod próbáld ki. De vigyázz mert a 15 ch az apasztó.

Sziasztok lányok!

A segítségeteket szeretném kérni! (főleg akinek már van tapasztalata ezügyben)
Mellszívóból milyet érdemes venni? Kézit vagy gépit? A márkája is fontos? Én az AVENT-es ről hallottam jókat! Szerintetek?
Előre is köszönöm!

SZIASZTOK KISMAMIK!

Szia Marcsi!

Nekem kézi mellszívóm van aventből, de a kórházban medela van gépi ami igen kényelmes volt akkor, és lenne most is, mert a kezem gyakran elfárad a pumpálástól, így néha elmismásolom a fejést, pedig nem szabadna. Ha tehetném én gépit vennék. A medela svájci márka és rengetegen dicsérik, a kórházak is általában ezt használják,. az aventbe az a jó hogy van egy stimuláló, masszírozó része a fejnél ami nekem nagyon tetszik mert jó érzést biztosít mikor fejek. Tehát mindegyiknek megvan az előnye és a hátránya. Nekem tehát avent kézi szívóm van és működik.


Cukorka!

Remélem gyógyulgat a család.

Gabi!

Vitamint nem szedek, enni is alig eszem, inni meg... Na de gyötröm magam és igyekszem, csak az időt is nehéz még beosztani. Laktoherb teát iszok viszont minden nap és azt hiszem az igen nagy segítségemre van a tejmennyiség előállításában.
Ebben egyébként Hanna baba is élen jár mert egész nap a cicin lógna ha bírnám. A homeobogyókat terhesség alatt is szedtem adott problémára, így az urticát is ki fogom próbálni csak annyi minden van a fejembe hogy mit kellene még beszerezni hogy a végére minden kimegy a fejemből.


Továbbá nagyon köszönöm a kedves szavaitokat, sokat segít a veletek való beszélgetés, eszmecsere. A szülésbeszámolómban azt hiszem egy kicsit elszálltam mert már a 4. oldalnál járok és még nem született meg Hannuskám! Remélem azért ha elkészül nem fog soknak és unalmasnak hatni, de még dolgozom rajta.
Ma itt volt az édesanyám akivel jól elbeszélgettünk így nem haladtam a beszámolóval de igyekezni fogok.

Egyébként nem tud valaki a szocpolról vmi infót, közelebb igazán az érdekel hogy kinél lehet(bank vagy más szerv) igényelni ha vki esetleg jogosult rá és szeretné igényelni. Csakmert nekünk pont jól jönne az az összeg mert nekünk is több mint egy m-val tartozik a férjem volt főnöke amit már június óta igyekszünk megszerezni, de eddig sikertelenűl. Még dokumentálva is van hogy mennyivel tartozik de azzal sem érek semmit, csak évekig pereskedhetem. Így jól jönne a szoc pol a kis lakásunk befejezéséhez mert anyósoméknál nem akarok lakni a babámmal és a férjemmel, főleg hogy a lakásunk 90%os készültségben van a mi fogadásunkra.
A segítségeteket előre is köszönöm.


Vigyázzatok magatokra

Sziasztok

nekem medela elektromos mellszívóm van ami már az én 3 gyerekem után kiszolgálta a fejést, illetve legalább 3x kölcsönadtam, és még működik, nincs semmi baja, nagyon megvagyok vele elégedve. Az aventről viszont egy jó pár embernél hallottam hogy hamar tönkrement:(

viccvucc a laktoherb tea is jó csak azt azért nem akartam mondani mert sok babánál hasfájást okoz, de ha nálatok bevált és s picurnak nincs hasfájása akkor az is tökéletes.
Szocpolhoz jelenleg nem tudok hozzászólni, mert most variálnak rajta.

sziasztok csajok,
végre itt vagyok nem tüntem ám el teljesen.
csak hát ledöntött mindenkit szépen sorban ez a fránya virus.aztán Lacikámmal elkaptuk a hányás hasmenést és sajna korházban kötöttünk ki.de már jobban van a drágám és meg lehet most még folytatom egy kicsit.annyi minden történt hogy nem tudok vissza olvasni de a megszületett babákhoz gratulálok.remélem jol vagytok friss anyukák.
üdv az ujaknak is.
hello Nocika.irtam a másik topicba.
Legenyb,mi van veled hogy vagy?
ha kihagytam valakit bocsi,remélem most már ujra fel tudom venni a vonalat.
pusza csajok

szia szia ancsuti!!

de jó,hogy megjöttél!!hát gondoltam,hogy valami baj van,de mivel mindig ideirogattam,hogy hol vagy,nócika megszánt,és irt nekem,hogy nagyon lerobbantatok.köszi jól vagyunk,már 29mm-es a kis pocok,és eddig minden rendben.

marcsi!!
köszi a privi üzit.

viccvucc!!
nem baj ha hosszú lesz a beszámolód.jó volt,hogy anyud ott volt egy kicsit?szocpol után már én is nézelődtem,ha beütöd a google-ba,elég sok mindent kidob,csak nekem nem volt idegem hozzá,hogy elolvassam,de tényleg most tökölnek vele a "nagyokosok".

nócika!
voltál a dokinál?mi volt?

csók mindenkinek

Sziasztok! Új vagyok még itt, de segítséget szeretnék kérni tőletek.
Hamarosan szülök majd a Bajcsyban, nagyon tetszik minden amit ott láttam, az orvosomban és a szülésznőben is nagyon bízok, de érdekelne mások tapasztalata a kórházról.
Múlt héten megnéztem a szülőszobákat és nagyon elcsodálkoztam, hogy milyen szépek, az érdekelne, hogy tényleg ott szülnek a kismamik, csak mert ahol én lakom (vidéken) ott nincs erre lehetőség, hogy valaki rendes ágyon vajúdjon, nem beszélve a szülésről. Szóval leginkább az érdekelne, hogy hogy zajlik a szülés ezekben a helyiségekben.
Ja és érdekelne, hogy milyenek a szobák (fizetős/nem fizetős) és hogy a csecsemősök milyenek?
Bocs, hogy így rátok zúdítom a kérdéseimet, de nemrég találtam erre az oldalra, de ahogy láttam itt is több topicban tárgyaljátok a Bajcsyt, aztom mindegyikbe írok.
Minden jót mindenkinek!
Üdv: 38 hetes kismami

Sziasztok

Anikusz üdv közöttünk.

Igen amiket láttál azok a szülőszobák, és ott szülenek a babák. A franciaágyasban szültem én a harmadik babát ott úgy zajlott hogy az ágy szélére elejére kellett csúszni a kitolásnál a párom pedig a fejem mögé térdelt és ő tartotta a hátam hogy félig ülő helyzetben legyek.
A többi szobában az ágyak átalakíthatóak , úgy mint régen is, az ágy vége szülőággyá alakítható hogy a doki könnyen odaférjen.
Szobákban vannak fizetős és nem fizetős szobák. 1-2-3 ágyasak mindegyik féle szobák. A fizetősben van bent wc, fürdővel és tv meg hűtő. Én fizetős kétágyasban voltam annó, most is azt tervezem, csak most egy ágyasban.
Tiszta szép szobák.

Csecsemősök mint mindenhol vannak kedvesebbek és vannak morcosabbak, de nekem összességében nem volt bajom egyikkel sem, többször kérdezték hogy kell e valamit segíteni, hiába volt ő már a 3. babám.
Szóval nekem jó tapasztalataim annak.
Ki a dokid meg a szülésznőd ha nem titok?

Sziasztok!

Ancsunti! Igen látom, hogy írtál és válaszoltam is!

legegnyb! Ma készülök az uj dokihoz itt nálunk monoron! Azt hiszem nem szülök a bajcsyban, hanem maradok a tarcsainál! De majd azért még meglátjuk, hogy mi lesz! Izgulok, mint az első randin! de ha végeztem igérem jövök és írok!!

Szia Gabi!
Kösz a felvilágosítást, nagyon jók amiket írtál. De jó lenne megcsípni a franciaágyast...., ott kád is van
És akkor vajon mit csinálnak ha egyszerre több mint hárman szülnek? vagy az elég extrém.
Én Nagy Lászlónál fogok szülni, ő csak ügyelni szokott a kórházban, magánrendelésre járok hozzá, ő segített abban, hogy ilyen hamar sikerüljön összehoznunk a picit
A szülésznőm pedig Bányai Nóri lesz, őt már ismertem kórházon kívülről, nagyon kedves, aranyos, fiatal csajszi. Szerintem jól összedolgoznak majd.
Már nagyon várom, holnap töltöm a 38. hetet.

Anikusz aham ismerema Nagy doktort, amikor szültem a középső gyereket akkor ő volt ügyeletben és ő vizsgált meg. Szerintem jó orvos. A szülésznőt nem ismerem, legalább is névről nem, de látásból biztos ismerem. Én a Kardos doktornál szültem, meg fogok most is, ő is csak ügyelni jár be, ő is külsős úgy mint a Nagy doktor, és a Sipos Erzsi a szülésznőm.

sziasztok,
LEgenyb, hát igen kijutott most nekünk mindenféle "jó".még jó hogy Nocika megszánt elég kemény volt ez a korházasdi,mondjuk akinek van gyereke és volt már hasonloban az tudja én eddig elképzelni sem tudtam.bevittük mert nagyon ment a hasa meg hányt és nem igen akarta bevenni/meginni a gyogyszert.gondoltam beviszem nézzék meg ki ne száradjon.erre mondták hogy jo akkor bent maradunk,na ekkor majdnem elbögtem magamat.aztán betették az infuziot,ami szintén elég gáz volt szegénykém nagyon sirt és ugy nézett ránk hogy majd megszakadt a szivünk.mondtam hogy oké de akkor és is maradok vele erre mondták rendben felajánlanak egy széket.2 ágyas szobában kerültünk ahol már voltak és az anyuka felvilágositoot jobb ha hozunk be hálózsákot mert széken nem igen lehet kibirni.szoval a földön kempingeztem 4 napig.most már remélem minden rendben lesz.
ma 2 éves az én drágám ennek örömére szánkozunk egyet,a buli már vasárnap meg volt.örülök hogy minden rendeben veletek.
Viccvucc,fel a fejjel hamar tuljutsz ezen az idöszakon én is folyamatosan bögtem mindenen.mikor a tesom meg elment tökre beparáztam hogy mi lesz hogyan fogok boldogulni.nagyon jo ötlet hogy kiirod magadbol a dolgokat,szerintem sokat segit.
Nócika,irtam

Sziasztok!
Új vagyok Nálatok. Szeretnék bekapcsolódni a beszélgetésbe, hátha valki tud segíteni. Tudnátok mondani valamit Palczert dokiról? Voltam nála vizsgálaton és nagyon szimpinek tünt.
Köszi

Szia
üdv közöttünk. Én csak annyira ismerem hogy a harmadik szülésemnél ő vizsgált meg mielőtt a dokim beért, ő is nagyon szimpi volt. És hozzá küldtem Nócikát is.

Köszönöm, hogy megosztottátok velem a mellszívóval kapcsolatos tapasztalataitokat!

sziasztok lányok!

mészike!anikusz!
üdv köztünk!

ancsuti!
atyavilág,szörnyű lehetett ez a betegség.de te is ezt a hányósat kaptad el?
boldog szülinapot a kis lacikának!(remélem jól emlékszem a nevére)

nócika!
mi volt a "randin"?nem mondod,hogy egyből ledobtad a bugyeszt? (remélem nem haragszol ezért a kis viccért,csak annyira aranyos volt,hogy izgulsz)

körkérdés mindenkinek!
minek kell belgyógyászatra menni?mit csinálnak ott már megint? :

jó éjt,sziasztok

Sziasztok!

Készül a beszámoló csak tényleg hosszan tárgyalom benne a dolgokat. Nem is tudom hogy fog ide beférni. Ne küldjem inkább el priviben nektek, már aki akarja, vagy tegyem fel itt. Wordbe most az oldal és nincs még vége, bár hamarosan.
Ennyit erről.

Anikusz Kismami!
Üdvözöllek köztünk. Nekem a legutóbbi (13-án szültem a Bajcsyban) tapasztalatom az hogy a csecsemősök nagyon segítőkészek, s bár némelyik tényleg morcosnak tűnhet, de ha látják hogy érdeklődő vagy és akarod a babádat megfelelően ellátni az első pillanattól és ezért nem vagy rest kérdezni, akkor igazán segítőkészek és kedvesek! A szobákról már Gabi írt ugyhogy csak annyit, hogy úgy tudom az egyágyas szobába az apuka is bent maradhat (?), mint egyfajta családi szobaként funkcionál. A szülőszobákat tekintve a kérdésedre én azt tudom mondani, hogy mikor az orvosom a vajúdás állapotát olyan "előrehaladottnak látta" (nem tudom mi a bevált protokoll ilyenkor de nekem a méhszájam két ujjnyira volt nyitva) akkor mentünk be a szülőszobára és borzasztó szerencse hogy éppen csak ketten szültünk így alkalmam volt három szülőszobát is végig"járni" és használni a szülés végéig! De arra is láttam a bent fekvésem alatt példát hogy mikor mind a négy szoba tele volt akkor kint várakozott a következő "versenyző". Remélem nem így alakul EGYIKÖTÖK szülése sem kismamák!!!!!
remélem vmit tudtam segíteni.

Legenyb!

Nem tudom miért kell a belgyógyászatra menned, ami kötelező vizsgálat a terhesség elején az az EKG amit ugye a belgyógyászaton csinálnak és valószínű azt kell megcsináltatnod! Nekem még a belgyógyász háziorvosom volt aki az EKG-t értékelve írta be az eredményt a Kiskönyvbe! Ja és amikor anya lejött hozzám az jó volt, bár a férjemen kívül nehezen viselek el mindenki mást, de ez a hormonok miatt és a korábban leírt dolgok miatt lehetséges. Amúgy még mindig jobban viselem mint az anyósom jelenlétét amivel aztán nem tudok mit kezdeni.

Legyetek jók és mindenki vigyázzon magára.
Megyek Hanna babához mert azt hiszem éhes a lelkem

szia, viccvucc!

Örülök, hogy jobban vagy!
Szerintem ide is felrakhatod a születéstörténetedet, biztos vagyok benne, hogy sokunkat érdekel! Ha mégis úgy döntesz, hogy priviben küldöd el , én mindenképpen szeretném elolvasni!
Hannácska szájpenésze elmúlt már?
Néhány kérdés a kórházról(ha nem baj):
Mindenképpen kapnak pótlást a babák a csecsemőosztályon? És, ha igen akkor mit? (cukros vizet?)
Neked megindult a tejcsi még a kórházban? Érdemes serkenteni valamivel?(homeopátiás szerek? gyógyteák?)
Erről jut eszembe! Remélem már eszel és iszol rendesen!
nócika!
Mi volt ma a dokinál? Remélem minden ok?
Jó éjszakát mindenkinek!

helloka csajok,
Legenyb,
igen ez a hányos hasmenös virust kaptuk el.köszi a jokivánságot és jol emlékeztél a kis drágám nevére.szerintem is csak az ekg miatt kell menni.milyen a Toldy doki?mennyire jött be neked?én még odáig sem jutottam hogy felhivjam
Cukorka, mi van veled csak nem lerobbantatok ti is?

Köszönöm nektek a segítséget és az infókat, ma megyek a dokihoz, elvileg utoljára, kiváncsi vagyok mit mond, bízom benne, hogy hamarosan szülök, már annyira várom, pedig elvileg még van két hét a kiirtig.
Szép napot nektek!

Szia anikusz!

Mesélj majd mi volt a dokinál!
Szép napot mindenkinek!

sziasztok mindenki!

lementem a dokihoz,nem kell a belgyógyra mennem,mert ő is belgyógyász,és csak megvizsgált.HURRÁ!EKG-n már voltam még a legelején,azért nem értettem,hogy most mi van de akkor ennyi.

VICCVUCC!
minél részletesebb a regénykéd,annál jobban bele tudom magam élni,te meg jobban kiürülsz lelkileg.már kicsit jobban vagy?egyébként én is sokszor sirok csak úgy,ez is a hormonok miatt van,de tényleg úgy érzi magát az ember,mint egy diló.na mindegy,majd csak elmúlik...

ANCSUTI:
a dokinál kétszer voltam eddig,és tényleg szupernek tűnik.anyagiakban még nem tudok infót adni,mert egyszerűen eddig nem adott rá lehetőséget,hogy megkérdezzem,de ezek szerint nem egy pénzéhes.nekem ez is nagyon tettszik.

üdv

SZIASZTOK

Marcsi

Azt hiszem jobban vagyok, de még sokszor tör rám a sírás, ma a bankban kezdtem el sírni minden ok nélkül. Szegény ügyintéző ne tudta mit tegyen. Hanna szájpenésze múlóban van de nagyon keserves a kezelése mert ő nagyon nem szereti mikor a szájába matatunk. A szívem szorul össze, de kell mert hatásos.

A kórházban csak akkor adnak pótlást pl. cikros vizet ha te aláírod a beleegyező dokumentációt, amúgy nem, a tápszert meg ahogy nekem tűnt ők sem pártolják, de ha abszolút ragaszkodik a kismama és nincs teje akkor szintén aláírás után adnak ki, egyébként te adod neki ők csak megcsinálják, mert ugyebár a baba veled van a szobába. Nekem hála már a kórházba volt tejcsim, bár a terhességem alatt végig tréningeztem magam, hogy én szoptatni fogok és talán ez is hatással volt az emlők teljesítményére. Mellette sajnos Hanna azért kapott cukros vizet mert hiába olvastam több fronton és mondták is a csecsemősök, nem hittel el hogy az a pár csepp elég neki, meghát a szopási készsége Hannusnak nem volt tökéletes az elején illetve én sem jól adtam a szájába a cicit, de a csecsemősök ezt is megmutatták és utána mindketten nagyon ügyik voltunk.

én a kórházban kezdtem laktoherb teát inni napi 4-5 filterrel (volt egy tálaló ahol forró vizet tudtam magamnak ehhez készíteni), de a Gabi azt mondta hogy ez némely babáknál hasfájást okozhat. Hannának is vannak rossz napjai de nem tudom hogy a hasa miatt e vagy más okozza. A homeobogyók is jók (Urtica Urens 5 ch, nagyobb hígításban apaszt!!!!!), de sajnos még ne jutottam el a gyógyszertárig és nekem mindig kimegy a fejemből hogy a férjemnek mondjam!

Enni még igen rendszertelenül eszem mert nem is érzem hogy ennem kéne meg eszembe sem jut (ma pl 15órakkor ettem először), étvágyam nem nagyon van, de inni már iszom azt hiszem eleget.

A beszámolót remélem ma be tudom fejezni.

Ancsunti

Tényleg öröm hogy kilábaltatok a betegségből.
Toldi doki (bár nem tőlem kérdezted) egyébként a szülés alatt is szuper volt, komolyan! Végig mellettem volt a vajúdás alatt is, nem csak a végén bukkant fel a lábaim között. Áldott legyen a hozzáállása miatt amit tanúsított végig! Egyébként holnaptól szabin lesz 03.20-ig ha jól emlékszem de telefonon akkor is el lehet érni, enkem is azt mondta hogy bármi van hívjam bátran. Tehát ha fel kívánod hívni akkor nyugodtan.
Egyébként nem emlékszem, hányadik hétben vagytok?

Anikusz!

Mi volt a dokinál? Hogy álltok odabent?

Legenyb

A részletességben nem lesz hiány és talán a Toldi doki szülés alatti szerepvállalásáról is képet alkothatsz valamelyest a beszámolóból. Nekem egyébként a terhesség alatt nem volt semmi bajom a hormonokkal érzelmi téren, de a bőröm az arcomon és a hátamon teljesen tönkre ment (!!!!, amire nem készültem fel mert ezt sehol nem hallottam), tiszta pattanás lett. Pedig aztán ez a pubertásból is kimaradt nekem.

Sziasztok

Elkészült és remélem kedveteket lelitek az olvasásában.

Családunk megszületésének története

Kerekerdő közepében élt egy édes pár kinek asszonyának hasában növekedett egy lány.......... Terhességünk, mint egy csoda, elhatározásunk utáni első próbálkozásra megfogant, növekedésnek indult egy kis élet odabent. A kilenc hónap szinte teljesen problémamentes volt, nem kísértek érzelmi hullámok, ami volt az is a családomban bekövetkezett tragédia miatt volt, s a terhességi magas vérnyomás problémája is a 36 héten alakult ki, bár addig igen csak vizesedtem, sikerült is 25 kg magamra szednem. Na de tényleg, a lényeg, hogy a szülésünk kiírt napja 2009. február 12-e volt. Az orvosunk Dr Toldi László Gábor (egy szuper orvos) nst/ctg-re behívott minket a kiírt nap előtt egy nappal 11-re a kórházba ahonnan már csak a csomagokért mehettünk haza, bár egyelőre nem a szülés megindulása okán. Sajnos a korábban kialakult magas vérnyomás melyet gyógyszerrel kezeltünk ismét felütötte a fejét mely állapotot az orvosom problematikusnak vélte a babára és rám nézve is így a szülés előtt, ráadásul a babónk méretei hatalmasra nőttek (első baba viszonylatában). További vizsgálat (uh) kimutatta, hogy a magzatvíz igen kevésnek bizonyul, a babát is 4100 gr-ra becsülték és a méhlepény III stádiumú (?), tehát a befektetés indokoltnak látszott, mely ellen nem is tiltakoztam. Másnap a főorvos a viziten azt javasolta, hogy készítsenek egy oxitocin tesztet, megnézve, hogy annak milyen hatása van a babára és a fájások beindulására nézve. Ezen teszt, bár hiába ment az infúzió 2 órán keresztül és mutatott a gép néhol 100-as fájásokat, én nem éreztem semmi, mondtam is a doktor úrnak, hogy legfeljebb bizsergésnek mondanám a bennem felmerülő érzést. Ekkor még reménykedtem, hogy a szülés nekem akkor meg se fog kottyanni, hiszen a doki azt mondta, hogy ilyen fájásokkal a nők szülni jönnek be én meg persze meg sem érzem??? Hát nekem mekkora szerencsém van!!! Mindez már ugye 12-én történt. Az orvosom este a hazamenetele előtt még figyelmeztetett, mintha előre látta volna másnapi közös sorsunk, hogy igyekezzek sokat pihenni, sokat aludni. Én igyekeztem, de…
Tehát másnap hajnalban 030perckor arra ébredtem, hogy háj a hasam (még nem tudtam, hogy ez az első jelzése az angyalomnak, hogy elindul a születés rögös útján), megnéztem az órámat és mikor elmúlt a fájdalom visszaaludtam, majd megint egy fájdalom mely 30 perccel jött az első után. Ezt követően még egy fájás 30 perc múlva és onnantól 10 percesekre váltott, amikor már igen nehezen aludtam vissza. Lézengtem hajnalba a kórház folyósólyán, sétáltam, lépcsőztem, értekeztem egy szintén vajúdó asszonytárssal, majd elmerészkedtem a szülőszoba felé úgy 530 körül, hogy jelezzem valami, folyik a szervezetemben. 
Az ügyeletes szülésznő feltette az nst, mely igazolta a fájásokat, (közben megkérdezte meg van-e beszélve a szülés vmelyik orvossal, melyre azonnal igent válaszoltam az orvosom nevének hozzátételével, de persze hosszú még az út Rómába alapon miután az ügyeletes orvos is megvizsgált (méhszájam alig egy újnyira nyitva volt) visszaengedtek a szobába. A reggeli vizit előtt találkoztam a kórházba éppen beérő orvosommal, akinek jeleztem, hogy fájásaim, vannak. A kisvizitet követően megbeszéltük hogy 11-12 óra körül hátramegyünk a szülőszobára nst-re és egy fizikai vizsgálatra. Ám a vizsgálat korábban következett be, mert a nagy vizit alatt éppen fájásom volt melyet a dokim észre is vett. Ám akkor még a méhszájam mindig csak egy ujjnyira volt nyitva. Közben felhívtam a férjemet úgy 9óra körül, hogy valami indulgat és a fájások, persze akkor már nem 10, hanem 5 percenként érkeztek, pihenésre időt sem hagyva. Pedig milyen fáradt voltam már akkor! S hol volt még a vége?! A férjem rögtön besietett és a továbbiakban együtt élveztük, és néztük a fájások közti időt, mérve magát a fájások hosszát is, melyek egy percig tartottak. Majd 11 óra körül felgyorsultak az események, Toldi doktor úr megint megvizsgált és a méhszájam a protokoll szerinti 130 óra alatt tágult egy ujjnyit, így a szülőszoba felé vettük a férjemmel az irányt. Ott megtörtént először az újabb nst vizsgálat, majd megkaptam a beöntést. Utána elfoglaltuk a mályvaszínű szülőszobát, ahol megtörtént a burokrepesztés, ami igen fájdalmas volt, bár akkor már ott lent minden fájt bármi is történt. Ennyit a szerencsés vagyok felfogásról, mellyel még előző este biztattam magam. Az összehúzódások egyre csak jöttek és egyre csak fájdalmasabbak lettek. Borzasztóan fáradtnak éreztem magam, aludni akartam. Férjem folyamatosan támogatott, igyekezett hatékonyan részese lenni a szülés folyamatának minden percében, nem éreztem egyszer sem, hogy zavarna a jelenléte, maximálisan odafigyelt minden rezdülésemre és viselte a végtagjainak „morzsolgatását”. Az orvos többször bejött ellenőrizni az állapotomat, de tekintettel volt arra, hogy meghitten, a férjemmel ketten együtt szülhessünk.
Egyik alkalommal bekukucskálva azt kérdezte, hogy nincs e kedvünk a kádban való vajúdáshoz. Nekem felcsillant a szemem, mert azt hallottam az jót tesz a tágulásnak és magának a fájdalom enyhülésének is. Mentünk is, és nagy nehezen behuppantam a vízbe „csöpp” testemmel, ahol a férjem a tusoló fejével a pocakomra engedte e lágy meleg vizet. Igazán kellemes élmény volt egészen a következő fájásig. Akkor aztán nyüszítettem, és csapkodtam a víz felszínét. Majd elmúlt és jött a következő és ez így ment egy darabig. Majd egyszer csak igen erős székelési ingert éreztem. Jeleztem is a férjemnek hogy „futni” kell a WC irányába, de a szülésznő jelezte hogy az nem a szükség érzése, hanem a baba lehet, aki elindult kifelé. Így megvizsgált először, nehogy a kicsim a WC -be jöjjön világra! Persze a nagydologból nem lett semmi, de olyan nyomási ingerem volt a mellékhelyiségbe hogy azt hittem megszülök, pedig hol voltam még attól. Szegény férjem az ajtó előtt rágta rövidre a körmét a bentről kihallatszódó fájdalmas felkiáltásoktól. Dolgom végezetlenül visszaevickéltem a kádba, ahol minden fájás közötti rövidke szünetet egy-egy kis bóbiskolással nyugtáztam, bár ébredni a fájdalomra nagyon rossz volt és beláttam, hogy a sokat tapasztalt szülésznőnek igaza volt abban, hogy ez bizony a babám feje által, a végbélre kifejtett nyomás érzése volt csupán. De ki akar egy kád „nagydolgos” vizet hagyni maga után. 
Egy későbbi alkalommal kértem az orvosomat hogy csillapítsák fájdalmamat (korábban egyébként meg lett beszélve a dokival, hogy nem kérek fájdalomcsillapítást, de ez engem akkor már nem érdekelt, mert a vajúdás számomra nagyon fájdalmasnak hatott), így kaptam méhszájlazító injekciót a hátsómba, ami alsó hangon szólva sem enyhített semmit. Valakinek biztos bejön, nekem nem hatott. Majd megint rohanás a WC irányába, ekkor az orvos vizsgált meg és engedett még utamra, bár most nem fals volt az inger és még volt hatása az órákkal azelőtti beöntésnek, majd egy gyors zuhany után ismét visszaültem a kádba. Később egy idő után az nst-re feltettek, mert megint nem volt maradásom a kádban. Akkor már nagyon önkívületi állapotban voltam, tojtam én mindenkinek a fejére, a fájdalmak egy másik dimenzióba repítették a tudatomat. Ekkor a sárga szülőszobába kerültem át (így alakult hogy a négy szülőszobából hármat megjártam és a negyediket talán csak azért nem, mert ott is szültek… ). Mindezek fényében állítom a sárga szülőszoba a legkellemesebb!!! Na a sárgában már aztán minden voltam csak úriasszony nem. A fájdalmak szétszaggatták a testem. Persze ekkor már „csepegett” befelé a vénámon át az oxitocin infúzió, melyre előző nap még fittyet hánytam a teszt során. A nyomási inger állandóvá vált. Csakhogy a nyomás során úgy éreztem, hogy az anusom kifordul szó szerint, és ott helyben végzem el a nagydolgot (hozzáteszem nem kellett, de én akkor úgy éreztem), kérdeztem is állandó jelleggel, hogy ugye nem…, ugye nem…. Hát persze hogy nem! A fájdalmak közepette szinte könyörögtem az orvosomnak, hogy szedje ki belőlem a babát, már azt sem tudtam mit beszélek. Felülkerekedett rajtam a hiszti. Másnak nem mondanám, mint hiszti, de sajnos ezt hozta ki belőlem a fájdalom érzése. Közben a férjemnek mondtam, hogy nem akarok több babát, csak ezen legyünk túl. Szaggattam rajta a ruhát, tördeltem a kezét, amikor az orvos állt ott még őt is megragadtam. A harapásnál voltam annyira magamnál, hogy nem mást, hanem magamat haraptam meg, a seb most gyógyul. 
Aztán mikor már nem bírtam tovább, mondtam a férjemnek, hogy kérek eda-t, az orvos meg is vizsgált, hogy kaphatok e még. Majd, jelezte, hogy jön az aneszteziológus, aki feltette a rutinkérdéseket, melyekre már nem is emlékszem, de arra sem hogy a gerincembe szúrt. Azt a „fájdalmat” nem is éreztem meg, csak arra emlékszem, hogy azt mondta az elsőnél még nem fogok érezni semmi megkönnyebbülést de a harmadiknál igen. Csak azt lestem, mikor adja be az én drága jó doki bácsim (mert az anesztes el is ment hamar) a harmadik adagot, a gerincembe beszúrt és a vállamhoz felvezetett csőbe. Aztán jött a teljes feloldódás, a fájdalmak enyhültek, szusszantam egy kicsit, még el is bóbiskoltam. Hálás voltam minden percért, amit enyhüléssel eltölthettem az utolsó, kitolási szakasz előtt, amire megbeszéltük az orvossal, hogy a fájdalomcsillapítást már nem alkalmazzuk, csakhogy hatékonyan, mindig a nyomási ingernél tudjak nyomni. Az orvos elmondta, hogy a terhességi magas vérnyomás miatt felhívott egy gyerekorvost, ami ilyenkor rutineljárás a baba érdekében. Ekkor már ő is segített, így lett hogy a férjemmel, a dokimmal, a szülésznővel és a gyerekorvossal együtt „nyomtunk”. Közben miután elmúlt az eda hatása, visszatértek a fájdalmak. Sajnos az önuralmam megint elveszítettem, pedig mennyire akartam hogy jól tegyem, úgy ahogy azt mondják. Ne fent, hanem lent! Ne fent, hanem lent! Ez járt csak a fejemben, meg az hogy hamarosan megláthatom a kicsi babánkat. A szülésznő és az orvos is azt mondta, hogy szerinte a baba meglesz 18 órára, de végül mikor az események felgyorsultak az volt 18 óra. Az elhúzódó kitolás miatt ordítottam a fájdalomtól, de ott zakatolt a fejemben az a megfoghatatlan mondat: ne fent hanem lent! Mit kezdjek ezzel, akkor ott?! Majd egyszer csak balomon az orvos, jobbomon a szülésznő, fejemnél a férjem és lábamat megtámasztva rajtuk nyomtam egyszer fent, majd egyszer lent.  Mit érdekelt akkor engem már az hogy mi jön ki belőlem a babán kívül, csak nyomtam és nyomtam. Majd az orvos a lábamhoz került és mikor én feladni látszottam, szólt a férjemnek hogy nézzem meg apukat, itt a feje. A férjem meg iszonytatóan boldog vigyorral (akkor annak tűnt) az arcán felém fordult és azt mondta, hogy FEKETE A HAJA! Én erre: NEM BAJ! Azt sem tudtam, már mit mondok. Ennek persze utólag átgondolva, mélylélektani szerepe volt ott a nyomás folyamatában, hiszen ezen felbuzdulva egyre csak nyomtam, bár már mást nem is tudtam tenni, mert nyomni kellett. Persze az nem mindegy hogyan!!! Majd jött a gátvágás, melyet abszolút meg sem éreztem, és mindenki azt „kiáltotta hogy ha jön az inger nyomjak lent, hát több se kellett mert az jött. NYOMTAM csak NYOMTAM. Férjem a fejemnél iszonyú izgalommal volt, éreztem az érintéséből. Az orvos kellemesen rezegtette a hasamat, igazán jó érzés volt. A szülésznő meg csak mondta hogy még egyet. Én meg nyomtam és egyszer csak mindenki a lábam között termett, és azt éreztem, hogy mintha egy részem kiszakadt volna és a hasam egy huppanással elpunnyadt a testemen. És mintha egy pillanatra megszűntem volna létezni ott akkor. Nem nagyon fogtam fel, hogy azon a napon 2009. február havának 13. napjának (péntek!!!), abban a pillanatában, a nap 1858 percében született meg HANNA JÁZMIN, akinek érkezését annyira de annyira vártunk. A férjemtől Toldi doktor úr megkérdezte, akarja e a köldökzsinórt elvágni. Hát persze! Ám érdekes, hiszen mikor utólag megkérdeztem mit érzett, mikor elvágta, vagy hogy látta kicsusszanni a leányát, nem tudta szavakba önteni. Azt hiszem ő is az agyának egy rejtett zugába, elraktározta a szülésünk utolsó néhány percét mely jelenleg így ködbe vész, s majd mikor felszínre tör, fogom megismerni az érzéseit, amik akkor eluralkodtak benne. Még arra sem nagyon emlékszem, hogy a mellemre helyezték az a kis 4060gr-os és 53 cm-es apróságot, nem fogtam fel ép ésszel, talán akkor abban a pillanatban el sem fogadtam? Pedig a könnyeim kicsordultak az érzésektől melyek kavarogtak bennem.
Mindezek után a csöppséget elvitték egy alapos vizsgálatra, vérvételre, fürdetésre, melyet a férjem végig követhetett. Ebből és csak a csöpp torokból felszakadó végtelen sírást fogtam fel. De csodás hang volt az! Ez idő alatt az orvosom és a szülésznő maradt velem, akik tették ott a „lenti fertályon” a dolgukat. Nagyon őszintén mondom, igen meghitt volt a hangulat, az orvosommal kellemesen elbeszélgettünk miközben igyekezett szép varrást (külső, belső oldalon egyaránt) odarittyenteni a lábaim közé. Mellékesen még azt is megbeszéltük felelőtlenül, hogy többet nem éljük át együtt a szülés „csodás” óráit, mert én még egyszer nem szülök, az egyszer biztos. Ezt a férjemmel korábban már „megbeszéltük” a vajúdás alatt. Egy kis idő múlva mikor már mi és a gyermekem is végzett a maga „dolgával” akkor történt, hogy kis családunk először élte át a hármasban eltölthető első pillanatokat. Akkor LÁTTAM és FOGTAM FEL, hogy ő most már a miénk és mily csoda szép gyermek látványa fogadott. Annyira szép, angyali arca volt. Nyugodtan szunnyadt életének kint eltöltött első óráiban, hiszen a szülésünk hajnaltól kezdődő óráitól persze Ő is megfáradt, az út neki is hosszú volt, s kiszakadni a meleg, nedves, zárt és védelmet nyújtó anyaméhből nem lehetett könnyű út.

Utólagos érzések…
Az első éjszakát bár korábban nem gondoltam volna, de egyedül, alvással akartam eltölteni, mert azon az estén 21 óra után annyira kimerültnek éreztem magam. Így történt hogy Hanna baba az újszülött részlegen töltötte első éjszakáját, s csak remélni merem, hogy a kicsi agyának tudatalattijába nem ragadt meg ez a fajta elutasítás. Másnap, kipihenve reggel mentem érte és büszkén, furcsa, gátseb okozta járásommal toliztam vissza a szobánkba mely a következő pár napban „otthonunkká” vált. Csodás, biztonságot adó pár nap következett, férjem igyekezett minden percét velünk tölteni, figyeltem, ahogy Hannát felveszi, édesgeti, és nagyon boldog voltam hogy mindez velünk történik meg. MAGA A CSODA, AMIKOR AZ EMBER GYERMEKE EZT ÁTÉLHETI.
Keserűen vettem tudomásul hogy hétfőn nem térhetünk haza a gyermekünkkel, mert Hannus baba besárgult és uv - fény (kékfény) ágyban kell töltenie 12 órát. Kesernyés érzés volt, mert nagyon vágytam haza, de tudtam, hogy Hannámnak egészségesnek kell ehhez lennie. Így csak kedden mentünk haza a reggeli gyermekorvosi vizitet és ismételt vizsgálatot követő döntés után. Ekkor már Hanna értékei jobbak voltak. Telefon a férjemnek és szinte „száguldoztunk” haza. Ott aztán hideg zuhany, mert ágyazás, pakolás és ezer apró feladat fogadott otthon. Egy idő után már az anyósomra ránézve is a bőgés fogott el. Nem tudtam elengedni magam, kényszeresen igyekeztem a korábbi feladataimat ellátni, addig a férjem figyelt Hannára és kerülgettem őket. Közben állandó hiányérzet és visszavágyódás fogott el a korábbi terhes állapotomba, és a kórházba. Azt akartam, hogy a pocakomat visszakapva adjon a sors még egy kis időt arra, hogy világra hozzam a gyermekemet. Sírtam és gyászoltam a lehetetlent. Vágytam az ismételt szülés spirituális élményének átélését. Vágyom azt jelenleg is, mert bár akkor azt mondtam soha többet, de tényleg fantasztikus érzés a terhesség és a szülés élménye. Bár vissza lehetne állandóan pörgetni az időt mikro azt kedvünk tartja.

A választott orvosom, mint ahogy kiderült, munkáját hivatásának tekintő, azt szerető hozzáállást tanúsított mindvégig, emberiességével pozitívan támogatott minket mindvégig a terhességünk és szülésünk alatt, s a szülésznőről sem tudok kevesebbet elmondani mert ők együtt nagyon jól segítették végig Hanna Jázmin megszületését. S bár a szülésznő nem volt általam fogadott, mégis a műszakjának lejárta után is velem maradt és segédkezett a szülésünk utolsó órájában is. Mint a vajúdás alatt többször, a szülés végén is kérdeztem a nevét, de minden bizonnyal az akkori állapotom miatt sajnálatos módon most sem tudom felidézni. Pedig de szeretnék neki is többedszer is köszönetet mondani a kitartó segítségnyújtásáért.
Hálás vagyok a Férjemnek, Dr Toldi László doktor úrnak és a Szülésznőnek, hogy támogattak és megfelelően, az adott percben szükséges támogatást biztosították részemre, hogy a szülésélményemet úgy tudjam megélni és arra utólag visszaemlékezni, mint, ahogy teszem azt most ebben a percben. Ránézve Hannácska gyönyörű arcára azt mondhatom, hogy bármi fájdalom is facsarta, szaggatta a testem és bármely nehéz lelki tusákon is megyek most végig, megérte, mert Őt már senki nem veheti el tőlünk. És a fejlődése, egészsége, boldogsága érdekében a legjobb szülővé kell válni számára.

Sziasztok

Most csak egy gyors kukkra jöttem, viccvucc majd elfogom olvasni a történetet.

Nócika csak te miattad ugrottam be, hogy voltam az államkincstárban és hoztam neked is papírokat amiket majd be kell adni családihoz, ehhez ahhoz. Majd március 16. -ai héten megyek, pontosan még nem tudom melyik a Bajcsyba újra a cukor terhelsére, akkor talizhatunk, és odaadom neked.

Viccvucc!

Elolvastam a történeted, nagyon szép és "izgalmas" volt.
Nem mondom hogy egy kicsit nem ijedtem meg, főleg hogy lassan nekem is aktuálissá válik a dolog, de bízom benne, hogy a körülöttem lévők nekem is ennyit segítenek majd és én is ilyen hősiesen végig tudom majd csinálni.
Köszönjük, hogy leírtad az élményeidet!

A tegnapról: voltam a dokinál, nst-n minden ok volt, bár Bab nem igazán akart mocorogni, pedig még egy mignont is benyomtam előtte, na mindegy biztos már késő volt.
Aztán a doki megvizsgált és mondta, hogy már lassan egy újnyira nyitva vagyok és a méhszáj is rövidült.
Hát mit mondjak kicsit fájt a vizsgálat.
Aztán panaszkodtam neki, hogy a kórházi uh-osok hogy megijesztettek a múlt héten, mert szerintük elég kevés volt a magzatvizem, így ő is megnézte uh-on, de azt mondta ne aggódjak, szóval megnyugodtam.
Most majd hétfőn kell mennem legközelebb a kórházba, majd ott vizsgál meg.
Aztán az éjszakám milyen rosszul alakult....
olyan migrénem volt, hogy a falat kapartam fájdalmamban, és még a fájdalomcsillapító sem használt.
Sajnos elkaptam valamit, bár azt mondják, nem influenza inkább csak valami meghülés, de már alig bírom.
Most rettegek, hogy nehogy betegen kelljen szülnöm, mert akkor honnan lesz erőm.

Tényleg van még látogatási tilalom a kórházban, el is felejtettem megkérdezni.

Na megyek kicsit pihengetek!

Szép napot nektek!

Szia Anikusz!

Köszönöm a véleményezést, tényleg izgalmas volt átélni, de félni, izgulni nem kell a szüléstől. Biztos hogy nagyon ügyes leszel. Nekem a dokim azt mondta végig a szülés alatt hogy a szülési fájdalom és maga a szülés a nőkből a legváratlanabb dolgokat képes kihozni. Nagyon támogató volt és cseppet sem volt "mérges" mert kifordultam néha önmagamból.
Én is úgy voltam vele hogy nem tudtam mire számítsak így a félelem szele nem érintett meg a szülés előtt. Most meg ha tehetném azonnal átélném ahogy azt írtam is benne.

Látogatási tilalom nem tudom hogy van e még, de egyébként a látogatók bejöttek annak ellenére is csak a gyerekágyas részre nem mehettek be, de kint az aulába bejöhetek, egyébként én miután nem volt a gyermekágyas részen hely se szülés előtt se szülés után így végig a nőgyógyi részen feküdtem, még szerencse hogy a szobát gyerekágyassá alakították, mert hárman mind babával voltunk és a másik szobába is kismamik voltak.

mindjárt folyt köv csak peluscsere...

Szia Anikusz

-visszatértem
vizsgálatok alatti fájdalom ilyenkor már normális. Én is úgy éreztem hogy az orvosnak herkulesi méretű kezei vannak melyekkel bennem matat. Pedig nagyon óvatos volt
Remélem azért a fájdalomtól tudtál vmit pihenni. A betegségről annyit hogy én is taknyosan és fájó torokkal mentem be a kórházba, de homeobogyokkal jól kezelhetőek voltak. Persze a sok ok vitamint se feledjük amik a gyümikben és a zöldségekben vannak.

Az éjszakánk nekünk is igen rossz volt, mert Hanna baba nm akart aludni, sírt de tejcit is kapott, pelus is tiszta volt, így ez szörnyű volt. Én attól bőgtem hogy nm tudom mi baja, ő meg hogy én nem jövök rá. egyébként minden második éjszakánk ilyen.

Majd írd meg mi volt a vizsgálaton hétfőn. Amúgy mikorra vagy kiírva szülésre? És ki a orvosod?


Megyek és alszunk talán egyet Hannával

Tényleg tud vki tanácsot mellbimbó fájdalomra mert a csöppem szétszívja és sajog, pedig a szájába van megfelelően az egész. köszi előre is

Viccvucc hát elolvastam a történetet, és mit ne mondjak annyira átéltem, hogy nem bírtam ki, és elsírtam magam. Még egyszer gratulálok nektek.

Viccvucc garmastan kenőcs a cicire. De még jobb ha anyatejjel bekened és hagyod rajta megszáradni.
A picinek nem a pocakja fájt?

Sziasztok!

Viccvucc!
Olvastam a szüléstörténetedet.....Hát le a kalappal! Igazán hősiesen küzdöttél!
Köszönöm, hogy megosztottad velünk életednek ezeket a fájdalmas, de gyönyörű perceit, óráit!
Még egyszer gratulálok Hannácskához és biztos vagyok benne, hogy csodálatos szülei lesztek/vagytok!
Remélem a körülöttem levők majd nekem is ennyit segítenek!
Mindíg amikor valamelyik frissen szült anyuka történetét olvasom, megbeszélem a kislányunkkal, hogy mi is így fogjuk csinálni!
Vagy éppen ellenkezőleg, hogy ezt vagy azt mi kihagyjuk!
Azt is köszönöm, hogy a kórházról és a csecsemősökről is beszéltél, így nem lesz annyira "ismeretlen" a helyzet!

kedves viccvucc!

köszönjük!ez fantasztikus volt,el is mentettem,hogy majd szeptembertájt elővegyem,és hogy megmutathassam mindenkinek,aki érdemes rá.
a férjuram üzeni,hogy ezt ki kéne adni.
most olvastam el,ugyhogy most nem is tudok másnak irni,annyira a hatása alatt vagyok.
MÉG IRJAD TOVÁBB A MOSTANI IDŐSZAKOT IS,LÉGYSZI,LÉGYSZI!!

pusz