Gnemoni bizony veszprémi. Bár én faluról költöztem be azuramhoz
Parasztlány vagyok, és erre büszke. Talán ezért is eléggé szókimondó.
Valóban nem lehet fogadott orvos, bár hallottam, hogy talán enyhítik. Egyébként pedig a frász van rajtam.
Mert ki tudja, miféle hentes lesz az ügyeletes. 98%, hogy császáros leszek, mert ugye nekem öröklődő alapbetegségeim vannak, a baba pedig eddig minden vizsgálaton 2 héttel nagyobb méreteket-súlyt produkált.
Magándokim van, épp az említett betegségeim miatt.
Eleinte úgy gondoltuk, hogy mivel nem tudjuk kinél szülök ezért járok a sima terhesgondozásra. Aztán belefáradtam az első pár hónapban, hogy mindig más volt, mindegyiknek az összes addigi leletem el kellett mutogatnom, elmondanom milyen betegségeim vannak, azokra mit szedek stb stb. Vagy figyelt, vagy nem érdekelte, s mindegyik doki mást mondott. (Volt aki simán leüvöltötte a fejem, hogy még egy ilyen felelőtlen nőszemélyt nem látott, aki így vállat terhességet, mert nem lett volna szabad)
Aztán elbeszélgettem az egyik dokival, aki normálisan megvizsgált, és tényleg úgy láttam, hogy érdekli amit mondok itthon is leültünk. Muszáj volt, mert a magánorvos drága mulatság nekünk. Úgy nézett ki, hogy hamar kórházba fogok kerülni, legkésőbb 16-20 hetes kor körül, s akinek nincs magánorvosa arra rá sem néznek.
Mikor időpontot kértem tőle, hogy szeretnék vele beszélni a terhesgondozásomról fogadott, mégegyszer mindent átnézett évekre visszamenőleg, és azt mondta nagyon nehéz lesz, de vállal.
Azóta ehhez a dokihoz járok, emlékszik mindenre ami velem kapcsolatban van, mindig alapos, kedves. Szeretnék nála szülni, így aztán buzgón imádkozom, meg mondogatom Emmának, hogy jó kislány akkor születni, mikor mi doktorbácsink lesz a kórházban.
(Nomeg egy szép nagy, jól megpakolt A4-es dossziéval futkározok a hónom alatt, a többi kismama meg csak les, mert nekik van egy kiskönyvük azt annyi.
)