Sziasztok!
No megvagyunk mi is, hazaértünk Szekszárdról. Nem akartam írni, hogy elmegyünk, mert több csajszi is írta itt a babaneten mostanában, hogy betörtek hozzájuk. Végülis nem olyan nehéz beazonosítani az embert, jól kipakolják a kéglit, aztán az embernek meg magyarázhatom, hogy én tettem föl a netre, hogy üres lesz a ház
Mondjuk nyáron, ha hosszabb időre megyünk, akkor mindig ideköltöztetünk valakit nyaralni, meg macskát etetni, virágot öntözni
Hanzika nagyon sajnálom, hogy nem találkoztunk, pedig én már nagyon szeretnék! Ti azért legalább ott Újpesten időnként összefuttok
Neked jobbulást, és ez alkalommal is megismétlem az ember tanácsát, dobjál le egy vírusölő páleszt
Te végülis nem szoptatsz, nem gond. Most nagy a szám, de nagyon szar lehet, tényleg gyors gyógyulást!
Kriszta! Köszi a hiányolást
Máténak meg gratula, hogy csinálta az a gyermek? Miksabuckó még mindig nem forog hátról hasra, bár végülis annyira átfordul, hogy mindkét térde lent van, csak valamiért nem billen át.
Manó! Én 22 évesen eljöttem otthonról, mondjuk nem anyu miatt. Az én anyukám nagyon jó fej, nagyon toleráns, jól ki lehet vele jönni, de azér lakni én sem szeretnék vele. Bár most már családi házban vagyunk, és amikor itt tölt egy-két hetet, az szinte meg sem kottyan. Dehát nem mindegy, mekkora a tér. Amikor néhány éve a 25 nm-es lakásomba eljött segíteni nekem az Achilles-műtétem után, hát egy hét volt a választóvonal. Utána már idegesítettük egymást baromira, kár lenne tagadni. Ti nem tudnátok esetleg elcserélni a lakást 2 kisebbre? Persze nem ismerem a részleteket, így nem akarok belekotyogni, de csak van valami megoldás.
Marycus! Én nem félek a hozzáetetéstől, csak nem szeretnék túl korán, szerintem elég 6 hótól. Hiszek abban, hogy a kizárólagos anyatejes táplálás segíthet elkerülni az allergiát, és igaz lehet, hogy a bélrendszerük sem elég fejlett még. Most nincs baj a tejjel, átvészeltük azt a nehéz időszakot, és Miksa imád szopizni. Most meg már nincs hátra egy hónap sem
Anyukámtól megkaptuk azt az üvegreszelőt, amivel az én almámat reszelte annak idején, meg kapott Miksabuckó tőle egy nagyon dizájnos kistálkát is, úgyhogy azért készülünk ám
Szem: Miksának kék, remélem ilyen is marad. Dehát miért ne maradna, nekem is kék, a páromnak is kék
Képzeljétek, Miksa nagyon jól bírta az utat, pedig itthonról du. 2-kor indultunk, egy halom dolgot el kellett intézni, meggyurmázták őt az én kollégáim, a párom kollégái, és majdnem 6 óra volt, mire Bp.-ről startoltunk. Szopi, tisztába tevés egy nyomdában
Aztán meg 140 km. Anyu meg a tesóm aranyosak voltak, összerakták neki a bátyám kislányának a kiságyát, a babakocsit, volt járóka, meg előszedték a pelenkázót is
Épp ott volt ezen a hétvégén a kiscsaj is, aki most 5 éves. De bizony féltékeny volt! Meg eljött a keresztanyám is Bácsalmásról, mert ő még nem látta Miksát élőben, csak fotón. Apám is befutott(elváltak), úgyhogy volt tömeg
És Miksa ott is ugyanúgy átaludta az éjszakákat! Olyan büszkék vagyunk rá
szirom