Banana: néha még rám is rám jön a sírhatnék. Hogyan alakult volna. Ugyanez a fiúcska lenne akkor is az ölemben? Vagy ez a pici emberke akkor nem is lenne? Lenne helyette másik? Rengeteg kérdés.
Nekem anno december 7én volt a műtétem. Akkor mentünk a 12hetesre reggel és ott mondták, hogy mi a helyzet. Azonnal felvettek a nőgyógyászatra, vizsgálat, tágító, aztán délután megcsinálták a műtétet. Mintha megnyílt volna a föld alattam.
Délután megvolt a műtét, és este hazaengedtek.
Ez pénteken volt. Írtam a főnökömnek smst, hogy mi van. Hétfőn mentem dolgozni és én bizony sírtam is. Ki nem sz@rta le akkor, hogy mit gondolnak rólam mások?! De a munka jót tett. Jó volt mielőbb letudni a kérdezősködést is, a "sajnálomokat" is.
Kértem a kollégáknak, hogy kürtöljék világgá, hogy mi történt, hogy kevesebb kellemetlen kérdést kapjak (ez nem csak nekem kellemetlen, hanem a kérdezőnek is). Így egyszerűbb volt és bent aztén minden" csoda 3 napig tart alapon" hamar lecsengett és mehetett minden a régi kerékvágásban - a lelki kérdés az persze más.
Az első napokban, amikor nem kötötte le minden idegszálamat a munka, hagytam, hogy elöntsenek az érzések és max kimentem a mosdóba kicsit felfrissülni (bőgni). A kollégák nagyon kedvesek voltak és sokat segítettek..Ki kellett adjam magamból. Azért jöttem ide is.
De én ilyen vagyok. Nem szeretek magamban tartani semmit sem, mert tudom, hogy nekem az csak árt.
Hú, jó hosszú lettem ilyen korán...
Banana, a hormon problémákat kezeli a dokid? Vagy nézték már, hogy miért megy nehezebben a teherbe esés? Alzizának van jó dokija, Annus is hozzá jár, meg még mások is. Kérdezz rá, biztos tudnak segíteni.
Hasli: a tv reklámok engem is mindennél jobban kikészítettek. Tudod mi segített? Jeff Dunham videók