Gégéé: bocs azt írtam beszegtem? Beszegettem anyukámmal, bár kaptam már tőle egy varrógépet egyszer, csak az a baj hogy nem sikerül egyenesen varrni. Férjem munkásnadrágjához hozzátoldok, ha muszáj, mert az annyira nem számít
.
Csak hogy megnyugtassalak elmesélem mennyire be voltunk tojva mi is az elsőnél, hogy vajon mikor kell menni a kórházba. Aztán mikor eljött az idő vigyorogva mondtam a férjemnek, hogy menni kell. Boldogan, izgatottan készülődtünk. Azóta is azon nevetek, hogy Laci felvett egy alsógatyát, gyorsan levette, felvett egy másikat ( ja éjjel volt ) és megkérdezte: most melyikbe menjek? Röhögve mondtam neki, hogy nekem mindegy úgysem nézi senki az ő gatyáját, aztán végül gyorsan letusolt, meg én is, így is fél órán belül bent voltunk a kórházban, miután elfolyt a magzatvíz. 11.5 óra múlva meg is született Levi.
Nyugi nem szülöd meg otthon, azért nem adják olyan könnyen, főleg az elsőt.
Bár nekem a második is 11 órába tellett, ha már a 10 perces rendszeres fájásokat is beleszámolom. De csak az utolsó 2-3 óra az ami nagyon fáj( de a gáz tényleg segít). Az a lényeg, hogy ha már túl leszel rajta nevetni fogsz, hogy attól féltél nem veszed észre mikor kezdődik a vajúdás, mert az semmihez sem hasonlítható. Ha az első 1-2 órában még nem is tudatosul benned, hogy ez már az,(nálam az még laza volt) az sem baj, legalább nem a kórházban szenvedsz órákat, hanem otthon.
Timmi: Dorkánál úgy jártam, ahogy írtad. Bementünk, hogy apás szülés lesz, mondták, hogy tele az összes szülőszoba + a vajúdóban voltunk hárman. De nem volt rossz, hidd el. Apa kint ücsörgött, nem akart hazamenni, mondtam menjen enni, lement a kocsiba, evett, aludt is egyet. 9-du 2-ig nem jöhetett be, akkor lett szabad szülőszoba, rögtön 3, még válogathattam is.Így is ott voltunk fél 8-ig. A lányokkal a vajúdóban tök jól elvoltunk, sokkal gyorsabban ment az idő, mint később apával, aki úgy aggódott, sajnált, hogy egyszer belesúgta a fülembe könnyes szemmel: anya esküszöm elköttetem magam!
Röhögve küldtem el melegebb éghajlatra. De sokat segített, hogy bent volt velem és neki is hatalmas élmény volt, hogy láthatta világra jönni a csemetéit.