Hali!
Vki kérte, hogy írjak magamról mert nem ismer.
31 éves vagyok, 171 cm, 61 kg.
Hol szőke hol barna. 4,5 éve vagyunk együtt a párommal, két éve vagyunk házasok.Mielőtt megtaláltam ŐT, AZ ÁLMAIM HERCEGÉT, már voltam házas...de abban a kapcsolatban sem jött össze a baba (szerencsére így utólag).Volt 3 inszem, utána lettem endogyanús...de senki sem hitt nekem...de már az inszem előtt megvolt sztem...már lombik jött volna...de inkább elváltunk
mert rájöttem, hogy nem akarom őt a gyerekeim apjának...rengeteg rossz tulajdonsága ott jött elő...közben összeismerkedtem az életem szerelmével így még szenbetűnőbb volt a kontraszt.
Fél évvel azután, hogy összejöttünk megnézettem magam egy dokival Miskolcon akire azt mondták ért az endohoz...de azt mondta, hogy nem valószínű, hogy az. Na, hogy lerövidítsem a sztorit, kb másfél év múlva műtött és akkor 3-as fokozatú volt az endo.Kaptam fél év kezelést, aztán 2 inszem, aztán mentünk volna lombikra, erre lettek cisztáim, műtét, 2 sikertelen lombik, megint műtét...és most itt vagyok megint. Amúgy mindenem megvan még még mindig, semmilyen szervem sem csonkolták, átjárható is vagyok....mégis a dokik a lombikot javasolják minél hamarabb mert az endo egy alattomos folyton kiújukó betegség.
Szedek sokféle természetes szert, mikor mit pl. méhpempő, aloe, cicka, fokhagyma, grapefruit stb.stb.
Örök optimista vagyok, hiszem, hogy lesz babónk.
A pszichiáteren mindezek ellenére már én is gondolkodtam mert azért időről időre én is kiakadok.
Mások babáinak szívből tudok örülni, nem irigylem senkitől a boldogságot, nem leszek depis a látványuktól.
Iwiwen fent vagyok...ha vki keresgél Christina Watery
amúgy angol tanár vagyok, és imádom!
Szerencsére nekem a munkahelyemen megértőek, van a tanáriban endós is 2 spontán babóval
, az igazgatóhelyettesnő pedig sajna sikertelenül de lombikolt valaha...de ő már későn kezdte és fel is adta.
Hát ennyi jut eszembe hirtelen...
Puszi mindenkinek és kitartás!!!