Nézd a dolgok pozitív oldalát....lesz segítséged a szekrény kipakolásnál és megejtheted a nagytakarítást....
Bébitaxi????
Már most lehet? Tökjó.
Na megyek főzni, a csajszival.
A fiúk megígérték, hogy vigyáznak rá. A lelkesedés az első nyafogásig és laptopkábel rángatásig tartott. Inkább kimentek a kertbe, én meg benn poshadok.
Domit nem tudom kivinni a kertbe, mert a földre nem tudom letenni, a babakocsiból meg már kimászik.
Így ha a kertben akarok lenni, meg kell várnom, míg elalszik.
Nonszensz nem?
)
Még a frászt is rámhozta augusztusban! 
Amúgy először nekem is inkább valami pecsételésforma volt, második hónapban indult meg rendesen. 
Ennek szombaton reggel az lett az eredménye, hogy Kokó beesett a konyhába, mert nem volt bezárva a kis biztonsági ajtó, gondolom belekapaszkodott, hogy felálljon, az ajtó persze kinyílt és a gyerek elvesztette az egyensúlyát. Én épp a fürdőszobában voltam, csak a nagy ordításra rohantam ki, így csak sejtésem van arról, hogy így történhetett. Tegnap pedig, míg öltöztem a gyerek elindult utánam az emeletre, mikor jöttem lefele az ötödik lépcsőfokról szedtem össze. Apa most is „vigyázott” rá. 
Édes csillag, nagyon drága Ő is.
Kiskakas a szemétdombon 
Most akkor nem ránthatom le a vázát?
Az a fiók a legtutibb játék
Egy kiselejtezett távkapcsoló is jó falat lehet
És egy kép Manóról a tortával
Kb. 2 hónap után először végre meg tudtam főzni a kis banditámtól. Tök jól elvolt az etetőszékben, magyarázott nekem, meg egy kis játék tündérrel szórakozott (próbálta megenni). Nem is tudom hova írjam ezt fel. :schock: Ennek nagy örömére készítettem zöldborsó krémlevest grízgaluskával és rakott csirkemellet. Na a fiúk úgy bekajáltak, hogy akkora pocijuk lett, mintha lenyeltek volna egy kisebb dinnyét. 
