2004.01.26 18:43
Szerző: Anonymous
Én T.Zsoltnál szültem. Úgy gondoltam, hogy harmadik gyermekemnél olyan kórházat választok, ahol gátvédelemmel segítik világra a gyermekem, így még természetesebben, és nagyobb élménnyel szülhetem meg gyermekem.
A 32. héten anyagi okok miatt orvost váltottam, mivel közölte, hogy azután csak magánrendelésen tud fogadni.
Mikor legközelebb mentem 36 hetesen az orvos mondta, hogy egy héttel fiatalabb terhes vagyok, mikor mondtam neki, hogy az UH érték szerint van beírva meg sem nézte azt mondta, hogy az nem számít. Következő héten mikor mentem (kb. 2 óra alatt értünk be) útközben fájásaim lettek, mire beértünk, már 3-4 perces fájásaim voltak, úgy hogy rögtön a szülészetre mentem, ahol megnézték, és egy ujjnyira voltam kitágulva, kb. ekkor du. 2 óra lehetett. Az orvos mondta, hogy még koraszülöttnek számít, ezért megkérdeztem, hogy akkor szedhetek -e be kálciumot, meg magne b-6-ot az orvos azt mondta igen, igy apuval hozattam ,és vettem be. Ezután rendszeresen hallgatták a magzat szívhangját.Kb. 4-5 óra körül a mondta a szülésznő ,hogy menjek át a rendelésre az orvos megvizsgál aki két fájás között megállapította, hogy ilyen puha hassal nem lehetnek igazán erős fájásaim, mondtam neki hogy nekem egyik szülésnél sem voltak igazán erős fájásaim a vajúdás alatt, és hogy egy picit elkezdtem vérezgetni, de azt mondta az csak a vizsgálattól van bár ekkor egyáltalán nem fájt a vizsgálat. Menjek haza, mert valószínű nem lesz baba mivel mindig csak egy ujjnyira vagyok kitágulva. Haza mentünk még este 10-11 körül mikor elaludtam voltak fájásaim, de valamikor éjjel elmultak, és a vérzés is. Másnap délelőtt mikor felkeltem véres nyálkás váladék folyt ki belőlem, és utána megint elkezdtem vérezgetni, felhívtam az orvost, de azt mondta ,hogy ha nem jelentős a vérzés akkor nem kell bemenni, feküdtem és délutánra elmult a vérezgetés. Ezután hetente mentem ctg-re, és írtam egy szülési tervet,amiben leírtam, hogy szeretnék természetes úton szülni, gyógyszereket, és oxytocint, ne adjanak vajúdás alatt, és ne repesszenek burkot, szeretetnék gátvédelemmel szülni, és kaphassam meg szülés után a gyermekem, amit az orvos elolvasott és mondta, hogy ott általában így szokott lenni, azért a kiskönyvembe is betettem. A 38.hléten mikor CTG-re mentem egy idősebb nővér végezte nem az aki előzőleg, mondta hogy ez nagyon lapos, mikor megkérdeztem,hogy az mit jelent akkor azt mondta, hogy valószínű alszik, kb. 1 óra múlva újra feltették a CTG és arra azt mondták, hogy az már jobb lett, de az orvos ezután olyán fájdalmasan megvizsgált, hogy a széken majdnem teljesen felmásztam mire abbahagyta. 1 hét múlva épp aznap mikor kellett volna mennem, hajnál 3 óra után valamikor felébredtem és éreztem hogy fájásaim vannak elmentem fürödni, és a fájásaim figyeltem amik kb. 14-15 percenként jöttek. Kb 5-kor szóltam a férjemmnek, hogy menjünk be a kórházban, mert féltem nehogy későn érjünk be, ha nagy a forgalom miatt, mivel kb. 70 km-re laktunk(úgyanis mindenki azt mondta,hogy a 3.gyerekkel sokkal gyorsabban szülnek meg és lehet,hogy nem fogok beérni). Mikor beértünk az orvosnak elmondtam, mi van aki megvizsgált ami nagyon fájdalmas volt, szinte már megint majd kimásztam a székből mire abba hagyta a vizsgálatot. Mondta hogy 2 ujjnyira vagyok kitágulva, és most a legideálissabb a burokrepesztéshez, én mondtam neki, hogy én nem szeretnék burokrepesztést. Szemmel láthatóan nem tetszett neki, végül mondta, hogy őneki mindegy úgyis ügyeletes és bent lesz este 7-ig. Ezután mondták hogy leborotválnak ,és kapok beöntést, mire megkérdeztem,hogy nem korai ez még mivel csak 10 perces fájásaim vannak, de nem kaptam választ.A ctg vizsgálatnál mondták, hogy olyan nagyon fent van a baba szívhangja, mint a faros babáknak, mire megkérdeztem hogy nem lehetne -e ultrahanggal megnézetni, de azt mondták, hogy ott nincs ultrahang. A vajúdás alatt a szülésznők mondták, hogy igyak és egyek nyugodtan, először csak ittam enni nem ettem, de mivel többször is mondták, hogy egyek nehogy elgyengüljek, ezért ettem egy szendvicset. Épp akkor jött az orvos aki felháborodva mondta, hogy így sose fogok megszülni ha itt eszegetek, és szóljak ha majd megvizsgálhat. Mikor megettem kerestem az orvost,de mondták a szülésznők ,hogy elment majd kértem őket, hogy szóljanak neki. 11 óra körül megvizsgált ami megint fájt bár most nem annyira mint az előző, de alvadt vér jött ki belőlem, amire azt mondta az orvos ,hogy attól nem kell megijedni ez természetes. Mondta hogy három ujjnyira vagyok kitágulva, és kezd a méhszáj elsimulni. Mondtam neki, hogy a szülésznők mondták a ctg-nél hogy olyan magasan van a baba szívhangja, mint a faros babáknak azt mondta,hogy ez azért van mert nem megfelelő a tágulás, és burkot kéne repeszteni, de én mondtam hogy nem szeretnék burokrepesztést. 3-4 perces fájásaim voltak, és eddig 1-2 óra körül mindig megszültem. Mire kérdezték, hogy előző terhességemnél nem volt burokrepesztést, mondtam hogy de volt közvetlen a szülés előtt, mert azt mondták, hogy másképp burokba születne, mire közölték, hogy akkor nem kellene félnem tőle, én mondtam hogy nem félek tőle csak nem szeretném ha lenne.. Kb 1 órakor vizsgált újra az orvos először azt mondta, hogy eltünt a méhszáj, majd közölte, hogy mostmár tényleg meg kellene a burkot repeszteni, mert nem megfelelő a tágulás, végül mivel az orvos annyira erőlködött hagytam hogy repesszék meg. Elkezdett belőlem ömleni a magzatvíz az orvos még megnyomkodta a hasamat, majd mondta hogy menjek ctg-re, tettem be egy ultra éjszakai betétet, de pillanatok alatt átázott pedig amikor az első terheségemmel burokrepedéssel mentem be a kórházig nem ázott át, és akkor egyből lefektettek fel sem kelhettem, nehogy a ködökzsinor előre essen. Mondtam az orvosnak hogy ki kellene cserélnem,de azt mondta maradjak csak. Mikor a ctg-t levették, már egy kis tócsa lett alattam, alig bírtam elmenni a mosdóig közben a férjemmel hozattam legerősebb TENA betétet, mert azt mondták az a jó, bár egy idő után nekem az is átázott. Következőleg a szülésznő vizsgált meg. Alig tudtam felszállni a vizsgálóra úgy folyt a magzatvízem. Hiába mondtam neki hogy nagyon fáj amit csinál, csak annyit mondott hogy amikor az orvos csinálta nem fájt, mondtam de az is fájt, azt mondta hogy meg akarja várni a fájásom, hogy mennyire megy le a feje olyankor. Szőrnyű volt alig bírtam a fájdalomtól megmozdulni utána. Mondtam hogy szeretnék elmenni zuhanyozni, mire mondta hogy akár kádban is vajúdhatok, de azt nem akartam mert féltem mivel úgy tudom ilyenkor már nagy a fertőzésveszély. Ezek után először elmúltak a fájásaim, majd kb.1 óra múlva olyan erős fájásaim lettek, hogy nem bírtam állva maradni. Legközelebb mikor vizsgált az orvos mondta, hogy így másnapra se fogok megszülni, mert fájásgyengeségem van, hiába mondtam neki hogy nekem egyik terhességemnél sem voltak ilyen erős fájásaim, és nem szeretnék infulziót a gátvédelem miatt sem, végül mégis infulziót kötött be. Kiment az orvos a nővérekkel beszélni, hogy hol lesz majd értesítsék ha lesz valami. De akkor rögtön elindult a szülés. Borzasztó rosszul lettem hányingerem lett amire azt mondta a szülésznő hogy nem csodálkozik rajta. Az orvos bejött és mondta, hogy nyomjak, nekem meg csak a fájdalomtól remegtek a lábaim meg sem tudtam mozdulni, mire az orvos kiparódizált, hogy nem úgy kell csinálni, ahogy én csinálom. Persze amikor megjöttek az igazi tolófájások már nem volt gond, bár az orvos ekkor is csak azt mondta, hogy nyomjam még, amíg a szülésznő nem szólt már többedszerre, hogy így nem fog menni a gátvédelem. Bár ez már későn lehetett, mert végig repedtem 8 vagy 9 varratom lett.
Persze a beöntésnek semmi hatása nem volt már, és én éreztem kínosan magam főleg mikor párnap múlva a nővér kérdezte, hogy kaptam –e beöntés, és mondta, hogy ja maga nem kapott.
Utána a korházi napokat is végig izgultam, mivel először véres magzatvizet öklendezet a pici, utána meg kb. egy egész napon át egyáltalán nem kelt fel szopni, hiába ébreszgettem, azután meg besárgult, és a kórlapját is csak pár nap után csinálta meg valami miatt a doki.
Utána már rendes volt az orvos, én meg voltam olyan hülye, hogy még azt a pénzt is odaadtam, amit előre megbeszéltünk a férjemmel, bár ebben az is közre játszott, hogy az előző szülésemnél gondok voltak a szülés után, és féltem, hogy esetleg, ha nem adok pénzt nem törődnek velem.
Mikor a 6 hetes vizsgálatra mentem ő volt ügyeletben, épp egy császármetszésre készültek a másik ügyeletes doki mondta, hogy majd ő bemegy helyette, de ő mondta hogy nem kell mindjárt kész van. Bent azért megkérdeztem, hogy miért tágított kézzel, mire ő azt mondta, hogy ő nem tágított ez az én egyéni érzékenységem. Mire én mondtam, hogy már két gyereket szültem, és eddig semmi ilyesmit nem tapasztaltam, és nekem minden egyes fájdalmas vizsgálat után egy időre megszűntek a fájásaim. Erre azt mondta, hogy mindenki másképp reagál a dolgokra, és általában minden nő minél hamarabb meg akar szülni.
Szóval így jobban átgondolva a dolgot a szerencsémnek köszönhetem, hogy nem lett komplikáció, pl. a köldökzsínor nem esett előre, főleg mikor nem is volt a közelben orvos.
Szerintem nem az a megoldás, hogy határozottak vagyunk, hogy mit akarunk, mert attól csak ingerült lett az orvosom, hanem az orvosnál kell utánanézni, hogy ha valaki nem szeretné, hogy feleslegesen beavatkozzanak a szülésében. Nekem az előző két szülésemnél ilyen problémám nem volt úgy, hogy nem is gondoltam erre, de most már kezdem azokat is megérteni, akik azt mondják, hogy nem akarnak korházban szülni.
Déva