Dancsi,
köszi a tippeket. Nálunk semmi haladás alvásügyben. Pénteken aludt este fél 10-reggel fél 7-ig, utána még 7-fél 9-ig, utána mellettem a nagyágyban még háromnegyed 11-ig.
Tuti valami front volt. Ilyet még SOHA nem csinált, hogy ennyit aludt.
Aztán most éjjel megint cirkusz volt. Fél 3-kor kelt, aztán 3 után kicsivel megint, akkor visszaaludt magától pár perc után. Utána fél 5-kor rázendített, apa ment be, 10 perc után megunta, közölte, hogy nem bír vele és magára csukta a hálószobaajtót.
Én 6-ig bírtam idegekkel, cipelgettem, simogattam, énekeltem, ő meg üvöltött közben. A végén letettem, odamászott a rácshoz, ahol álltam és odabújt a rácshoz a lábam mellé. Na akkor nem bírtam tovább és összebújtam vele, cici, és negyed 7-kor beájult, 9-ig.
Apával meg jól összerugtuk a port, az a baj, hogy ő nagyon-nagyon álomszuszék, ha nem alszik 8-10 órát, akkor agresszív és ideges, így inkább szenvedek én Lalival.
Egyszerűen képtelen vagyok hallgatni, ahogy sír. Amíg csak cirkuszol, addig oké, de amikor már hullanak a könnyei és zokog, akkor nem bírom ki, hogy ne nyugtassam meg, és ez csak cicivel megy, ha már ennyire behergeli magát.
Karmen, itt az a gond, hogy panelban lakunk, most is az összes szomszédot felvertük, hallottam, ahogy egymás után húzzák le a budikat.
Ha 4 napig hagyom üvölteni, tuti kiátkoznak minket a házból.
Nem tudom, mit csináljak. És emiatt egyre többet veszekszünk itthon.
Párom szerint rá kéne csukni a szobaajtót és hadd ordítson. De ő még így is képes aludni, hogy a gyerek üvölt a fülébe.
Cumisüvegünk van, abból iszik Lali, kap is éjjel inni.
Érdekes, amikor kórházban voltam, első éjjel 3 órát sírt anyunak, onnantól ha fel is kelt, elég volt neki inni adni, fordult az oldalára és aludt tovább, ez is max egyszer volt. Aztán mikor hazajöttem, kb egy hét után már nem volt elég az innike, cirkuszolt, amíg össze nem bújtunk.