Szia Lei!
Először is mégegyszer gratulálok,nagyon édes Csabi baba!
Nekünk is brutálisak voltak az első hetek,
hónapok,de hidd el lesz még jobb is!
Nem méred,hogy mennyit eszik?
Mert ha megeszi az adagját akkor nem bizti az a baja,hogy éhes nem?
Nagyágy? hm
Nálunk is sokszor ott alszik,de én már úgy vagyok vele,hogy ha ez kell neki akkor legyen,van mikor simán betudom tenni a kiságyba,de van hogy nem és akkor inkább ott hagyom!
Hát remélem nem szokja meg nagyon!
Én az elején volt,hogy eész nap csak etettem,tele volt a t.k.m,hogy egész nap egyszál csöcsbe lógó hassal rohangálok a lakásban,de erre sokan azt mondták,hogy ez az Anyukák sorsa!
Áronnal az a legnagyobb baj,hogy nem sír hanem síkít,ellilul a feje,nem vesz levegőt,brutális!
Az elején nagyon ijesztő volt,de mostmár tudom,hogy mikor miért csinálja!
Altatni kell,az elején zenére ráztuk akár egy órát is,ma már kb. 10 perc ölben és szépen alszik!
Tehát ha lassan is ,de haladunk!
Tudom,hogy most úgy érzed,hogy összecsapnak a fejed fölött a hullámok,de hidd el nem fognak és majd mikor az első mosolyt megkapot elfelejted az egészet!!!
Most már éjjel csak 1X kel fel,de tegnap pl. 22-05-ig aludt!
És egy jó tanács: Azt írtad,hogy egyedül vagy,örülj neki,nekem eddig a hétig volt segítségem,de ha még egyszer szülök max. 1 hétig kérem!!!
Mindig volt ki felvegye,hát hétfőn sírva hívtam fel Anyut,hogy én ezt nem bírom,nemtudok semmit csinálni stb.
Ma már péntek van és egész jól belerázódtunk!
Szóval szerintem jobb ha az elejétől magad alakítod ki,hogy mi hogy legyen!
De ez csak az én véleményem!!
KITARTÁS!!!!!!!
Hidd el nem lesz ez mindig így!!