írtam sokat, aztán véletlenül bezártam a böngészőt
csak röviden annyit, hogy szvsz az a lényeg, hogy ha együtt vagyunk, azt is élvezzük, ha épp külön, azt is, a legfontosabb, hogy annak tudjunk örülni, amink épp van
Isti ugyan nem megy óviba és még egy teljes évet itthon kell szórakoztatnom másodmagával, de azért néha megdöbbenek, hogy már lassan a mellkasomig ér a feje és hamarosan egy fejjel nagyobb lesz nálam
PGabit irigylem egy kicsit, mert úgy képzelem, ő talán kiegyensúlyozottabb lehet ilyen növekedési "problémákban", hiszen van komoly nagykamasz, kisgyerkőc és pindúrka is a családban
Botondnak hihetetlenül huncut szeme van ám! a csajok pedig igazi királylányok
nagyon szép kis család, gratulálok
még vmi, ami csak úgy privátim eszembe jutott, mert nemrég anyukámmal ezen vitáztunk, hogy ő közölte velem, hogy nem is érti, mi bajom van, amikor annyi segítségem van, és mindig vigyáz valaki a gyerekeimre.
Amikor ő volt kisgyerekes, az összes család több100km-re lakott vidéken, ő vszínű ezért érezte nehéznek, hogy egy percre sem foglalkozhat magával, még annyi szabadideje sincs, hogy a házimunkával előrébb jusson, nem hogy egy könyvet elolvasson.
De ugyan miért ne lehetnék én fáradt, kimerült, torkig stb. attól még, hogy egy héten fél napot a nagyapónál vannak a gyerekek, amig én magammal foglalkozom, ügyet intézek vagy csak bevásárolok. Lehet, hogy az én idegeim sokkal rosszabbak... vagy egész más gyerekeim vannak... vagy én épp dolgozni próbálok a két gyerek mellett, egyre rosszabb hatásfokkal
a lényeg, hogy nem vehetünk senkit se magunkkal egy kalap alá, mert nincs két azonos élethelyzet, két azonos ember. értitek?
épp ezt akartam beszúrni Neetnek, mikor elszálltam:
csók minden családnak! majd számoljatok be a nagy óvis/bölcsis kalandokról!
ps, Monisa, meg tudnád nézni nekem a bilis könyv címét? gondoltam beszerzem, mert mi semmit sem haladtunk egész nyáron, viszont Istit kondicionálni meg nem bírom (igazából nem is akarom, jobb szeretném ha magától jönne rá/érne meg rá), de mostanában egész érdeklődő a könyvek iránt, sokszor elismétli, amiket látott, hátha ez megbarátkoztatná a bilizéssel is