Kiemelt témák

Szijasztok..ismét gratulálunk az újabb picurkához/ Szedernek a kis Adélhoz
Nagyon sok boldogságot az egész családnak!
Na és persze a hazatérőknek is hasonló jókat kívánunk.
De jó Nektek, hogy már otthon lehettek a várva várt gyönyörűségekkel...
Mi most költöztünk haza,Balcsiról két és fél hó után, hazaugrasztottak a fájások, amik csak jól beijesztettek...
elvileg egy két hét múlva császároz meg a doki..de holnap beszélem meg vele pontosan....
Jó olvasni hogy mindenkinek hasonló érzései/ pl könnyek-érzékenység, nyűgei nehézkes mozgás stb ... lelhetők fel..olyan sok a közös , hiába más és más egy egy terhesség, egy-egy szervezet.
Bálint nagyon várja a testvérét , minden zsebpénzét rá költi..nagyon rendes.., sokat segít..
lenne egy kérdésem ,amire tudom mindenki mást ír, de kiváncsi vagyok a szülési tarifákra...
mennyit szántok a dokinak?/ha nem indiszkrét a kérdés../

Holka!

Üdv. újra itthon. Igen nagyon jó őket hallgatni ahogyan szuszognak és nézni ahogy édesen alszanak. Nekem még mindig nagyon hihetetlen, hogy anya lettem,de gondolom ez normális.
Ma elég nyűgös napja volt déltől fél 8-ig nem aludt. Csak nézelődött és néha sirdogált szegénykém...
Ha csuklik mit szoktál neki adni? sajna 2 napja amikor elkezdett csuklani és nehezen állt el szegénynek.
Na jó éjt!

Sziasztok,

Én is úgy gondolom, hogy alapvetően nem attól fogom jobban értékelni a picit, mert EDA-val vagy anélkül szülöm meg. Ennyi erővel a császárral született babákat nem becsülik meg annyira? Én Mercit császárral szültem és az életemnél jobban szeretem, hiszen megharcoltam érte - már a szülés előtt. Ha most lehet, persze természtesen fog jönni, de ha ettől nekem is könnyebb lesz, nem fogok az EDA ellen ágállni

Holka,
én úgy voltam, hogy aludjon az ágyában a pici az elejétől fogva (még Mercivel), ne szokja meg. Aztán az elején majdnem két hónapig nem tudtam máshogy én sem pihenni, csak ha a hasamon aludt ő is. Egyszerűen máshogy nem aludt. Így én is pihentem, nem is idegeskedtem, hiszen ott volt melletem. És utána szépen átszokott a kiságyba 3-4 hónaposan. Úgyhogy szerintem nem gond, ha az elején még velünk van a baba, ha neki is úgy jobb.

Nekem kiütések elmúltak. Ági, valszeg tényleg nem a penicilin volt, mert felhívtam dokit, és azt mondta, hogy akkor már az első naptól kiütött volna. Na mindegy, a lényeg, hogy már nem viszketek (csak amennyit a vizesedés miatt eddig is). Calcium segített, meg a krémek, amiket kaptam.

Vizesedés továbbra is fennáll, már reggelre se meg le a lábam, hanem szép kis buci a lábfejem. Vicces, mert ha odanyomódik valahová, akkor ott marad egy lyuk egy ideig, míg a víz vissza nem foglalja a helyét.

Na megyek, vízszintesbe rakom magam

Jó éjt!

Nagyon mérges vagyok!!!Nem jelenik meg a vonalzóm akárhogyan is próbáltam inkább elmegyek aludni a következő szopiig

a.m!

Nem tőlem kérdezted, de ha nem baj, válaszolok! Én mindig megszoptattam Őket, ha csuklottak már egy ideje és nem múlt el magától! A kortyolás-nyelés mindig bejött! Bár néha elég volt egy kitartó büfiztetés is, mert sokszor csak egy bentragadt büfi okozta a csuklást!

Bejci!

Nem baj, hogy nem vagyunk egy véleményen mindenben, ettől színes a topic!
Nekem is az a véleménym, hogy szüljön mindenki úgy, ahogy a legbiztonságosabbnak, legfelemelőbbnek, számára a legjobbnak érzi! Szerintem egy anyától sem szabadna elvenni a jogot, hogy amennyiben lehet, döntsön erről! És durva, hogy azon múlik sok helyen ez a döntési lehetőség, hogy éjjel vagy nappal zajlik a szülés, mert sok helyen éjjel nincs aneszteziológus elérhető közelségben!
Egyébként azért azzal számolni kell, hogy EDA ide vagy oda, az 1. szülések szinte mindig hosszabbak és megerőltetőbbek is mint az utána következő-alapesetben! Csabihoz képest Lehel nekem is kipottyant, mert sokkal rövidebb idő alatt, sokkal kevesebb sérülést okozva született meg és ehhez nem kellett EDA! A természet elrendezte, az 1. baba utat készít a többinek!
Én azt írtam le, amit gondolok, érzekstb. Szóval abszolút a saját véleményemet, amit senkire nem akarnék ráerőltetni! Az általad idézett soraimat pedig nem én találtam ki, hanem több, számomra hiteles pszichológustól származnak, akik az anyák és csecsemőik közti kötődést vizsgálták! Az tény, hogy más vonatkozásban ennek a valóságát már én is megtapasztaltam!

Márti

Csibe!

Ilyet egy szóval nem mondtam! A saját véleményem meg az erről, hogy aki valamiért császárral kényszerül szülni,legalább úgy-ha nem jobban megszenved a gyermekéért mint aki spontán szül! Láttam a nővéremet 2 császár után, sokkal lassabban épült fel, sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben volt a kórházban és tovább küzdött a fájdalmakkal is mint én a sebe miatt! Azt is tudjuk, hogy kockázatosabb a császár, szóval egyezzünk meg abban, hogy sokat vállalunk a picikénkért, már a kezdet kezdetén, de ez így természetes!

Márti

Minyu!
Köszi az infot a hordozóval kapcsolatban.

Roni!
Legyetek nagyon boldogok hosszú-hosszú éven át, és kérünk képet!

Gwini!
Nálunk csak csaszinál lehet EDA-t kérni.

Blúmi!
A vér enyhe gyulladástól lehet. Nekem is volt ilyen. Menj dokihoz, mert gyógyszert kell szedni rá.

Eszike!
Akkor te leszel a következő?

a.m.!
Mégis sikerült az új vonalzó. Jó lett.!

Nem elég ez az anyajegy begyulladás, meg a véres pisi, ma reggelre nem látok a náthától, hőemelkedésem van, alig aludtam.... Nagyon nyűgös vagyok. Azt reméltem, hogy itt a vége felé már nem lesznek nyavajáim.

Sziasztok!

Kistiggrincs remélem sikerült beszerezned mindent amit szerettél volna és, hogy azóta a párod is hazaért!!

Roni gratulálok az esküvőtökhöz és hosszú boldog éveket kívánok Nektek!!!

Lola remélem rendeződtek a dolgok a pároddal gyere légyszi!!!

Blúmi nagyon sajnálom ezt a nátha dolgot!! Remélem gyorsan ki tudod kúrálni Magad!!

Holka üdv. újra otthon!! Olyan jó Nektek már babázhattok!!! Szuper, hogy Heni ilyen jól fogadta a kistesót!! Szuper ügyes "nagy" lányod van!!!

Csibe örülök, hogy elmúltak a kiütések! A vizesedést sajnálom már Nálam is elkezdődött!!

Eszike??????

Rólunk: Én úgy ahogy jól vagyok! Sok keményedés, nyilalgatás, de ez már mindenkinél meg van! Holnap labor és Nst! Remélem jól fog viselkedni a Babócám és nem fognak bent újra!

Sziasztok!

Holka: De jó hogy ti is már otthon Mázli hogy Emma is evős-alvós Várjuk a képeket

Lanta: drukkolok hogy holnap minden rendben legyen.

Most picit dühöngök... Bevezették hogy be kell jelentkezni UH-ra, erre csesznek felvenni a telefont, így érdekes lesz a holnapi időpont.

Starlark sajnálom. Kibírhatták volna az új rendszer bevezetésével már ezt a pár hetet!!! Drukkolok, hogy kapjál időpontot!! Amúgy Én is azon dühöngök mindig, hogy Kornélinál nem volt ennyi fennakadás a 9 hónap alatt, mint most!! Mindig van valami ami keresztbe húzza a számításainkat!!

blúmi
jaj, szegény, sajnálom a sok gondot. Kitartást!!!

csibe
örülök, hogy elmúlt a viszketés. Pihizz sokat, hátha jobb lesz a vizesedés...

holka
de, jó, hogy ti is már otthon. Képek?

Mi jól, délután megyek dokihoz, majd utána tudositok.


Pusz

Minyu!

Hú, most nézem, Te is már nagyon a végén vagy! Nándi hogy született a kiíráshoz képest? A dokim nekem azt mondta, ez alkati kérdés is, úgyhogy várható, hogy, ha az 1. előbb jött, akkor a következő is... Persze alapesetben!

Márti

Sziasztok!
Először is gratulálok a babócákhoz A.m., Sugi, Holka és Szeder! Fantasztikusan jó nektek!
Látom mindenki a végét várja már, sajna nekem még erre sincs időm mert a héten költözünk az új lakásba, bár a babaszoba már készen van.
Igazából nem is baj, mert igy nem parázok a szüléstől...de nagyon nehéz már fizikailag.

Remélem hamarosan lenyugszanak körülöttünk a munkálatok, és gyakrabban tudok írni, nemcsak olvasni Titeket.

Sziasztok!

Roni!

Gratulálok! A képeket várjuk ám!

Márti!

Hümm... mi nagyon egyetértünk.

Eszike!

A védőnéni után jelentkezz be, vagy várjuk az smst!

Holka!

Üdv otthon!

Blúmi!

Kitartást Neked! Jobbulást!

Hát csajok, ez a gyerek nem fog kijönni, az biztos.
Tegnapelőtt éjjel nem aludtam semmit, de azért nem bírtam a véremmel és tegnap kimentem rallyet nézni. A Férjem dolgozott, én meg megnéztem két futamot, ácsorogtam 3 órát, sétáltam, jöttem-mentem az erdőben. Hangosak voltak az autók, Ákos csápolt egész végig nekik. Este egy nagy melegvizes fürdő a mamámnál (itthon nincs kád), késői hazaérés. Majd felborultam már a fáradtságtól mire ágyba jutotam, de még egy görcsikét sem éreztem egész nap. Most már én is azt mondom, hogyha erre sem jött ki.... nem tudom mi robbanthatná ki a kuckóból.
Kezdek parázni... Jövő héten szabin lesz az orvosom és nagyon nem nyugodt lélekkel mennék szülni a helyetteshez, hiszen az orvosomat direkt az alapján választottam, hogy ő kell nekem, nem más. Félve meg nem akarnék menni, elronthatna mindent amit elképzeltem magunknak a születésről. Ákos baba, gyere elő!

SZiasztok!

CSibe: Neked is csaszar volt az elso es most termeszetesen szeretnel szulni? Mit mond a dokid milyen veszelyek allhatnak fenn? Ha elindul csak akkor engedik meg vagy a 39-dik heten mindenkepp csaszi? Nalam is ugyanez a helyzet all fenn, csak itt en ragaszkodom a szuleshez a dokik meg a csaszit...

Roni nagyon sok boldogsagot kivanok nektek!!!

HOlka, A.M Jo hogy otthon vagytok, biztosan fantasztikus erzes a kezetekben tartani a kis szuszmogokat. Hogy teltek az elso ejszakak, a korhazban mellettetek voltak babocak? Holka tegyel kepeket!!!!

CSehi: NOs szules utan kb 2-3 honappal hagyjak jova a Gyed, es a Gyes penzt. Mindketto ket evig jar a gyed 18000 huf a Gyes meg olyan 40 000 huf. De ez csak annak van aki mar 2 eve allamilag alkalmazott egy roman cegnel.
EZzel baj nincs is mert nem keves az osszeg, hanem itt a szules elotti es utani idoszakrol van szo, amig maguk a fonokok befolyasoljak a szabadsagolasokat, tappenzeket. Ha valaki ezt tuleli akkor onnantol minden oksa.


Nalunk is elvonult egyebkent a hidegfront, es sikerult egyben maradni annak ellenere hogy egy hatalmas kupac fat kellett tegnap delelott elpakolni. ma reggelre szinte nem ismertem magamra akkora karikak lettek a szemem alatt meg ugy bedagadt a kepem

Sziasztok!

Tegnap este voltam bent a kórházban a dokimnál. A méhszájam még mindig 1 ujjnyi. Azt mondta, hogy még lejjebb jött és a burok bármelyik percben megrepedhet. Aztán Nst-re tett. Minden rendben volt. Legközelebb szerda reggel megyünk. Akkor megvizsgál, Nst lesz és UH is. Arra már érzek egy kis esélyt, hogy esetleg maradunk is. Ha addig nem történik semmi.

köszönöm a sok bíztatást, jól esett!

Márti! neked mennyi is van még elvileg a nagy napig?

Monee! Stramm a kiskölyök! szeded a homeós dolgokat, málnalevél teát? Szorítok, hogy sikerüljön a saját dokit kifogni!!!

Holka, szívesen látjuk a képeket!

Monee drukkolok, hogy sikerüljön előcsalogatni Ákost a héten!!!

sz.sziszi nem irigyellek a költözködésért! Vigyázz Magatokra!!

sziszi7 nem semmi rendszer van Nálatok

Csehi merre vagy?????????

Gwini ez már akkor tényleg nagyon izgi!! Drukkolok nagyon!!!! Ügyesen kihúztátok, már betöltötted a 37. hetet!!!

Sziasztok!

Márti!
Köszi a tanácsot!Én meg attól féltem,hogy félrenyeli a tejcsit szopi közben.

Én mint frissen császározott anyuci elmondhatom,hogy a sebem már egyáltalán nenm fáj tegnap óta. Szóval nekem 1 hétbe telt mire ismét a régi vagyok (persze túlzással). Ma rá mertem állni a mérlegre és mit látnak szemeim: a 17-18 kg-ból már (csak) 8 kg van rajtam. Ennek nagyon örülök bár ez most nem igazán fontos,de azért a lelkemnek jó. Ja és mától már a lábam sem vizes,eddig még az volt...
Szóval kitartást lányok újra a régi lesz mindenki

Jut eszembe egy kerdes, biztos mar irtatok de elsiklottam felette, a malnalevelteat igazi malnalapibol is lehet fozni (mondjuk ha szedek a bokorrol) es mennyit kell belole inni? Mikortol? Koszi

Márti
Nándi 2 nappal terminus elött született

Monee
teljesen együttérzek veled, én meg azért nem szeretném kivárni a jövö hetet, mert 1-én valszeg be kell feküdnöm megfigyelésre Nagyon persze nem fogom siettetni, de kerestem neked néhány "csodaszert":
bábakoktél, fahéjtea, fahéjjas sütemény 200 gramm /nap, séta..(ameddig bírod!!), melegvizes fürdő néhány csepp levendula olajjal ( lazító hatású, és nagyon kellemes!!!), szex!!!!, szegfőolajos tampon!! ez sem javasolt csak kórházi környezetben, mert erős vérbőséget okoz, és segíti a méhszáj nyílását, lábmasszázs, nagy adag tonik

No, lehet próbálkozni. Egyébként barátosném sztorizott anno, hogy hasonló szituban volt, mint te a 2. gyerköcnél (doki 2 nap múlva elutazott és nem akart másnál szülni), a doki mondta, hogy apájával hancúrozzanak, hátha a prosztaglandin hatásos lesz, és másnap 4 ujjnyival mentek be, a doki csak lesett, aznap meglett Flóris. Aztán persze ki tudja, hogy szereti-szereti nélkül mi lett volna

Sziasztok!

A.m, Holka!
Olyan jó olvasni, hogy már otthon vagytok! Ismételten minden szépet, és főleg nyugodt éjszakákat kivánok nektek a többi minden mellett, amit a többiek és gondolom az ismerősök is vég nélkül kivánnak.

A depi nekem is ismerős anno-ról, de azt hiszem, azt inkább a kialvatlanság okozta. Mostanában kezdtem ettől félni kicsit, hogy megint milyen lesz... mert most ugye még nehezebb egy Laurával is...

Kistigrincs, Starlark, Lanta,
Nagyon köszi, hogy gondoltatok rám, sajnos a dolgok nem fordultak jobbra... sőt, amikor úgy gondolnám, hogy ennél már rosszabb nem lehet, drága párom tesz vagy mond valamit, ami erre rácáfol...
Végülis kiirom magamból, mert iszonyúan felemészt, nagyon nem hiányzott ez már nekem igy a végére...
Azt már irtam többször is (azt hiszem), hogy sarkanytúkához hasonlóan nekem sincs semmi segitségem, illetve a szomszédom (mondhatni pótnagymama) az, aki át szokott jönni, és legalább őt érdekli, hogy vagyunk...
Ez egyrészt alapból rossz már azért is, mert anyósom két utcára lakik tőlünk, és hetente jó, ha egyszer eljön, akkor is max fél órát nézegeti a gyereket, és elköszön, mindván neki annyi dolga van (20 éve rokkantnyugdijas, sógornőmmel élnek ketten, gyakran még főznie sem kell)... Amióta Laura megszületett még egyszer sem kérdezte meg, kell-e segiteni, vagy elvinné a picit 1-2 órára... semmi.
Anno, amikor szültem, apa kivette az 5 nap szabit, ami jár, hogy segiteni tudjon (császárosként igazán rámfért volna), de nemhogy alig volt itt velem, anyósom éppen akkor találta ki, hogy keritést csináltat, igy neki rohangált anyagért Kaposvárra... az, hogy amikor kórházból hazajöttem, friss, szoptatós anyukaként, egy falat kenyér nem sok, annyi nem volt itthon (első este hamburgereztünk), az már szinte részletkérdés... előtte nap jött el anyósom segiteni, hogy ne melóval kelljen kezdenem majd (megpucolta az ablakokat azt ugye látják a szomszédok)... na én meg kezdhettem mosással, teregetéssel, stb....
A lényeg, hogy most is egy totál húzós, szar nap után (amikor Laurának éppen egész nap a pocakomon támadt kedve ugrálni), alig várom, hogy jöjjön a párom, de semmi... egy órával később (fürdetésidőben, mire a szomszéd ismét megmentett) megjelent az anyjával és a sógornőmmel, akiknek ablakot vettek éppen, csak nekem elfelejtett telefonálni...
Na ezen kipattant egy nagyon csúnya vita, aminek az lett a vége, hogy a fejemhez vágta, hogy ha a Laura nem lenne, akkor már rég lelépett volna, mert neki mennyit kell tűrnie, milyen elege van, stb. A végére már én tehettem arról is, hogy az én szüleim milyenek (nem is tartjuk velük a kapcsolatot, gyerekkorom óta rossz a viszonyunk, mert isznak sajnos...).
Az, hogy ő az elmúlt 15 hónapban egyetlen éjszaka nem ajánlotta fel, hogy felkel a picihez, hogy amint egy órácska szabadideje adódik, az első dolga, hogy lelép horgászni, hogy az anyja egyetlen délután nem vitte el magával, hogy pihenhessek, az nem számit. Csak az, hogy én milyen hülye vagyok, kiállhatatlan, stb.
Mikor most 4 napot kórházban voltam, ugye rászakadt a pici, de akkor egymának adták a kilincset a segitők (az anyja is ráért érdekes módon reggel is este is), a szomszéd, a tesóm, de még a kollégái is... ergo levonta azt a tanulságot, hogy én nem csinálok semmit egész nap, milyen jó és könnyű is a dolgom, nem érti mit panaszkodom (bár hozzáteszem, addig ritkán jutok el, mert se ideje, se kedve meghallgatni az én problémáimat).
Megmondom őszintén, most teljesen kétségbe vagyok esve, mert úgy gondolom, hogy ténylegesen nem szeret, ha dühében is mondta, amit, akkor is úgy gondolta, és nem tudom, mit tudnék tenni... változtatni ezen nem tudok, csak őrlöm magam, mert más választásom úgysincs. Még a 30. szülinapomon is tojt a fejemre, éjjel mondtam neki, hogy azért legalább egy puszi jól esett volna...
Azóta meg hintáztat. Az egyik pillanatban úgy néz ki, mintha pedálozni akarna, a másikban meg az élőfába is beleköt.
Odáig jutottunk, hogy éjjel átestem a földre dobott köntösében, minek következtében nekimentem a szétszedett kiságynak, ami nekem csapódott és zörgött. Konklúziója: milyen egy ember vagyok én, hogy ha éjjel nem tudok aludni, őt is direkt felébresztem???
Tegnap délután alig várta, hogy jöjjön a szomszéd, mehessen horgászni... persze a tesójával (akit elvileg utál), mondván, hogy ráfér a nővérére a kikapcsolódás (hozzáteszem rokkantnyugdijas, amit elintéztek neki, munkahelyen ugyanis nem tud megmaradni, mert annyira elviselhetetlen a természete)... hogy rám is rámférne, az eszébe sem jut. A lényeg, hogy ő akkor, és addig el tud szabadulni itthonról, amikor, és ameddig akar. Én meg maradjak csöndben, hisz egész nap pihenek, mást sem csinálok...

Hát kicsit hosszúra nyúltam, utólag is bocsi érte, de végül igaza lett kistigrincsnek, jól esett leirni. És kösz, hogy meghallgattok, talán akad köztetek, aki megért (anyóstémában szinte biztos )...

Minyu, Blúmi!

Az a gáz, hogy apa nem fér be. Írtam erről korábban, amin többen jót nevettek, de tényleg így van. Eddig kis naivan abban bíztam, hogy itt a végén majd jól rákapcsolunk a szereti-szeretire és az orgazmus és a prosztaglandin majd segíteni fog. Jah, segítene is, de a jelenlegi helyzetben, a fecskendős sperma bejuttatás lenne az egyetlen működő megoldás.

A hoemos bogyókat szedem. A málnalevél teát ugyan nem iszom, mert mindig elfelejtem, de asszem azt is visszaveszem a napirendre. Itthon is próbálok minél több házimunkát (álló munka) elvégezni, de asszem mától az esti sétára is rákényszerítem a Férjem. Megy a meleg vizes zuhany. Gátmasszázs az erősebb fajta olajjal. Pocak kencézés, a ciciket sem kihagyva. Ennek elégnek kéne lenni, nem akarok erőszakosabb lenni a babánkkal.

EDA-val kapcsolatban mindkét féllel egyetértek. Szerintem ez valami olyasmi, mint az orvosválasztás. X.Y. valakinek a legjobb doki a világon, másnak meg pont rossz a tapasztalata vele...
Ahogy terhesség más és más, az emberek mások és mások, a szülések (még ugyanazon anya esetében is) eltérőek, úgy el tudom képzelni, hogy két kismamának teljesen más élménye lenne EDA-val, vagy anélkül.
Ha ehhez még hozzávesszük, hogy van, aki eleve ellenzi, mégis a végén kéri, van, aki úgy indul neki, hogy mindenképpen kéri, végül nincs rá szüksége... akkor azt hiszem gyökerében nincs értelme ezen vitázni.
Van, akinek maga a terhesség nagyobb szenvedés, mint a végén a szülés...
A végén úgyis mindenkinek az eredmény lesz az élete, és utólag ad értelmet minden percért, amit fájdalommal vészelt át.
DE! A lényeg, hogy szerintem ez tényleg olyasvalami, ami alkatfüggő, személyiségfüggő, fájdalomküszöb-függő, stb.
Ahogy Márti is irta, nem itél el senkit, aki EDA-val szül, ő sem elitélendő azért, mert ellenzi (persze lényegében csak önmagára vetitve).
ÉS! Aki EDA-val szül, pontosan annyira fogja szeretni a saját kicsijét, hiszen a szenvedést magát azzal sem lehet megúszni.

Én császárosként a szülést egyáltalán nem éreztem meg (átaludtam), utána szenvedtem meg vele, és ebben csak többi császáros társam tud megerősiteni, vagy cáfolni, de valóban van bennem valami hiányérzet... nem tudom megmagyarázni, nem érzem magam kevesebbnek vagy rosszabbnak miatta, mint akik természetes úton szülnek, de valami van ott belül. Szerettem volna átélni magát a szülést, azt az érzelmi folyamatot, amelyet csak az válthat ki egy nőből, de enélkül is teljes az életem, működnek az ösztöneim.

Történetünk:
A keddi CTG utáni vizsgálaton kiderült 4 centire vagyok nyitva,de fájás egy száll se volt. A dokim kérdezte van-e kedvem rendelés után burokrepesztéshez és szüléshez….de így hirtelen nem volt kedvem….!!!! Kell az az érzés,hogy érzem megindult a vajúdás fájdogálok…így hazajöttem és hagytuk kezdődjenek a dolgok maguktól.
Este 11-kor kezdtem fájdogálni de nem erősen és nem rendszeresen…Hajnal 3-ra lett rendszeres10 perces de erősségét tekintve nagyon lightos fájás….mindenesetre bementünk...
Aztán jöttek a rendszeres 5 percesek,szintén lightosan…..de CTG-m fájástevékemységén csak legyintgetett az ügyeletes doki….reggel 7-kor megszűnt minden fájás azon gondolkodtam tuti hazaküldenek jöjjek majd vissza ha komolyan fájok…..11-kor megérkezett a dokim (pont előtte pár perccel kezdődtek megint az olyan mintha fájdogálnék érzés) és megvizsgált….már 7 centinél tartottam…. !!!! Burokrepi, Eda-katéter bevezetése (ami engem maximalisan megnyugtatott még úgyis,hogy nem kaptam bele még tesztdózist se…mert annyira elviselhető volt végig a fájásom,ilyenkor nem célszerű letompítani hadd haladjon a szülés előre,így csak a legvégére kaptam bele érzéstelenítőt,hogy majd a plasztikázást ne érezzem). Szülésznőm meg is jegyezte becsapós vagyok mert ha végig mosolygom és nevetgélem a vajúdást akkor nem tud rájönni mikor jönnek a fájásaim. Az utolsó félórában kaptam meg az érzéstelenítőt ami akkor már azért nagyon jól esett. Egyszer csak szóltam szerintem a kitolási szakhoz értünk…a szülésznőm megnézett majd felkiáltott,hogy Emma fejtetője már megjelent…(megsimogathattam a kis feje búbját ) innentől 2-3 nyomás és már megis született a mi drága babánk!
Lehet,hogy több szülőnő nem lenne kiváncsi az eseményekre de én kicsit más szemmel is nézem a szülést. Szóval nekem külön élmény volt,hogy olyan magasan volt az ágyam háttámla része,hogy leláttam magamra és láthattam,hogy bújik ki erre a nagyvilágra az én édes kis csöppségem.
És persze az én drága férjem is benn volt végig olyan jó volt,hogy másodjára is együtt élhettük át a csodát!
A szülőorvosomnak és szülésznőmnek pedig kifejezhetetlenül hálás vagyok!!!!

EDA-ról még annyit, hogy bár most gátvédelemmel szültem de szülés után mégis félórán át vágott és varrt a dokim….mert anno Henim jó nagy pusztítást végzett és most helyre kellett állítani a régi rendet…(én abszolút EDA mellett vagyok ha van ilyen lehetőség és nem okozok kárt a babámnak és magamnak vele akkor miért ne éljek vele?) nekem kimondottan jó volt, hogy ennek a félórás plasztikázásnak a fájdalmát nem kellett megélnem.
Most tényleg sétagalopp volt a szülésem de Henimmel egyáltalán nem és igenis az,hogy akkor az EDA segítségét igénybe vehettem és lecsökkenthettem a fájdalmat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy szép élményként tudtam az elmúlt 2,5 évben visszagondolni a szülésre…Dan teljesen egyetértek veled!


Kiságyban altatás: este a már alvó Emmát betettem a kiságyába,hogy Henikémhez is oda tudjak bújni altatáskor és Emma 5 órát aludt egyhuzamban a saját ágyában!!!
Tegnap megkapta a biztonság érzést,hogy itthon, új helyen is bújhat nyugodtan anyuhoz amennyit csak akar és most cukin meghálálta és hagyott aludni.
Aztán 7-ig mellettem aludt. És most fél 8 óta alszik a kiságyában….szintén már alvó állapotban tettem le.

a.m.
ahogy Márti is írta szopiztatom csukláskor így mindig gyorsan elmúllik…
Amúgy ha Emma sír függetlenül „etetési időtől” megkínálom cicivel….abszolút igényszerint…nálunk ez Heninél is bejött….így nem igazán volt sírdogálás.


Mindekinek szép,könnyű szülést kívánok

Roni!
Neked én is sok boldogságot kivánok újdonsült feleségként!

Monee!
Annyira emlékeztetsz magamra tavalyról... Én már mindent megpróbáltam, és semmi... Laura csakazértis a kiirás napján jött világra.
A jóbarátok egyik részében volt pont akkoriban, hogy Rachel szült, és nem akaródzott kibújni a baba, ő meg mondta a dokinak, hogy neki mindegy, de füstölje ki már végre valahogy!

Lányok! Az előbb úgy megijedtem, hogy csoda ha most nem szülök meg. A Nóri jött lefelé a lépcsőn és pár lépcsőfokról leesett. Szerencsére nem lett semmi baja, még csak nem is sírt. Én viszont pont láttam innen az ágyból és majdnem infarktust kaptam.

Lolababa!
Hát, nagyon sajnálom, amit leírtál!
Szerintem egyébként mindenkinél vannak ilyen problémák, nálunk is, csak nem ilyen mértékben. A férfiak nehezen áldozzák fel az addig megszokott napirendjüket a gyerek miatt.
Szerintem le kellene ülnötök és őszintén megbeszélni a dolgokat egymással.

Gwini!
Igen, ezt én is tudom, és már annyiszor próbáltam is... de erre soha nem ér rá a párom. Feladtam, komolyan. Nem tudom mi lesz, majd most az idő eldönti.
Igazán csak attól félek, hogy ha Maja megszületik, én még kimerültebb, még ingerültebb, még érzékenyebb leszek... és se a páromnak, se az anyjának nem fog eszébe jutni, hogy talán van rá okom is...

A.m!
Laura is iszonyúan csuklós baba volt. Eleinte megijdetem tőle, de aztán megszoktuk. Általában egy kis grátisz szopi nekünk is segiteni szokott, esetleg egy kis babaviz.
És Holkához hasonlóan mi is igény szerint szopiztunk, úgyhogy nagy sirásokra én sem emlékszem, illetve ha sirás volt, akkor valami baj volt.

Monee!

Bizony, már nem először!
Az én tuti tippem (persze, csak, ha a baba és Te is készen állsz a találkozásra): káposzta minden formában! Nekem már 2x beindította a szülést, igaz nem szándékosan, a szülés kedvéért ettem! A 2. babám káposztás kocka, a 3. pedig egy jó kis káposztasaláta hatására indult be, 12 órán belül! Mástól is hallottam már, hogy működik, a titka állítólag az, hogy a káposzta rendesen puffaszt és a gázok képződése, a bélmozgások intenzívebbé válása elősegíti a méhösszehúzódásokat!

Lola!

Ez azért nagyon kemény helyzet, kívánom, hogy legyen kiút belőle, Neked ettől most lényegesen több tapintatra és nyugalomra lenne szükséged!
Segítség tekintetében van egy ötletem, mert tuti, hogy most még nagyobb szükséged lesz rá, ha utánanéztem, majd írok, fontos lenne egy 2. császár után (ugye Te írtad, hogy biztosan császár lesz?) legalább 1-2 hetet pihenned!

Márti

Ez tényleg nagyon szomorú amit írtál...
és ha anyós magától ennyire értetlen de mondjuk Te mondanád,kérnéd vigye el Laurát a játszóra hadd pihenj addig egy kicsit....akkor mit válaszolna?

sziszi,
Nekem az orvos megkérdezte, hogy szeretnék-e természtese úton szülni most. Mivel 5 éves már Merci, így mindkét lehetőség nyitott előttem. Én mondtam, hogy ha nincs komplikáció, akkor természtesen, de bármi van, a gyerek érdekeit tartsa inkább szem előtt. Úgyhogy egyelőre még nem tudom, mi lesz, de természetesre készülök.

lolababa,
Nagyon sajnálom a helyzetet. Igazából ismerős a dolog, annyi különbséggel, hogy egyrészt én nem találkozom anyóssal, aki ha a párom egy-egy ünnep alkalmával nem viszi fel hozzájuk Mercit, akkor le se sz....ja (após már nem él), pedig ő az egyetlen lány unokája. Úgyhogy Jázminnal is erre számítunk. És hát a párom se sokat segített a gyerekkel, de amúgy is én már leírtam a gondjaimat, amit most próbálok kizárni. Az a baj, hogy elég sokat veszekszünk, amit Merci nehezen él meg. Ezért ha nagyon elfajulna a dolog, én inkább vállalnám a két gyereket egyedül, csak hogy nyugodtan nőjenek fel, mert ez így a legrosszabb nekik. És olyan rossz, hogy sokszor az ember nem tud őszintén válaszolni egy-egy veszekedés után a kisembernek, amikor megkérdezi, hogy ugye azért szereted még aput. Mert még ha valahol mélyen így is van, akkor legszívesebben abban a pillanatban inkább felpofoznám és elküldeném a fenébe. Nálunk a ház körül megy a hercehurca. Én nem igazán tudok segíteni már. Ő meg húzza-halassza a dolgokat. Anyuéknál nem férünk már el még egy gyerekkel, és akkor még van képe azt mondtani, hogy ő dög melegbe nem fog kinn dolgozni. Könyörgöm, nem csak nekem csinálja, és már nincs időnk. És még sok ezer hasonló dolog, amitől kiakadok. Na mindegy, szóval lolababa, nem vagy egyedül, ha ez megnyugtat egy kicsit.

a.m.
Depi nekem is volt az első hetekben. De én nem hívnám igazából depinek, szerintem csak a hormonok túltengése, legalábbis ha hamar elmúlik. Úgy olvastam, hogy nem elég maga az az állapot, hogy már nincs a pociban a baba, de a tejbelövés is hozzájárul ehhez. Én szinte mindenen sírtam: azért mert milyen szép a kisbabám, azért mert valamit mondtak nekem, amit amúgy fel sem vettem volna, azért mert .... mindegy miért, csak jött és jött a sírás. Annyit azért mondtam magamnak, hogy nem vagy depis, elmúlik, és próbáltam erősíteni ezt az érzést magamban. És el is múlt. Szerintem a probléma ott kezdődik, ha valaki túlságosan átadja magát az érzésnek, mert akkor már azt a baba is megsínyli. Na de itt úgy látom, erős lányok gyűltek össze, úgyhogy ez nem lesz gond

Lola!

Na, meg is van!
Létezik egy Otthon segítünk szolgálat, ahol is önkéntes segítők várják azok jelentkezését, ahol a családnak szülés után bármilyen háztartási teendőben, ügyintézésben segítségre van szüksége! Szerintem hívd fel őket, beszélj velük! Kifejezetten gyermekágyas kismamák megsegítésére alakultak, ha jól emlékszem, mégpedig azért, mert nagyon sok fiatal pár él messze a családjától, sokkal több az elszigetelt kis család mint régen, amikor a rokonok, szomszédok összefogtak és szülés után 6 hétig főztek-mostak-takarítottak a gyermekágyas anyuka családjában, hogy a frissen szült anyuka pihenhessen, hamar felépülhessen!
A tel.számuk:0613651436
Anyósodra nem tudok mit mondani! Már csak azért sem, mert az enyém, bár hihetetlen sokat segít és tényleg szívesen, sajnos egyre inkább ránk telepszik, lesi, hogy mit csinálunk rosszul, főleg én és alalom adtán a hátam mögött szépen a férjemnek mondogatja oda! Szerencsére a férjemnek elég fejlett az igazságérzete és leállítja az anyukáját! De, persze ez egész más eset mint a Tiéd! Azért nem halna bele, ha 1-2 hétig főzne, mosna Rátok! De aki az unokájára sem kiváncsi, attól sajna nem is lehet ezt elvárni!

Márti

Sziasztok!
Bocsi, hogy ma ilyen későn, de egész délelőtt nem volt net.
Szóval még mindig egyben vagyok, de azzal bíztatnak, hogy 1-2 nap van vissza.
Voltam védőnéninél, elmondtam, hogy elment a dugó tegnap. Mondta, hogy akkor most már készüljek össze, ne tervezzek be semmit, mert bármikor indulni kell.
Nagyon izgi! Már várom!
Reggel pár percet icipicit görcsöltem, de azóta semmi.
És tegnap itt volt anyukám meglátogatni, mondta, hogy lejjebb ment a hasam, meg ma a védőnő is mondta. Szóval "elindult" a kislányom lefelé. És tényleg! Sokkal könnyebb az ülés, és már nem rugdossa a bordáimat!

Holka: üdv itthon! Gratulálok mégegyszer Emmához! Várjuk a fényképeket! Meghatódva olvastam a történetet. Szerencséd volt, hogy ennyire egyszerűen, és fájdalommentesen sikerült a szülés. Persze részben felfogás kérdése is.

Blúmi: jobbulást kívánok! Gyógyulj meg mielőbb.

Roni: mégegyszer sok boldogságot kívánok!

Lola: nagyon sajnálom, hogy ilyen a családod, és ennyire kikészítenek így szülés előtt. Engem legjobban az bántana az egészben, hogy a fejemhez vágják, hogy: ha a gyerek nem lenne, akkor már nem lennénk együtt. Ez genyóság, már bocsi!

Gwini: akkor már Te is a célegyenesben vagy! Drukkolok, és gondolok rátok szerdán. Hacsak addig meg nem indul...


EDA: látom megoszlanak a vélemények! Én már régen eldöntöttem, hogy kérem (persze ha a helyzet úgy hozza, hogy lehet még kérni), punk-tum. Ez engem már így előre is megnyugtat. Nem hiszem, hogy ez miatt sérülne a kapcsolatom a kislányommal!

a.m: annyira irigyellek! Már túl vagy a nehézségeken, és ott ringathatod a kezedben gyönyörűséges Gyuszi-babát! Én nem érzem a hangnemeden, hogy depis lennél!

Monee: szerintem neked is napokon belül elmegy a dugesz, akkor kicsit megkönnyebbülsz, mert legalább történik valami előrelépés.

Gwini, Eszike!

Hajrá! Bújjanak csak ki hamar azok a szép kisbabák!

Eszike!

Nagyon nem akarok tolakodó lenni, de sikrült megbeszélni a pároddal, hogy többet legyen Veletek, ha megszületik a pici? Régebben írtad, hogy nem töltötök együtt elég időt! Ugye mostanában nem mozdul mellőled?

Márti

Márti!
Köszi előre is, kiváncsi vagyok, mi jutott eszedbe!

Holka!
Egyszer nagyon szarul voltam, majd szétment a fejem. Összepakoltam Lolát, átvittem hozzá, hogy legalább annyi ideig vigyázzon rá, hogy beveszek egy gyógyszert, és lepihenek amig hat. Természetesen pont akkor nem érezte jól magát, úgyhogy nem vállalta. Végül bevettem a gyógyszert, lefeküdtem a nappaliban a szőnyegre, és ott bőgtem, miközben a lányom ugrált körülöttem (legalább igy tudtam rá figyelni). Ezek után sokszor már dacból sem kérem meg, nehogy esélye legyen nemet mondani.

Csibe!
Neked sem lehet könnyebb, és kezdem azt gondolni, hogy igazából minden pasi genetikailag rosszul kódolt.... Képtelen vagyok elhinni, hogy nem képesek felfogni, milyen fontos lenne (és ahogy te is irod, nem csak nekünk, nekik is érdekük), hogy legalább a férfimunkát elntézzék, de bizony a kifogásokkal tele a padlás...
Kitartás neked is hozzá, és megnyugtatásul bizti nem szolgál egyikünknek sem, hogy nem vagyunk egyedül, de legalább megerősiti a tudatot, hogy a hiba nem a mi készülékünkben van.

Márti!
Húúú, ezt a számot elmentem, köszi szépen! Ki tudja, tényleg eljöhet az a pont, hogy fel kell keresnem őket.
Megjegyzem ez azért is lenne majd jó, mert ugye anyósomnak bazi fontos ki, mit gondol róla, és kicsi falu ez, leégne a képéről a bőr, ha kiderülne, milyen nagymama is ő... bár a nagymama szó nem illik rá, maximum vérrokonilag, de sehogy máshogy!

Eszike!
Juhéééééj, nemsokára babázol!!!!!
Annyira izgi mindenkivel együtt szoritani, hogy szüljön, aztán várni a képeket! Mennek a drukkok a kibújáshoz!
Igen, a párom egy genyó, mert tudja, mi fáj, és ha vita van, nem észérvekkel konfrontálódik, hanem bánt és sérteget. Mit mondjak, ezt már vágta hozzám igy, ebben a formában, de úgy azért még nem, hogy erre 3(!!!) fültanú is volt...
Azért képzeletben el szoktam játszani a gondolattal, hogy egyszer mire hazajön, lelépek gyerekestül, és akkor leesne a magas paciról... Igy, hogy tudja, nincs hová mennem, mindenünk közös, stb., könnyen csinálja a fesztivált, nincs mitől tartania. A gondolattal játszás szokott segiteni picit.

Márta! Nem vagy tolakodó a kérdéssel.
Párom most már minden nap velem van (este). De sajnos most éppen vidéken dolgoznak, reggel megy, este jön. Úgyhogy egész nap idegeskedik, hogy nehogy pont hétközben-napközben jöjjön rám a szülés. Úgyhogy jelenleg apukám az ügyeletes mentős. Bár ő is 20 km-re van tőlem, de mégis hamarabb ideér gondolom, mint a mentő.
Ha tényleg indul a szülés, akkor a párom akárhogyan is, de megoldja, hogy s.o.s hazainduljon, mert ott szeretne lenni velem. Max később ér oda a kórházba, mint én. Beérkezéskor úgyis vizsgálnak, előkészítenek, stb. (hacsak nem akut beavatkozás kell- de hát higyjünk abban, hogy minden simán fog menni)

Csehi! Merre vagy?

Huu Lola ez nagyon kemény helyzet, erre nem is tudom mit lehet mondani. Ha az én párom vágna ilyet ilyenek után a fejemhez lehet kint látná a cuccait az utcán, de én könnyen vagyok nem vagyok rászorulva igazán senkire és itt én vagyok itthon nem pedig ő.
Storyd után öszintén örülök hogy "csak" annyi a bajom vele hogy őt nem zavarja semmi lakhanánk egy putriban is csak legyen net meg kaja...
Csibe: Ez a meleg van nagyon ismerős, csak az a baj hogy akkor is van kifogás ha épp nincs meleg, én meg égek mert az előkertünk tiszta gaz, de én már nem tudom megcsinálni...
Vmilyen szinten örülök hogy lakásba költözünk mert így a segíts a kertben konfliktus forrás megszűnik.

Eszike: kiváncsi vagyok mikor jön el a nagy napod Drukkolok nektek 1000L

Holka! Köszönjük a történetet!!!!!!!!! Nekem erőt adott!

Eszike! Ennek már a fele sem tréfa. Nagyon szorítok!!!!!!!

Lolababa! Engem nagyon kiakasztott ez a sztori. Sajnos nagyon úgy tűnik, hogy nem fogsz tudni számítani rájuk a második bébinél sem. Nem is tudom mivel lehetne vígasztalni, tényleg nagyon sajnálom. Egyébként - lehet, hogy nem segít, de - sokan voltak közülünk mélyponton a terhesség alatt, aztán javult a helyzet. Hátha nálatok is jobbra fordul, és valami csoda folytán a baba majd változtat a dolgon. Márti ötlete nagyon jó, próbáld majd kihasználni!

Gwini! Igazi hősök vagytok, hogy ilyen szépen kitartottatok!!!

starlark,
Igen, az a baj, hogy én már annyi kifogást hallottam tőle, hogy ez a meleg már csak egy újabb csepp a pohárban
És persze amikor azt mondom, hogy akkor fogom és eladom a házat, és beköltözök egy lakásba, ami ugyan kisebb jóval, de mondjuk nincs rajta hitel, akkor meg megkapom a fejemhez, hogy mert én milyen panelproli vagyok. Az persze totál nem zavarja őkegyelmét, hogy teljesen én fizetem a hitelt és majd a rezsit is, mert neki nincs állandó fizetése. Mindig azzal jön, hogy magát eltartja, meg hogy örüljek, hogy nem issza el, meg nem dohányozza el a fizetését, hanem ami marad, azt is lakásra költi (kérdem én mire? amikor még se burkolás, se festés - mert szerinte egy ruhás kosarat most kellett megvenni). De azt már nem fogja fel, hogy ettől én még holt frusztrált vagyok, mert ha legalább tényleg azt látnám, hogy otthon mindent megcsinál, akkor nem zavarna, hogy én vagyok a családfenntartó. De így még a terhességet sem tudom teljes egészében úgy átélni, ahogy szeretném, mert annyi minden másra kell odafigyelnem, ha nem akarom hogy mindenünk elússzon.

Hűűű lányok! - csibe, lolababa.... én néha ki tudok bukni a páromra nagyon... de ahogy így olvaslak Titeket, kezdem egyre jobban megbecsülni a családomat - férjemmel az élen!!!

Mind a kettőtök sztorija nagyon kemény - szinte hihetetlen. Azt hittem ilyen csak filmen van.

Lola!

Nagyon szívesen!
És lőjj le, nem akarok belekotyogni, de szerintem ne várd meg, amíg nincs más választás! Ki tudja? Talán jó lenne megismerkedni azzal, aki később segít majd Neked, hogy mégse egy vadidegent engedj be a lakásba! Ha ennyire előrelátható, hogy nem fog segíteni a család, akkor nem nagyon van mire várni! Ha kapcsolatba lépsz velük, biztos megtalálják-megszervezik azt az emberkét, aki viszonylag közel is lakik hozzád és hamar ott tud lenni Nálatok!
Nem tudom, programozott lesz-e a császár, de ha igen, akkor azt is tudni fogod nagyjából, hogy mikortól van szükséged segítségre, így ahogy hazaérsz a kórházból, legalább nem főzéssel-mosással kell kezdened!
Anyósodról pedig a történeted után nem is nyílvánítanék véleményt...
Van esetleg fagyasztótok? Én az 1. szülésem előtt azt pakoltam tele mindenféle főtt kajával, hogy legyen a férjemnek, míg kórházban vagyok! És nem fordítottam erre külön időt, csak amikor úgyis főztem, nagyobb adagot csináltam és a fele ment a fagyóba. És csak a hűtőnk fagyasztórekeszét használtam ki, mert más nem is volt!
Én egyébként nem tudok mit tanácsolni, persze nagyon jó lenne megoldani ezt a helyzetet, de a soraidból nekem az jön le, hogy nagyon régiek és mélyek ezek a sebek...De most akkor is a baba és a "nagylányod", meg Te vagy a legfontosabb, drukkolok, hogy valahogy azért kedvezőbbre forduljon a helyzetetek!

Eszike!

Jó, látom, nálatok is megvan a vészforgatókönyv! Nekem meg az a parám, hogy ne a reggeli csúcsforgalom idején kelljen indulni (a 3. szülésemnél ez volt) és, hogy ne akarjon túl gyorsan jönni a baba, biztosan beérjünk a kórházba! Mivel aglomerációban lakok (Szigetszentmiklóson), éjjel félóra sem kell, hogy beérjünk a kórházba, de reggel lehet az másfél-két óra is!
De majd próbálok hatni a pocaklakóra, hogy ne akarjon már kocsiban születni!
A férjem meg bent dolgozik Peste, onnan Ő mondjuk bő félóra alatt átér a kórházba, szóval, ha nappal indul a szülés, nekem anyukám az, aki taxist fog játszani, úgyis megint végig akarja drukkolni a szülést a szülőszoba előtt! De eddig szerencsére este, éjjel vagy reggel kellett indulni, amikor ugye a férjem is itthon volt! Hát, kiváncsi vagyok,a kisasszony mit tartogat nekünk!

Márti

Köszönöm a drukkokat, jól esik!

Márta: na én is épp ebben reménykedem, hogy Noémi megvárja apát, és pont akkor akar majd kibújni mikor apucikája itthon van.
Majd megbeszélem vele!
Huhhh! Ez a pesti helyzet elég durva! Lehet akár 2 óra is amíg beértek a kórházba?
Én meg itt agonizálok a helyzetemen, mert nekem max 20 perc innen a kórház mondjuk ha én vezetnék fájásokkal.
Hát akkor ha a páromat megvárnám, még vidékről hazaér, és ő visz, akkor is előbb bent vagyunk, mint Ti mondjuk csúcsforgalomban!
Nem szeretnék most arrafelé lakni.

ADÉL, üdv a külvilágban :)
gratulaaa

nem olvastam semmit, csak jelentkezem, élünk, még egyben görcsök, keményedés nagy ritkán..nemtom mikor jön bébike, de már tűűűkön ülök...

na rohanok...

lolababa,
Még annyit, hogy én a védőnőnél láttam kiírva, hogy keresnek befogadó családokat, akik elfoglalt szűlőknek segítenek pár órára (saját gyerekük mellett)
Szerintem akkor ez valami rendszer lehet, úgyhogy esetleg kérdezz rá a védőnőnél, hogy nálatok van-e ilyen és hogy hozzád közel van-e kisgyerekes család, aki szívesen vigyáz egy-két órára a gyerekekre, amíg elintézni valód van.
Szerencsémre legalább a szüleimre ezen a téren számíthatok - és férjem imádja a lányát, úgyhogy ha éppen ráér (az ő meglátása szerint, bokros teendői közepette), akkor tényleg el tud vele molyolni, meg elviszi ide-oda, úgyhogy ha másban nem, ebben hasznát veszem néha.

Sziasztok!

Lola: jó, hogy jöttél, és sajnálom ami nálatok van, remélem sikerül megoldani a helyzetet!

Monee: Látom Ákos jól érzi magát odabenn (most én is kipróbálom márti káposztás ötletét)


Lehet, hogy egy kicsit túl indiszkrét volt a kérdésem, elnézést.

Ma voltam dokinál szülést megbeszélni, de azt mondta, hogy még csak a külső éhszáj van nyitva, és majd megnézi az nst-ket.. Azért remélem minél előbb megcsászároz, mert nagyon nehezen bírom. Görcsölök sokat, keményedek.

Gwini: nagyon hasonló a helyzetünk, az nst is 2 fájást mutatott

Csibe: sajnálom ami nálatok is van

Sziasztok!

Ma reggel voltam nst-n 30 perc alatt 4 db szabályos 60-as keményedést produkáltam,szerintem teljesen véletlen, de a dokim nem így látja, így vasárnap reggel be kell feküdnöm. Persze, ha addig nem indul be hamarabb. Befeküdnöm azért kell, mert én a kislányomat császárral szültem, de ezt már szerintem 1000* leírtam.

Nem tudom már ki kérdezte a "tarifákat", most nem lapozok vissza.
Úgy tudom, hogy a magánrendelésen elkért összeg 10*-ese.
Függ persze, hogy simán v. császárral szülünk-e. A császár mindig több.

Csehi nagyon csendben van , csak nem?

Úgy látom a babák nem szeretnének még kibújni,nagyon megállt a gyarapodás. Figyeljétek meg, egy elkezdi, akkor sorban jönnek a többiek is. Nem győzzük kapkodni majd a fejünket.

Blúmi!
Sajnálom, hogy így összejöttek a dolgok, mihamarabbi gyógyulást kívánok!

Monee!
Nyugi, egyszer kijön Ákos. Olyan még nem volt a világtörténelemben, hogy baba bent maradt volna!! Kitartás. Meddig lesz szabin a dokid? Mert ha csak a jövő héten, akkor még nincs gáz, hisz még van 6 napja, hogy a dokidnál szülj. Ha meg addig se szülsz meg, akkor azért drukkolj magadnak, hogy pár nappal túlhord, és így a dokidnál fogsz szülni. Beszélj Ákossal, hogy mikor bújjon ki.

Gwini!
Akkor most te leszel a következő? Hacsak Eszike vagy Csehi be nem előz? Hajrá lányok!

a.m.!
Látod, mindenki a kilókkal foglalkozott, hogy milyen sok, de te vagy a megmondhatója, hogy le is megy rögtön a nagyja. A maradék is le fog menni. Gratula hozzá.

Lola!
Sajnálom, hogy rosszabbodott a helyzet. Lehetséges, hogy már ez a várakozás tesz titeket depivé, és persze egymáson élitek ki, ami nagyon rossz. Remélem, azért még szülésig normalizálódik a helyzet.

Holka!
Olyan jó volt olvasni soraid. Tényleg fantasztikus élmény lehetett átélni mindezt.