Napsugármentesebb jó reggelt Lányok!
Aranyosak vagytok, tényleg nem szándékos, de egyszerűen kibuggyannak belőlem az átélt élmények szülés témában! Az 1. szülésem után komolyan kezdtem gondolkozni azon, hogy szülésznő legyek,mert annyira klassz lehet minden nap látni, átélni a csodát,1-1 új élet érkezését, de beláttam, hogy ennyi gyerkőc mellett nem biztos, hogy jó lenne éjszakai ügyeletekben lenni és, hát kevésbé is vagyok mobilizálható mint mondjuk a gyerekek születése előtt...
Rém pocsék éjszakám volt, talán 3-4 órát aludtam, melegem volt, akármit csináltam, végül lent a kanapén sikerült valamicskét szundítani, de csak azután, hogy végre lement Csabi láza! Úgy sajnáltam szegény gyereket, nem elég, hogy meleg ven, de ezt 39.6-os lázzal kibírni... Végül a jó öreg Algopyrin segített rajta, ez a 6. nap, hogy azért estére felmegy a láza és a másik 2 kiskrampuszom is 6 napig volt lázas, úgy látszik, ez egy ilyen betegség...
Humanka!
1. szülés után én is így gondoltam, finoman szólva nem bíztam eléggé magamban, az ösztöneimben, azt gondoltam, a nővéreknél sokkal jobb helyen lesz, ők már azért mégiscsak többször tartottak újszülöttet a kezükben mint én...aztán nagyon megbántam, hogy nem volt velem Csabi minden éjjel! Nem azért, mert bármi baj lett volna (a cumikat meg szépen összegyűjtöttem és távozáskor visszaszolgáltattam a csecsemősöknsk
), hanem egyszerre csak kialakult bennem egy bizonyos hiányérzet, amiről már tegnap is írtam! Kicsit olyan volt,mintha valamelyik testrészem egy másik szobában lenne, állandóan körülötte forogtak a gondolataim, hogy vajon mit csinálhat, biztos nem sír-e stb. Persze, jobb helyeken lehet kérni itt is, hogy,amennyiben felébred a baba éjjel, akkor kihozzák szoptatni, de ismerve a magyar eü. mai helyzetét, a nővérek túlterheltségét és alacsony létszámát, hát nem biztos, hogy minden babával kirohangálnak a szobákba, fóleg, ha más módszerrel is le tudják csendesíteni! És ami az én vezérelvem: lehet bármilyen kedves-lelkes-gyermekszerető egy csecsemősnővér,akkor sem szeretheti úgy a babádat mint Te, így nem is tud úgy ráhangolódni mint Te!
Mondjuk nálam sokat számít az is, hogy,mivel nem az 1., hanem a 4.babámat várom, pontosan tudom, hogy a pici csak a kórházi napok alatt birtokolhat engem 100%-osan, mert itthon már osztoznia kell szereteten, figyelmen, időn stb. Akinek az 1. babája lesz, mindezt otthon is adhatja a nap 24 órájában, de nekem gondolnom kell az itthon maradt másik 3 gyerkőcre is és főleg a nem egészen 2 éves Bercire, aki még nem élte át, milyen az, amikor Anya egy idegen kis csomagot hurcol a karjában, helyette...
Bocs, véletlen sem akarok senkit sem meggyőzni, befolyásolni, csak megint kibuggyantak a gondolatok belőlem...
Nálatok hány napot kell a kórházban tölteni a babával normál esetben?
Anyooka, Holka!
Nálunk is Anna, Peti és Gergő kalandjai a slágermesék, egymás kezéből kapkodják ki a srácok, még jó, hogy már 6 kötet megjelent belőle (már előjegyezhető a 7-8. is, azt hozza majd a kistesó ajándékba)! Jól nézzétek meg az 1. (piros) könyvben a szülész doktor bácsit, az az én dokim akar lenni... Szóval szerintem minden szempontból fantasztikus a könyv, a történetek, a rajzok, képek arról szólnak, ami egy óvodáskorú gyerkőc lelkivilágának valóban kell, nagyon-nagyon jó és főleg hiteles, őszinte,tényleg ilyen az élet 3 gyerkőccel!
Márti