Sziasztok Csajok!
Itt van az elveszett báránykátok!!!!!!!:)))))
Mivel csak hétvégére engedtek haza, és folyamatosan feküdnöm kell, valószínűleg nem fogom tudni végigolvasni, amit június eleje óta "termeltetek", de mindenképpen szerettem volna hírt adni magamról, és leginkább megköszönni nektek a gyönyörű képeslapot és a sok aggódó hozzászólást, ami nagyon-nagyon jól esett ezekben a nehéz hetekben.
A kórházban nem is olyan lassan telt az idő, mint azt először gondoltam. Rengeteg új ismerősre, és még több tapasztalatra tettem szert: az újonnan érkezőknek általában már felállítom a diagnózist, megmondom milyen gyógyszereket fog kapni, meg hogy mennyi ideig kell bent feküdniük (néha már úgy érzem, le is doktorálhatnék szülészetből
)))))))) Én a történtek ellenére nagyon szerencsésnek érzem magam, mert már eddig is nyertem kb. 9 hetet, és még remélem bírjuk is legalább 3 hétig.
Csak hogy megnyugtassam az aggódókat, az eddig szerzett tapasztalataim alapján most már bármelyikünk innen a fórumról ha szülne, nagyon nagy eséllyel egészséges babát hozhatna világra. Az egyik szobatársnőm 29 hétre szülte meg a kisfiát, aki ugyan nagyon picike még mindig, de teljesen egészséges, rajta kívül pedig még jónéhányan voltak akik 32-35. héten 2-2,5 kilós babákat szültek, akik pedig minden esetben nagyon szívós kis lurkóknak bizonyulnak, és általában hamar ledolgozzák a lemaradásukat. Persze én is azt szeretném ha időben születne meg a pici, és mindannyiótoknak azt kívánom, hogy legalább a 38. hétig odabent növögessenek a babáitok, és valóban szeptemberi babáink legyenek.
A fiú-lány témához is lenne hozzászólásom: képzeljétek, egy csomó mindenkivel beszéltem, akiknek végig lányt mondtak az ultrahangokon, és csak szüléskor lepődtek meg hogy fiú lett. Azóta már én sem vagyok biztos abban, hogy lányom lesz, inkább készülök fiúnévvel is. (egyébként még lánynevem sincs)
Most így az utolsó hetekhez közeledve a benti tapasztalatok alapján egy pár dologra még felhívnám a figyelmeteket. Amennyit csak lehet, pihenjetek, vigyázzatok a sóbevitellel, és a sok láblógatással, gyaloglással. Sok kismama küzd magas vérnyomással, ödémával vagy cukorproblémákkal. Nálunk ezekkel is befektetik őket a kórházba. Mondjuk itt tényleg nagyon lelkiismeretesek az orvosok és a nővérek (jobban szeretik ha kéznél vagyunk, ezért nem nagyon engedtek haza engem sem eddig) A legviccesebb az, hogy jópáran vannak akik korábban hasonló problémával voltak bent mint én (vagyis visszatartáson), most pedig már azért fektetik be őket mert bőven betöltötték a 40. hetet, és úgy kell őket beindítani.
Kíváncsi vagyok, közülünk lesz-e valaki aki túlhordja a babát.
Sok pici babót láttam mostanában, éjszaka pedig lehet hallani ahogy sírnak a kis újszülöttek a gyerekágyon. Annyira aranyosak, én már teljesen elfelejtettem, hogy milyen kis pirinyó kezük-lábuk van. Lányok, nemsokára beindul itt a fórumon is a babadömping!!!!!!!!
Én nagyon drukkolok, hogy szépen sorban érkezzenek a szeptemberi kisbabák!
Mindannyiótoknak további kellemes babavárást és problémamentes, gyors szülést kívánok!!!!!!
És még egyszer köszönöm hogy ennyit gondoltatok rám, ránk!!!
PUSSSZZZZ, Nostawen
,hát tényleg nem látszik semmi,na de elölről 
Tudtam én,de szinte hihetetlen,hogy hátulról nem látszik semmi.Nagyon szerencsés vagy! 
Nekem is kb anyum elbeszélései jutottak eszembe róla, 30 évvel ezelőttről, amikor mi születtünk...
babaszoba az ajtobol
szopi sarok
