Panka: Nagyon kedves tőled, már a többiek is írtak ilyet, de az az igazság, hogy állandóan feszült vagyok és idegbajos. A legkisebb dologra is, ami negatívan befolyásolja a "menetrendet", robbanni tudnék.
PL: Múltkor unokanővérem itt volt. mondja menjünk le a lányokkal. Segít. Tudni kell, hogy nálunk a készülődés nem tarthat tovább 10 percnél, mert a gyerekek nem bírják, és ha visítanak, én is ideges leszek. Ha egyedül vagyok, ezzel nincs is gond. Nos, majd ő tiszztába teszi LIlit. Hát negyed órát szarakodott + öltöztetés, Jázmin meg már puccba vágva a kocsiban és visít. Nem bírtam tovább, átvettem Lilit. Mikor beraktam a kocsiba, uncsinővér kitalálja, ő még elmegy wc-re, meg felöltözik rendesen, meg magához vesz ezt-azt, megmegmegmeg...!!!
Addigra mindektten ordítottak.
Ehez jön, hogy Lili végighisztizi az összes sétát, meg az emberek jönnek, hogy jééé ikrek és bámulnak, mintha bazári majmok lennénk, meg ontják az okosságot, meg, hogy van e tejem, szoptatok e, meg milyen fiú fejük van, stb.
Szerintetek? Éveket öregszem minden sétánál.
Ezek után ma, hogy végre lenne pár óra kimenőm, amikor egyébként a lányoknak vásárolok au útra, nem tud jönni a nagynéném vigyázni rájuk, mert azt a rohadt bombát pont most kellett megtalálni a 9.ker-ben, nem ért rá 2 nappal később
vagy előbb!!! És teljesen elzárták a várostól Csepelt, ahol ő lakik.
A lakás csatatér, senkit nincs pofám fölhívni, mert porszívózni is kb.2 hetente tudok, minden elöl van, mert semminek nincs helye.
Fel kéne újítani, legalább látszat szinten,, de akárki ajánlkozik segíteni, végül minden hülyeségre hivatkozva lemondja, vagy még erre sem veszi a fáradtságot, csak eltűnik balfenéken.
Ráadásul már a lányokat sem lehet egyedül hagyni, mert tegnap is kimentem annyira akonyhába, míg behoztam kajájukat, mire visszajöttem, Jázmin félig benne volt a szobai szemetseben, a papírok ,eg szanaszét a szobában. Nemtom milyen fénysebességgel száguldott oda, mert a közelében sem volt a kukának.
ÉS ez csak "rosszabb" lesz, mert elkezdenek majd menni, és addigra mindenképp rendet kell rakni, de nemtom hova.
Most már 1 órája várok valakit, aki azt ígérte 9-re jön. Most 10 van. Most aludtak el a lányok, és ha fölcsönget, felébrednek rá. Levenni meg nemtom a kapucsengőt, mert nem tudja a mobilszámom.
De persze mindenki tojik az én időbeosztásomra, mert az agyuk csak addig terjed, hogy én itthon vagyok, és nem csinálok semmit, ergó ők akkor jönnek amikor akarnak, majd én alkalmazkodom.
Húh. Nos most már biztos másképp látjátok "szuper anyaságom"...