Szép reggelt Mindenkinek!!
Ez a lánykérős-házasságos téma nagyon érdekes. Bíbivel abszolút egyetértek, bizony nekünk nőknek kell rávezetni a leendőbelinket arra, h. milyen jó is lesz nekünk így együtt örökkön-örökké!! Legjobb barátnőm van most abban a helyzetben, h. három éve tartó boldog kapcsolatát szertné ha tovább -és még szorossabbá fűznék. Kérdezte tőlem, h. "én hogyan vettem rá Férjuramat a házasságra??" Mire én elgondolkodtam, h. vajon tényleg, h. is történhetett ez, de választ nem tudok rá adni, talán annyi lehet a nyitja a dolognak, h. amikor szóbakerült a házasság (úgy nagy általánosságban, hát persze-persze...
) akkor elmondtam, h. számomra nagyon fontos a szerelemnek ez az ünnepe! De mondjuk alapvetően az én rocker Férjecském is házasság párti.
Úgyh. egyáltalán nem kellett győzködni.
Mert tényleg azt gondolom, h. a szerelem "beteljesülésének" első komoly lépése a házasság, majd a gyermek! Persze a folyamat felcserélhető, de mi ölég "maradiak" vagyunk...
És higgyétek el nem a külsőségek miatt, h. na "má' nekem is van karikagyűrűm bibibííí" (=Bíbi ez most nem a neved volt...
) hanem, olyan megnyugvást hozó, megfogalmazhatatlan őszinte érzéseket csalt elő belőlem. Nekünk volt templomi is, és aki már vett részt katolikus esküvőn tudja, h. van fogadalom-tétel rész is. Ekkor összefonjuk kezünket, a pap ráteszi finoman a stólát, és úgy kell ismételni utána a fogadalmunkat. Örökké bennem fog maradni amikor Férjecském a szemembe nézve ismételte a Pap szavait, háááát nagyon-nagyon meghatódom még most is...
No, én ilyen "rövidre" fűzve próbáltam elmondani, h. nekem miért volt fontos a házasság.
Bocsi a terjedelemért...
Bíbi,
én is imádtam legózni!! Ez annyira aranyos házikó lesz!!
Ahogy látom a kilátás is nagyon szép, a természet lágy ölén! Jujj de jóóó
Heninek és Judynak,
Boldog hófordulót a babáknak!
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Vendég 2008.07.25 08:05-kor.