Sziasztok!
Tiszta ciki, így Mandala után azzal kezdeni, hogy végre írok, mert a kölkök elmentek anyukámhoz egy hétre
Na jó , tegnap hazafele még én is egy kicsit elgondolkodtam, hogy mit is fogok most kezdeni az időmmel, de mire haza értem megoldódott! Először voltam kicsit sarokszelepet és tömítő anyagokat venni, majd 1,5 órán át szereltük a mosdó egyik szelepét, amiből 1 óra azzal ment, hogy felakasszuk a "lefolyó takaró" porcelánt (kb 25 kg) a mosdó alá. SIKERÜLT most nem folyik hideg víz, mert csak azt a szelepet felejtettük el megnyitni, úgyhogy a mai esti programom is megoldódott.
Ma újabb 1 órán át fogom a mosdó alatt tartani a cuccot úgy, hogy lehetőleg ne mozduljon el és ne essen le, amig apa ráncigálja a rugókat és csavargatja a csavarokat.
Azt azért meg kell említenem, hogy amikor leszedte apa és én még nem értem haza, a 25kg takaró felett lévő legalább 50 kg os modót is tartotta 20 percet, hogy le ne essen, mert várta, hogy megérkezzek.
Amúgy értelek Mandala teljesen
én kiszámoltam, hogy utóljára 4 éve volt ilyen, hogy ketten lettünk volna csak itthon. Tehát kihasználva a lehetőséget, mint egy
tornádó fogom a lakást kitakarítani. A gyerekszoba még mindig nagyon hasonló állapotban van mint a képeken, és hogy fokkozzam az együtt érzést pont olyan színű a kanapé, amit EKTORPRA akarok cserélni, mint ami nálatok is van.
Mi most hülyére kirándultuk magunkat a kisfiúkkal, egy hét alatt autóztam megint 1600 km-t, de jó volt. Voltunk barlangban Aggteleken, mindenki a maga vérmérséklete szerint értékelte a dolgot. Legédesebb Lócika volt, aki először az ősemberek elől akart elmenekülni, aztán a baktériumok miatt aggódott. Én azért aggódtam, mert azzal kezdik a vezetést, hogy bárhol tilos a barlang falát megérinteni, mert akkor nem nő több cseppkő. Szerintetek a kisfiúkban mikor ébredt fel a vágy az egy órás séta során, hogy először megpróbáljanak a falhoz érni?